Két ügyben is elmeszelte a magyar kormányt az EU bizottsága
További Eurologus cikkek
-
Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban - 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
Legfrissebb híreink
- Ferenc pápa webkamerákat avat fel a Vatikánban
- Legalább 25 halálos áldozata van a szíriai lázadók elleni légicsapásoknak
- Lecsaptak a modern rabszolgatartókra, kelet-magyarországi lányokat hurcoltak Ausztriába
- Megszólalt Georgia miniszterelnöke, szerinte nem függesztették fel a tárgyalásokat az unióval
- Mit akar Putyin az új hiperszonikus rakétával, az Oresnyikkel?
- Rekordmennyiségű kábítószert foglalt le a rendőrség Ausztráliában
- Ma már a kriptovaluták is a terroristákat segítik
- Szoros befutó várható az ír választásokon, hatalomban maradhat az eddigi kormánypárt
- Terrortámadás előkészülete miatt vettek őrizetbe két férfit Szlovákiában, egyikük magyar állampolgár
- Joe Biden megkegyelmezett a saját fiának
Az Európai Bizottság arra jutott, hogy a magyarországi élelmiszerlánc-felügyeleti díj és a dohánytermék-értékesítést terhelő adó szembe megy az uniós előírásokkal. Az ok, hogy az egyre emelkedő sávos (progresszív) díjszerkezet előnyöket biztosít az alacsony forgalmú vállalkozásoknak a versenytársaikkal szemben.
Bizonyos árbevétel fölött a korábbi hatvanszorosára nőtt az élelmiszerlánc-felügyeleti díj kulcsa egy tavalyi szabálymódosítás értelmében. Az Európai Bizottság (EB) vizsgálatot indított: lényegében az volt a kérdés, hogy a kormány nem kivételez-e többek között a CBA-val és a Cooppal a hipermarketek és a diszkontok kárára.
A dohányipari adó pedig épp azt a Continentalt sújtotta volna árbevétel-arányosan sokkal kevésbé, mint másokat, amelynek a vezetője hódmezővásárhelyi érdekeltséggel is bír, Lázár János pedig saját bevallása szerint már hosszú ideje kikéri a véleményét.
„Magyarország teljességgel jogosult arra, hogy az élelmiszerlánc-felügyeleti tevékenységeivel járó költségeket finanszírozza, illetve az egészségügyi rendszere finanszírozása érdekében adót vessen ki a dohánytermékekre. Mindazonáltal Magyarországnak biztosítania kell, hogy valamennyi vállalkozás egyenlő elbánásban részesül, és a hozzájárulások beszedése megkülönböztetésmentes alapon történik” – mondta Margrethe Vestager versenypolitikáért felelős biztos.
Miután az Európai Bizottság 2015 júliusában részletes vizsgálatot indított, Magyarország egyik adót sem szedte be, így nem is kell semmit visszafizetnie. A kormány a brüsszeli testület szerint nem tudta bizonyítani, hogy az adók szerkezetének létjogosultságát akár az egészségügyi vizsgálatok költségeinek fedezésére szolgáló élelmiszerlánc-felügyeleti díj, akár a dohányipari vállalkozásokra kivetett adók egészségügyi célkitűzései indokolták volna. Sőt, utóbbinál egy cég bizonyos támogatható beruházások után akár 80 százalékkal csökkentheti a befizetendő összeget. Ezzel nem mindenki tud élni, ráadásul az olyan befektetések, amelyek „jellegüknél fogva a dohányipari vállalkozások termelésének és kereskedelmi kapacitásának növelésére irányulnak”, valójában hozzájárulás kifejezett céljával szemben éppen növelik az egészségkárosodást.
Az EB szerint egy arányos egykulcsos rendszer is kielégítően figyelembe veszi az ellenőrzött kiskereskedelmi szereplő – vagy a dohányipari vállalkozás – méretét. „2015 novemberében a Magyar Országgyűlés eltörölte a progresszív díjszerkezetet, és újra bevezette a valamennyi élelmiszerlánc-szereplőre egységesen alkalmazandó 0,1 százalékos átalánydíjat. E rendelkezések 2015. december 27-én léptek hatályba, és a bevezetésük eloszlatta a Bizottság állami támogatással kapcsolatos aggályait” – áll a brüsszeli testület közleményében.
Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Rovataink a Facebookon