Kínának behajolva trollkodjuk szét az EU külpolitikáját

Magyarország két másik tagállammal együtt majdnem megtorpedózta, hogy az Európai Unió állást foglaljon a Kína és a Fülöp-szigetek közötti tengeri vitában. Peking a Dél-kínai-tengeren sziklákat, zátonyokat és szigetecskéket homokkal kibővítve támaszpontokat hoz létre, hogy rátehesse a kezét a víz alatt sejtett nyersanyagokra.

Csakhogy a kiemelkedések többségére más országok is igényt tartanának, köztük a Fülöp-szigetek. Manila egy hágai bíróság elé terelte az ügyet, és neki adtak igazat. (A konfliktusról bővebben itt, az ítéletről itt lehet olvasni.) Kína már a kezdetektől vitatta a törvényszék joghatóságát, és előre hadihajókat vezényelt a környékre.

Tökölés lett a vége

Az ítéletre válaszul az EU legalább kétféle közleményt körbeküldött a tagállamok között elfogadásra a Wall Street Journal szerint, de Görögország, Horvátország és Magyarország blokkolta a közös választ. Uniós források elmondták a lapnak, hogy a szöveg szándékosan nem foglalt állást a vitában, csak tudomásul vette az ítéletet, és annyit kért, hogy mindenki békésen, a nemzetközi jognak megfelelően viselkedjen.

Kezdetben azt hitték, hogy a görög-török és a szlovén-horvát területi viták állnak a háttérben (utóbbit szintén nemzetközi bírósági úton rendezik), de ez nem magyarázta meg, hogy a magyar kormánynak mi a baja. A WSJ a brüsszeli magyar képviseleten is érdeklődött az ügyről, de ott nem nyilatkoztak.

„Talán egy kicsit a kínai érdekeiket akarják védeni” – mondta egy diplomata a lapnak a három országról. A magyar vezetés az EU helyett a keleti és a déli nyitással próbál más piacokon terjeszkedni és befektetőket szerezni.

A görög vezetésnek hasonló okból fontos Kína, mint a magyarnak. Ahogy arról már korábban írtunk, Kínából nagy az érdeklődés a pireuszi kikötő iránt. Az athéni kormánypártot tagjai közt tudó szélsőbaloldali GUE/NGL európai parlamenti frakció a csoport nevében is közleményben állt ki az ítélettel szemben.

A másik oldalon leginkább Franciaország és az Egyesült Királyság szeretett volna keményebb álláspontot, bár a brexit-döntés miatt utóbbi véleménye már nem sokat számít, írta a Reuters hírügynökség.

Végül sikerült kivajúdni egy közös szöveget, de csak három nappal az ítélet után. Az eredmény a szokásos jogi süketelés lett. Hivatkozik az ENSZ Tengerjogi Egyezményére (UNCLOS), amelyre a Fülöp-szigetek is alapozta a keresetét, de csak tudomásul veszi az ítéletet. Nem mond olyasmit, hogy az alapján kellene eljárni, hanem „tárgyalásos és egyéb békés utat” emleget. Annyit azért megjegyez, hogy tartózkodni kellene a feszültség növelésétől, de a jogi pipiskedés itt sem megy el olyan konkrétumokig, hogy talán nem kellene hadihajókat odavezényelni (bár ezt többek között az USA-nak is meg lehetne említeni), önkényesen kibővíteni és beépíteni a szigeteket vagy rakétákat telepíteni rájuk.

Tusk beszólt, Szijjártó együttműködésről beszélt

A csúszással az ítélet másnapján kezdődött EU-Kína csúcs végére sem volt közös álláspont. Csak Donald Tusk, az állam- és kormányfőket képviselő Európai Tanács elnöke jelezte óvatosan, hogy „a szabályokon alapuló rend kölcsönös érdek lenne”. A WSJ úgy tudja, emiatt a kínaiak félretették az aznapi programtervet, és „nagyon őszinte” beszélgetés következett.

Pénteken és szombaton az uniós vezetők ismét leülhettek a kínaiakkal diskurálni a mongóliai Ázsia-Európa Találkozón (ASEM). Ezen az EU-tagállamok képviselői is részt vettek, magyar részről Szijjártó Péter ment. A külgazdasági és külügyminiszter azt fejtegette az MTI-nek, hogy Európa csak akkor tudja leküzdeni a nehézségeket, ha „politikai nyomásgyakorlás és kioktatás helyett együttműködésre törekszik azokkal az ázsiai országokkal, amelyek rendkívüli gyorsaságú gazdasági növekedést tudnak felmutatni”.

Az ASEM-ülés több mint 12 oldalas zárónyilatkozatába végül egy teljes, természetesen csak szőrmentén fogalmazó mondat belefért a vitáról. Megegyeztek abban, hogy „kritikusan fontos” a bizalomépítés, a tartózkodás az erőszakkal fenyegetéstől, valamint a vitákat a nemzetközi jog, az ENSZ alapokmánya és a perben a Fülop-szigetek által is hivatkozott egyezmény, az UNCLOS alapján kell rendezni. Mindez csak úgy általánosságban jutott az eszükbe.

De van-e itt jelentősége az EU szavának?

Nem sok. A világ másik felén kialakult puskaporos hordó első ránézésre a Dél-kínai-tenger körüli országok meccse, de valójában Peking és Washington geopolitikai sakkjátszmája, hogy sikerül-e feltartóztatni a terjeszkedő keleti óriást. A végeredmény persze hosszú távon az EU-nak sem lesz mindegy.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!