Brüsszel két kötelezettségszegési eljárásban is lépett Magyarország ellen

2017.02.15. 15:51
Az Európai Bizottság szerint az uniós piac egyik alapkövét sérti, ahogy a külföldi termékeket hátrányba próbálja hozni a kormány. Zajtérképekkel és cselekvési tervekkel is lógunk.

Az EU kvázi-kormánya, az Európai Bizottság felszólítást küldött Magyarországnak (és Romániának), mert a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kiskereskedelméről szóló nemzeti jogszabályaik ellentétesek az uniós joggal.

Szabálytalan hátrány a külföldi termékeknek

Magyarországon egy új jogszabály arra kötelezi a kiskereskedőket, hogy a hazai és importált mezőgazdasági, valamint élelmiszeripari termékekre egységes árrést alkalmazzanak. Ezzel a Bizottság szerint az a baj, hogy a behozott termékek költsége függ a devizától és az árfolyam-ingadozástól, a szabály így hátráltathatja az importált mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek értékesítését a belföldiekhez képest. A Bizottság az áruk szabad mozgásának alapelve alapján emelt kifogást, ami az uniós közös piac egyik sarokköve a négyből.

Az uniós jog szerint ezt a szabadságjogot csak nyomósabb közérdek, például a közegészség védelme miatt lehet korlátozni, ha nem lehet kevésbé korlátozó intézkedést hozni. Magyarország nem mutatott be bizonyítékot arra, hogy a nemzeti intézkedések indokoltak és arányosak lennének. A magyar és a román hatóságoknak mostantól két hónapjuk van arra, hogy válaszoljanak a Bizottság által megfogalmazott érvekre.

Nem törődünk a zajjal, pedig veszélyesebb, mint gondolnánk

Az Európai Bizottság arra is felszólította Magyarországot, hogy az Európai Unió zajszennyezettség-csökkentési szabályainak megfelelően készítse el az előírt stratégiai zajtérképeket és cselekvési terveket.

A korai halálozás második leggyakoribb oka a légszennyezés után a töbek között forgalomból, ipari, építkezésekből keletkező környezeti zaj. Egy uniós irányelv előírja a tagállamoknak, hogy a nagyobb városi területekről, főbb közút- és vasútvonalakról és repülőterekről készítsenek zajtérképeket és zajkezelésre vonatkozó cselekvési terveket, amelyeket ötévente közzé kell tenni.

A Bizottság 2016 áprilisában felszólító levelet küldött Magyarországnak. A  hatóságok ugyan haladtak valamennyit, de továbbra sem állították össze a budapesti agglomerációban a szükséges stratégiai zajtérképeket, az ország jelentősebb közútvonalaira és vasútvonalaira vonatkozó cselekvési terveket, illetve nem tájékoztatták azokról a Bizottságot.

Itt egy lépéssel később járunk, mint a kiskereskedelmi szabályozásnál: a Bizottság már indokolással ellátott véleményt küld, és ha Magyarország két hónapon belül nem teszi meg a szükséges lépéseket, az ügy az Európai Unió Bírósága elé kerülhet, ahol végül pénzbüntetést szabhatnak ki.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!