Európa kudarcot vallott a romák integrációjában

SZT 4525
2016.11.29. 16:20 Módosítva: 2016.11.29. 16:51
A politikai akarat teljes hiánya miatt pont ott tart az európai romák felzárkózása, mint fél évtizede. De pontosan hol?

Az EU-ban élő romák harmadának háztartásában ma sincs folyóvíz, és közel felükben nincs a lakásban mellékhelyiség és fürdőszoba – ilyen és ennél még sokkolóbb adatokkal ábrázolja Európa legnépesebb kisebbségének helyzetét az EU Alapjogi Ügynökségének friss kutatása. A 8000, magát romának valló polgárral készült interjúra épülő felmérés szerint az utóbbi években a nagy szavakon túl alig tettek bármit is a tagállamok a cigányok társadalmi helyzetének javítására.

Michael O'Flaherty, az Alapjogi Ügynökség igazgatója az EUrologusnak úgy fogalmazott: az előző, 2011-ben közzétett hasonló felmérés óta nagyon kevés tagországban javult a helyzet, s ezek közt nem szerepel Magyarország. Szlovákiában például könnyebben jutnak oktatáshoz, míg a csehek a lakhatási körülményeiken javítottak valamelyest. O'Flaherty szerint mindenekelőtt emberi jogi kérdés a romák helyzete, mely marginalizációban, diszkriminációban és nélkülözésben ölt testet.

  • Szemben az uniós átlag 17 százalékával, a romák 80 százaléka él a szegénységi küszöb alatt.
  • A roma gyerekek harmada él olyan háztartásokban, ahol legalább egyszer az utóbbi hónapban valamelyik családtag éhesen hajtotta álomra a fejét.
  • A többségi társadalom gyermekeihez képest a roma gyerekeknek csak alig több mint fele jár óvodába vagy vesz részt iskolai felkészítésben.
  • A munkaerőpiaci helyzetük a legkiábrándítóbb: az EU-s átlag 70 százalékos arányához képest a romáknak mindössze 30 százalékának van fizető munkája.
  • A romák 41 százaléka élt meg hétköznapi (munka, tanulás, vásárlás, egészségügyhöz való hozzáférés) helyzetekben diszkriminációt az utóbbi öt évben.
  • A romák négyötöde nem ismer olyan szervezetet, amely segíthet a diszkriminációt megélőknek.

Szemmel láthatóan képtelenek vagyunk rá Európában, hogy tiszteletben tartsuk a roma közösségek emberi jogait, és ez elfogadhatatlan. Az EU és tagállamai súlyos kudarcot vallottak törvény- és szabályalkotás terén

– fogalmazott Michael O'Flaherty. A felmérés közzétételétől ezért elsősorban azt várják, hogy az eredmények cselekvésre sarkallják a döntéshozókat.

A kutatás végkövetkezezései szerint nagy szükség is lenne erre, hiszen a legutóbbi hasonló felmérés óta eltelt öt évben, az uniós roma stratégia, az Európai Bizottság és az Alapjogi Ügynökség által kidolgozott eszközök és strukturális alapokról a felzárkózásukra szánt pénzek ellenére nem történt érdemi változás a helyzetükben.

Iskoláztatásban, munkahelyben egész jók vagyunk

A felmérés magyarországi eredményei szerint nálunk

  • a cigányok háromnegyede él a szegénységi küszöb alatt.
  • 48 százalékuk csak nagyon nehezen, további 32 százalékuk pedig nehezen jön ki hó végéig a keresetéből.
  • Legalább egy családtag havonta két- háromszor tér nyugovóra éhesen a roma háztartások 11 százalékában, míg 6 százalékában több, mint négyszer.

Viszont

  • a magyar roma férfiak 54, a nők 33 százalékának van fizető munkája – ezzel a görögök után a második legjobb foglalkoztatási mutatókkal bír Magyarország a felmérésben részt vevő kilenc ország között.
  • A spanyol roma gyerekek után (fiúk 98%, lányok 93%) a magyar roma gyerekek közül jár a legtöbb óvodába (fiúk 92%, lányok 90%)
  • Hasonlóképp az élmezőnyben vagyunk a kötelezően iskolás korú gyerekek iskolába járásában, a magyar roma fiatalok 98-99 százaléka jár iskolába.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !