Egy lépéssel közelebb, hogy a törököket az EU-ba beengedjük

További Eurologus cikkek
-
Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
Legfrissebb híreink
- Részeg férfi próbálta meg ellopni Lenin holttestét
- Hétnapos nemzeti gyászt hirdetett Erdogan
- Elfogadhatónak tartja a Szerbiával való EU-s rendezési tervet a koszovói miniszterelnök
- Léggömb, műhold: hogyan kémkedik Kína Amerika után?
- Évértékelőt tart Joe Biden
- Szíriában már tömegsírokat ásnak a földrengés áldozatainak
- Dokumentumok láttak napvilágot a Kreml európai politikusokból álló dezinformációs hálózatáról
- Léggömbügy: észak-koreai objektum hatolt Dél-Korea légterébe
- Szétrobbantak a gázvezetékek, hatalmas lángok csaptak az égbe Törökországban
- BL-győztes magyar csapat rekedt Törökországban
Törökország közel harminc éve húzódó európai uniós csatlakozása jelentősen felgyorsult az elmúlt hónapokban, miután Ankara beleegyezett, hogy visszatartja az EU felé tartó bevándorlókat és menedékkérőket.
A török-uniós alku értelmében már idén eltörölhetik a turistavízumot a török állampolgároknak a Schengen-zónába való beutazásra, összesen hatmilliárd eurós támogatást kapnak az ott élő menekültek életkörülményeinek javítására, és egy újabb fejezetet nyitnak meg a török uniós csatlakozási tárgyalásokban. Erre került most sor: a 33-as, pénzügyi és költségvetési politikára vonatkozó fejezetnek csapják föl a fedelét.
Összesen 35 fejezet van. Öt másiknak is felgyorsították az előkészítését: az energiapolitikáról, az alapjogokról, az igazságügyről, az oktatásról és kultúráról, kül- és biztonságpolitikáról szóló fejezeteknek, derül ki az Európai Bizottság júniusi jelentéséből.
A soha véget nem érő török csatlakozás
Törökország 1987-ben jelentkezett teljes jogú tagságra, 1999 óta tagjelölt, 2005-ben kezdték meg a tárgyalásokat az uniós joganyag átvételéről. Eddig 16 fejezetet nyitottak meg, és csak egyet, a tudományos és kutatási együttműködésről szólót zárták le.
A csatlakozási folyamat részben a nem szűnő görög-török feszültség, elsősorban a megosztott Ciprus problémája miatt halad rendkívül lassan. Az EU-tag Ciprus északi része 1974 óta török megszállás alatt áll, a török országrész nem tagja az uniónak, és csak Ankara ismeri el önálló államként.
Fontos partner, de vállalhatatlan
A tárgyalások megkezdéséről döntő uniós Miniszterek Tanácsa az EU és Törökország közötti szoros kapcsolatok fontosságát hangsúlyozta a migráció, a terrorizmus elleni küzdelem, az energiaellátás, a gazdaság és a kereskedelem területén. Kiemelték, hogy az unió kész támogatást nyújtani a török reformtörekvésekhez, amelyekre különösen a jogállamiság és az alapvető jogok tekintetében van szükség, írta az MTI.
A Törökországgal való együttműködés azonban éles viták tárgya. Legutóbb Soros György nevezte baljóslatú megállapodásnak Angela Merkel német kancellár és Recep Tayyip Erdoğan török elnök között. Június elején konzervatív európai néppárti EP-képviselők egy csoportja tervezett nyilatkozatot leadni az ország EU-csatlakozása ellen, mert aggodalommal töltötte el őket, hogy Ankara egyre inkább eltávolodni látszik az európai értékektől. Elmar Brok, az EP külügyi bizottságának néppárti elnöke szerint az EU-nak partnerségi viszonyra kell törekednie Ankarával, az uniós tagsághoz azonban először teljesítenie kell az ahhoz szükséges elvárásokat, nyilatkozta a Politiconak.
Manfred Weber, a Néppárt frakcióvezetője a múlt hónapban azt írta az Ankarával kötött migrációs megállapodásról, hogy az „a Törökországgal való partnerségről szól, nem a függőségről, és még kevésbé a teljes jogú EU-tagságról”
Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!
Rovataink a Facebookon