Mit meg nem tesz a kormány egy jó kis kínai hitelért!

2016.07.18. 17:53 Módosítva: 2016.07.18. 18:13
A külügy szeretné, ha Kína még többet fektetne be Magyarországon, viszont úgy látszik, cserébe nem árt Brüsszelben védeni az agresszívan terjeszkedő kínaikat.

A magyar külügyminiszter bár nem mondja ki, hogy üzleti érdekek diktálják Magyarország Kína melletti kiállását Brüsszelben, az azért elég feltűnő, hogy ugyanaznap hangsúlyozza a hazai kínai befektetések fontosságát, amikor kijelenti, hogy az Európai Uniónak nem szabad beleszólnia a Kína és a Fülöp-szigetek közötti területi vitába.

Peking a Dél-kínai-tengeren mesterséges támaszpontokat hoz létre, hogy rátehesse a kezét a víz alatt sejtett nyersanyagokra és ellenőrzése alá vehesse a tengerszakaszon át húzódó kereskedelmi útvonalat. Ez utóbbi az egyik legfontosabb a világon, ez köti össze Európát Kelet-Ázsiával.

 

 A Fülöp-szigetek egy hágai választottbíróságon támadta meg a nemzetközi jogilag kétes kínai akciót, és megnyerte a pert. A bíróság kimondta, hogy Kínának nincs történelmi joga a dél-kínai-tengeri területekhez, és megsértette a Fülöp-szigetek szuverenitását, amikor ottani zátonyokon terjeszkedett. Kína nem ismeri el a döntést, az Európai Uniónak viszont ebben a helyzetben a nemzetközi jog szigorú betartása mellett kellene föllépnie. 

Elvi kérdés, de sokat kereshetünk rajta

Az Európai Unió külügyi főképviselője az uniós tagállamok nevében írt is egy közös nyilatkozatot, ami ugyan nem foglalt állást a vitában, de tudomásul vette az ítéletet, és annyit kért, hogy mindenki békésen, a nemzetközi jognak megfelelően viselkedjen. Múlt csütörtökön Görögország, Horvátország és Magyarország blokkolta a közös választ.

Megkérdeztük Szijjártó Pétert, hogy miért. Azt mondta:

  • Elvi kérdésnek tekinti, hogy a tőlünk földrajzilag távol eső konfliktusokban az Európai Uniónak nem kell minden esetben iránymutatásokat megfogalmazni.
  • Sokkal bölcsebb lenne a részünkről, ha nem szólnánk bele, mert a külső nyomásgyakorlás gyakran a konfliktusok megoldásának ellenében hat.

Nem minden uniós ország osztja ezt a hozzáállást: Franciaország és az Egyesült Királyság keményebben fogalmazna Kínával szemben, pedig gazdasági téren az utóbbi időben London is nagyon látványosan próbál közeledni Kínához. Szijjártó Péter elmondta, hogy a külügyminiszterek még mindig vitatkoznak a tervezett közös nyilatkozat egyik mondatán.

Az üzlet és a joguralom, ha egymásnak feszül

Ugyanezen a külügyminiszteri találkozón az uniós kormányok kimondták: óriási lehetőségeket látnak a Kínával való együttműködésben, és prioritást élvez, hogy tető alá hozzanak kilenc infrastrukturális fejlesztési projektet. Az egyik ezek közül a Budapest-Belgrád vasútvonal felújítása.

Budapest–Belgrád vasút

Az új vasútvonal tárgyalásaiban a fő kérdés, hogy a kínaiak milyen finanszírozási feltételeket ajánlanak a projektre. „Kínai finanszírozási forrásra akarunk támaszkodni, abban az esetben, ha az kedvezőbb, mint bármely más szóba jöhető forrás” – mondta Szijjártó Péter külgazdasági miniszter. A műszaki paraméterekről már megállapodtak:

  • kétvágányú pálya,
  • nagyrészt a jelenlegi pálya nyomvonalán,
  • végig villamosítva,
  • 160 km/h-s sebességet alkalmazva
  • 225 kN tengelynyomással.

Ha megegyeznek a finanszírozásról, „az első kapavágás után” legalább 2,5–3 év amíg elkészül a vasút, mondta Szijjártó. Ez lesz egyébként fajlagosan a világ egyik legdrágább vasúti projektje, a Figyelő korábbi számításai szerint a közel 500 milliárd forintból épülő vonal 2400 év alatt hozhatja be árát. 

Magyarország Kínát illető külpolitikai stratégiája szempontjából az uniós nyilatkozat egy mérföldkő, mondta Szijjártó Péter. Hozzátette, hogy Magyarország az uniós országok között is kiemelkedően jó kapcsolatokat ápol Pekinggel:

„Tavaly mi exportáltuk a legtöbbet Közép-Európából Kínába, az idei esztendő első négy hónapjában 27,7 százalékos exportbővülést értünk el ahhoz képest, és 70 százalékkal több kínai turista látogatott Magyarországra, mint tavaly az első négy hónapban. Újabb élelmiszer-ipari exportengedélyekről állapodtunk meg. Ha valaki megnézi a számokat higgadtan, nem valamifajta politikai mozgatórugóval, akkor azt látja, hogy

a kínai nagyvállalatok befektetéseinek egyik legfőbb európai hídfőállása Magyarország.

A németek tényleg jól keresnek rajta

Szijjártó szavait mindazonáltal – mindenféle politikai mozgatórugó nélkül is – eléggé árnyalja, hogy a Kínába irányuló magyar export döntő része autóipari, gépgyártó és gyógyszeripari multik kiviteléből adódik. Ez a három szektor tette ki 2016 első negyedévében a Kínába irányuló exportunk 79 százalékát. A termékcsoport szintű adatokat az előző év azonos időszakával összehasonlítva pedig kiderül, hogy

az exportnövekedés 90 százalékáért az autóipar felel.

Amiből nyilván adódik az is, hogy a haszon nagy része nem a magyar gazdaságban csapódik le. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne lenne fontos a kínai piac Magyarországnak, és azt sem, hogy ez levon exportsikereink értékéből. Azt viszont látni kell, hogy a multik exporttevékenységét nem az mozgatja és növeli, hogy a kormány lefekszik-e Kínának Brüsszelben, hanem a kínai piac és a világgazdaság alapfolyamatai.  És azt sem árt tudni, hogy egy korábbi kutatás ( .pdf ) például arra jutott, hogy a magyar többségi tulajdonú vállalkozások részesedése a kínai exportból mindössze 6 százalék.

Az pedig teljesen nonszensz, hogy Közép-Európából mi exportáljuk a legtöbbet Kínába, hiszen hagyományosan Németország is a közép-európai régió tagjának számít, márpedig a német kivitel összehasonlíthatatlanul nagyobb, mint a magyar. Nekünk pedig már csak azért sem kéne Peking kegyeit keresni Brüsszel helyett, mert

az unióba megy a magyar export 81,7 százaléka, míg Kínába mindössze 1,8 százalék jut.

Kínai befektetésekben egyébként tényleg kiemelkedően áll Magyarország a térségben, ez tagadhatatlan. Azonban az összes magyarországi kínai befektetés több mint fele egyetlen egy üzlethez, a Borsodchem eladásához kapcsolódik, amiről két dolgot kell tudni:

  • Nem magyar tulajtól, hanem brit és osztrák befektetési alapoktól vették meg, tehát az érte fizetett egymilliárd euró bár nagyon jól mutat a statisztikákban, soha nem járt magyar zsebben.
  • A Borsodchem kínai felvásárlása jóval Szijjártó pozícióba jutása, sőt még a Fidesz hatalomra kerülése előtt, 2009-ben indult, és a kínai cég, a Wanhua már a 2010-es választások előtt hónapokkal egyértelmű vevő volt, bár a tranzakciót végleg csak 2011-ben zárták le. Más szóval: ennek semmi köze nincs a kínai nyitáshoz, a Wanhua könnyen megszerezhető, nagy vegyipari céget keresett, hogy megvesse lábát Európában, itt talált ilyet.

 

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !



  • Bérelnék
  • Bankszámla