Csövekkel nyomja a rezsicsökkentést az EU

2016.09.09. 11:47
Új gázberuházásokról állapodnak meg pénteken Budapesten, az alkalomból az Európai Bizottság szlovák alelnöke is a fővárosba érkezett. Maroš Šefčovičot az uniós gázellátás jövőjéről, Paksról, kettős mércéről és a szakterülete miatt mi másról: a menekültügyi kvótákról kérdeztük.

Nő Magyarország gázellátásának biztonsága és az árak is lejjebb kúszhatnak, ígéri az Európai Bizottság szlovák alelnöke a Közép és Délkelet Európai Gázösszeköttetés (CESEC) pénteki üléséről. A Budapesten összeülő miniszterek többek között aláírnak egy szerződést a Bulgáriát, Romániát, Magyarországot és Ausztriát összekötő gázvezeték uniós támogatásáról, valamint a görög, bolgár, román és magyar gázáramlás koordinálásáról. Emellett a horvátok hamarosan kötelezettséget vállalnak rá, hogy olyan vezetékkel kötik össze a Krk-szigeti, cseppfolyósított gázt (LNG) visszaalakító terminált Magyarországgal, amiben mindkét irányba áramolhat a gáz.

Mi a CESEC?

Az EU bábáskodásával alig több mint egy éve egyezett meg 15 közép- és délkelet-európai ország, hogy hogy együtt felpörgetik a még hiányzó gázvezetékek összekötését, valamint eltakarítani a technikai és szabályozási akadályokat az egységes földgázpiac elől.

Csövekkel nyomnák le a gázárakat

„Manapság mindenki azt kérdezi, milyen konkrét pozitív eredményeket tud felmutatni az EU. A CESEC-kezdeményezés az egyik példa erre” – mondta a CESEC-ülésről Maroš Šefčovič. Ha Magyarországnak több kapcsolata épül ki a szomszédaival, választhat, honnan vegyen gázt. Így az orosz mellett hamarosan kaszpi és északi forrásból vásárolhat, a Krk-szigeti terminálon keresztül pedig bárhonnan vehet cseppfolyósított földgázt. A fogyasztók és a cégek így kiválaszthatják, kitől vásároljanak be.  

De vajon tényleg le tudja nyomni a drágább, például északi gáz a viszonylag olcsó oroszt? Maroš Šefčovič a balti országokat emlegette, ahol miután üzembe helyeztek egy LNG-terminált,

minden partnerüktől kedvezőbb ajánlatokat kaptak, mert nagyobb lett a verseny.

Mi az az LNG?

A földgázt cseppfolyósítva lehet hajón szállítani, majd egy terminálnál visszaalakítva bevezetni a vezetékrendszerekbe. Előnye, hogy így új ellátási forrásokat is be lehet vonni, hátránya, hogy az alakítgatás miatt drága.

Ukrajna fordított áramlással nyugatról is kaphatott részben északi, részben orosz gázt versenyképes áron.

A cél az, hogy minden résztvevőnek legalább három forrásból jusson minél előbb, minél gyakorlatiasabb módon gáz,

ne kelljen valamilyen drága megaprojektre támaszkodnunk

A hálózat nyújtotta rugalmasság „sokkal erősebb biztonságot adhat, mintha nekiállnánk a hosszú munkának” egyetlen nagy beruházáson, válaszolta arra, hogy reálisan kiválthatják-e a kisebb vezetékek egy fő gázvezeték építését a Balkánon.

Szijjártó: óriásit javulhat Magyarország energiabiztonsága

Soha nem látott előrelépés lenne az ország energiabiztonsága szempontjából, ha Magyarország Horvátországból és Románia felől is hozzájuthat földgázhoz, jelentette ki a magyar külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten. Így nem egy nagy, új vezeték megépítésével, hanem a meglévők fejlesztésével és a nemzeti rendszerek összekötésével valósítják meg az észak-déli irányú földgázfolyosót Bulgária-Románia-Magyarország útvonalon. Az új észak-déli infrastruktúra kulcsfontosságú Magyarországnak, a hiánya súlyos energia- és nemzetbiztonsági kockázatot jelent a közép-európai országoknak, mondta a miniszter. (MTI)

Kettős mérce?

Az oroszok építettek volna egy nagy vezetéket Déli Áramlat néven, de ez kimúlt: Putyinék bedobták a törölközőt az uniós jogi akadályokra hivatkozva. Megépült viszont az Oroszországot Németországgal összekötő Északi Áramlat, aminek a bővítését is vizsgálja Brüsszel. (A geopolitikai gázmeccsről itt írtunk bővebben.)

„Nem az Európai Bizottság, hanem az orosz fél fújta le a projektet, amiért nehéz lenne a Bizottságot vádolni. Mi azt szerettük volna, ha megfelel az uniós jogszabályoknak, ahogy minden más beruházásnál, ezért párbeszédet folytattunk Oroszországgal. Minket is ugyanúgy meglepett a döntés, mint a konzorcium tagjait, ha jól emlékszem, a magyar kormányt is, amelyet szintén nem tájékoztattak előre. Mi is az újságokból értesültünk róla, ezért azt kellene megkérdezni, aki döntött róla” – válaszolta az EU-biztos.

Jól haladnak a tárgyalások Paksról

„A paksi bővítésnél is azért tárgyaltunk, hogy több helyről lehessen fűtőanyagot beszerezni és a beruházás megfeleljen az uniós jognak” – válaszolta arra, hogy nem kockázatos-e orosz közreműködéssel atomerőművet építeni. Brüsszelben két vizsgálat is fut a beruházás miatt, amelyekről szokás szerint nem sokat árult el. „Az egyeztetések elég konstruktívak, és bízunk benne, hogy a magyar hatóságokkal jó megoldásokat találunk ezeknek az ügyeknek a megoldására”, és „mindkét oldalról tisztán látszik a hajlandóság a megegyezésre”.

Paksi ügyek

Az Európai Bizottság több eljárást is indított a paksi bővítés miatt. A fűtőanyag-szerződést első körben nem akarták aláírni, mert csak az oroszok szállíthattak volna. Végül tavaly márciusban megállapodtak, hogy csak tíz évre fog szólni a monopólium (igaz, más egyelőre még nem gyárt kazettákat az új paksi reaktorok típusához). A szerződések titkosításával is gond volt, de ezt a vitát szintén lezárták.

Jelenleg a versenyjogi biztos a tiltott állami támogatások gyanúját vizsgálja. Itt úgy tudjuk, hogy hamarosan megállapodás születik: bár a kormány állítja, hogy nem adott a projekthez segítséget, az EU mégis úgy fog dönteni, hogy volt mögötte állami támogatás, de az rendben van. Ehhez elvileg az is kell, hogy a beruházás minden uniós szabálynak megfeleljen.

A belső piaci szabályozásért felelős főigazgatóságnak az szúrhatja a szemét, hogy nem írtak ki pályázatot a projektre, hanem rögtön a Roszatommal állapodott meg a kormány.

Nem csak zöldködés a megújulók segítése

A magyar kormány korlátozza a szélerőművek telepítését, és úgy döntött, lefújja a vissza nem térítendő támogatást a magánépületek energiahatékonysági felújítására. Eközben az EU a 2020-as céljaival növelné a megújulók arányát és az energiahatékonyságot, plusz csökkentené a széndioxid-kibocsátást. Magyarország vállalta ezeket a célokat, de az itteni hatóságok dolga eldönteni, hogyan teljesítik őket, mondta a biztos.

„Meggyőződésünk, hogy az alacsony szénkibocsátású gazdaságra nem csak környezetvédelmi okokból kell átállni”. Ez az új energiaforradalom olyan útja a gazdaság modernizálásának, amiben az Egyesült Államok és Kína is követi az EU példáját.

Kiterjeszthetik az uniós-török egyezményt?

Megkérdeztük azt is, hogy szerinte miért kell elosztani az uniós tagállamok között a menedékkérőket.

Tavaly láttuk, hogy a migrációs válság nagyon súlyossá vált, emberek fulladtak bele a Földközi-tengerbe, és a déli országok nem tudták kezelni a migrációs folyamot, ezért elkezdtük keresni az eszközöket, hogy boldoguljanak vele. Megpróbáltuk az európai szolidaritást hasznosítani, hogy segítsünk egymásnak, válaszolta Maroš Šefčovič.

Szerinte tavalyhoz képest sokat léptek előre, és

mindenkinek világos a határok védelmének fontossága és a visszaküldési politika azoknál, akik nem a háború borzalmai elől menekülnek, hanem olyan alapon jöttek, ami nem garantálja nekik a politikai vagy humanitárius menedékjogot. Őket haza kell küldeni, és így is teszünk.

Az EU szorosan együttműködik Törökországgal (egy olyan migrációs egyezményt kötöttek, amelynek a célja az érkezők számának és az illegális átkeléseknek a visszafogása). Másokkal is hasonló kapcsolatokat keresnek, ahonnan hasonló migrációs hullám irányul Európára.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!