A brit parlament beleegyezése is kell a brexithez

2017.01.24. 11:00 Módosítva: 2017.01.24. 13:58

A brit legfelső bíróság úgy döntött, a parlament beleegyezése is kell hozzá, hogy beadják a kérelmet a kilépésre az Európai Unióból. A testület 8-3 arányban  egyetértett a korábbi, alsóbb fokú ítélettel.

A brit kormány a kilépési tárgyalások megkezdéséről nem akarta kikérni a parlament véleményét, úgy gondolták, a kilépés mellett döntő népszavazás elég felhatalmazást ad nekik erre. Csak a kilépés feltételeiről szóló megegyezést terjesztették volna be a parlament elé, az évekig tartó tárgyalások végén.

A brit alsóházban szinte biztos a kilépők többsége

A népszavazás nem volt kötelező érvényű, ez a műfaj a brit jogban nem létezik. Elvileg a maradáspártiak akár többségben is lehetnének az alsóházban, mert még a konzervatívok közül is sokan az uniós tagság mellett kampányoltak, de politikai öngyilkosság lehet szembe menni a népakarattal, még akkor is, ha korántsem olyan biztos, hogy egy újabb népszvazáson a brexit nyerne. Jeremy Corbyn, az ellenzéki Munkáspárt elnöke már az első bírósági ítélet után arról beszélt, tiszteletben tartják a népszavazás eredményét.

A parlamenti szavazással viszont megpróbálhatnak feltételeket szabni a brit kormányfőnek, a Konzervatív párti Theresa Maynek. A miniszterelnök az EU-val együtt az európai egységes piacból is kilépne. Ha nem így tenne, az szerinte olyan lenne, mitha részben tagok maradnának. Ezt a modellt követi például Norvégia: nem tagja az EU politikai együttműködésének, de a közös piacnak igen.

May inkább szabadkereskedelmi szerződést akar kötni az unióval, de ha ez nem jön össze két év alatt, akkor inkább hagyja az egészet, mert „egy rossz alkunál még az is jobb, ha nincs semmilyen alku”. Onnantól csak a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) szabályai szerint kereskednének, a kapcsolatuk pedig olyan szintre kerülne, mint az EU és az Egyesült Államok vagy mint az EU és Mongólia között. Ez lenne a „kemény brexit”.

A felsőházzal lehetnek gondok

A parlamenti szavazás viszont így is bekavarhat a miniszterelnöknek. Egyrészt a parlament felsőházában, a Lordok házában, sok a pártokon kívüli tag, és nem tiszták az erőviszonyok. Egy konzervatív képviselő például novemberben arról beszélt, hogy itt maradáspárti többség alakulhat ki, például ő is a kilépés ellen szavazna. A Lordok háza nem közvetlenül választott testület, a tagjai vagy öröklik a tagságot, vagy a hagyomány szerint illeti meg őket egy hely, vagy az uralkodó nevezi ki őket. Nem tudnák megakadályozni a kilépést, csak késleltetni tudnák. Arra bőven elég lenne, hogy március végéig ne indulhassanak be a tárgyalások.

GettyImages-542412096

Skócia nem kavarhat be

A másik fontos kérdés az volt, vétózhatnak-e a brit országrészek, amelyeknek saját kormányzata van: Skócia, Wales és Észak-Írország. Belfast tart tőle, hogy a kilépés sérti az évtizedes észak-ír polgárborút lezáró megállapodást. Edinburgh azzal érvelt, hogy egy régebbi, a brit és a skót parlament közötti megállapodás alapján az ő beleegyezésük is kell a kilépéshez. Aztán a skót országgyűlés honlapján elismerték, hogy ez csak elvi alku.

A bíróság a skót és az észak-ír kifogásokat egyhangúlag lesöpörte.

Észak-Írországban a maradáspárti szavazók voltak többségben, ahogy Skóciában is. Az ott kormányzó Skót Nemzeti Párt ellenzi a „kemény brexitet” , és még egy újabb függetlenségi népszavazást is belengetett . A skót parlamentben épphogy nincs abszolút többségük, de a zöldekkel és/vagy a munkáspártiakkal már meglehet.

A kormány fellebbezhet az EU bíróságánál!

Ha a kormánynak lenne ideje és humorérzéke, a BBC szerint elvben fellebbezhetne az Európai Unió bíróságához. Theresa May viszont március végéig szeretné beadni a kérelmet, vagyis minden bizonnyal rohamtempóban nekiállnak átnyomni a parlamenten a szükséges jogszabályt.

Jeremy Wright legfőbb ügyész szerint „a kormány csalódott”, de mindent megtesz, hogy megfeleljen a döntésnek. Egy kormányszóvivő arról beszélt, hogy az ítélet nem változtat rajta: március végére hivatalosan is értesíteni tudják az EU-t a brexitről.

A Munkáspárt vezetője, Jeremy Corbyn megismételte, hogy nem akadályozzák meg a kilépési kérelem beadását, de saját módosítókkal készülnek, és „teljes, vámmentes közös piaci hozzáférésre” törekednek. Az ellenzéki liberális demokraták továbbra is népszavazást követelnek a majdani végső alkuról. A Skót Nemzeti Párt látatlanban is ötven módosítóval szórná meg a jogszabályt, ami biztosan nem gyorsítaná az elfogadását.

A bírósági döntés után a brexit óta amúgy is sokat gyengült fontárfolyam lefelé indult.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!

A Meta továbbra is korlátozza az Index Facebook elérését, így hiába követ minket, híreink nem követik Önt. Facebook-videón mutatjuk, mi lehet ennek az egyik ellenszere, de ha első kézből akar értesülni a legfontosabb hírekről, töltse le az applikációnkat az App Store-ból vagy a Google Playből, illetve kövesse Twitter-csatornánkat!



  • Eladnék
  • Biztosítás