Megvennének minket a britek az EU elleni harcukra

2017.02.20. 07:04 Módosítva: 2017-02-20 07:39:11
A londoni kormány ázsiai és afrikai országoknak szánt segélyből csoportosítana át kelet-európai országokba, a segítségükért cserébe a brit kilépésről szóló tárgyalásokon.

A Sunday Times úgy tudja, hogy a brit kormány tisztviselőinek és magas rangú minisztereinek egy része fejlesztési segélyekkel olajozná meg a kilépési tárgyalásokat az Európai Unióból. Az évi 12 milliárd fontos (több mint 4,3 ezer milliárd forintos) költségvetés egy részét pazarlónak ítélt ázsiai és afrikai projektekről olyan szövetségesekhez irányítanák át, mint Magyarország, Lengyelország és a balti államok. Ez már nem játék: 4 ezer milliárd forint a magyar éves költségvetés negyede.

Mi lehet a kilépési számlában?

A britek várhatóan 2019-ben lépnek ki, de a mostani uniós költségvetés 2020-ig már le van zsírozva, sőt, ebből a büdzséből 2023-ig mennek majd kifizetések. Abritek szívesen visszavennék ezt a pénzt a közös keretből, az Európai Bizottság viszont megpróbálja rajtuk bevasalni. A Sunday Times szerint akár 60 milliárd euró (18,5 ezer milliárd forintos) lehet a különbözet. Ha a britek a pénzükkel együtt lelépnek, vagy más nettó befizető országoknak kellene állni például a szegényebbek uniós fejlesztési programjainak a cehhét, vagy csökkenteni kell a kifizetéseket. Mindkét lehetőség problémás lenne, Magyarország például 2019-ig már el is költené a neki eredetileg járó pályázati támogatásokat.

A britek esetleg azért is fizethetnek, hogy hozzáférjenek a közös piachoz, legalábbis David Davis brexit-ügyi miniszter tavaly decemberben ezt a lehetőséget is felvetette.

A lap szerint Theresa May miniszterelnök egyik legközelebbi tanácsadója magánmegbeszéléséken azzal érvelt, hogy

a pénz segítene meggyőzni a keleti uniós tagokat: támogassák a britek követeléseit egy előnyös kereskedelmi megegyezéshez és segíthet csökkenteni a számlát, amit a briteknek a kilépéskor kellene fizetni.

Illegális lehet

A Sunday Times szerint a kormány is megosztott a kérdésben. A brexit-kampány egyik arca, a külügyi tárcát vezető Boris Johnson, a védelempolitikáért felelős Michael Fallon és több másik miniszter támogatja, hogy a segélyre szánt pénzeket „hasznosítsák” a brexit-alkuhoz. Philip Hammondot a pénzügyi tárca élén érdekli az ötlet.

Theresa May és Orbán Viktor 2016. novemberi találkozója Londonban.
Theresa May és Orbán Viktor 2016. novemberi találkozója Londonban.
Fotó: Ben Stansall / AFP

A segélyekkel foglalkozó nemzetközi fejlesztési minisztérium viszont ellenzi a tervet. Felmerült, hogy az átcsoportosítás jogellenes lenne, mert az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) szabályaihoz kell igazodniuk, és így legfeljebb csak az EU-n kívüli Ukrajnának vagy Albániának adhatnának a segélyekből.

A Sunday Times-nak egy másik forrás arról beszélt, hogy ez nem igaz, a hollandok is elszakadtak az OECD értelmezésétől. „Azt hiszik, hogy ők az egyetlen minisztérium, amelyik segélypénzeket költet. De

vannak emberek a kabinetben, akik úgy gondolják, ezt a pénzt jobban lehetne használni a brit érdekek előmozdításához.

Akár már négy hét múlva kérhetik a kilépést

A brit parlament még tárgyal arról a jogszabályról, amellyel a britek hivatalosan kérhetik a kilépésüket az Európai Unióból. A folyamat most a felsőházban jár, ahol a tagok harmada semmilyen pártnak sem tagja, és ahogy korábban jeleztük, itt gondjai lehetnek a kormánynak.

A Sunday Times és korábban a Guardian is úgy értesült, a törvényhez a héten két módosító indítvány is többséget kaphat a párton kívüliek, az ellenzéki Munkáspárt és liberális demokraták, valamint átszavazó és tartózkodó kormánypárti konzervatívok támogatásával.

Az egyik módosító megszavaztatná a brit parlamentet az EU-val kötött végső megállapodásról is és lehetőséget adna a képviselőknek, hogy akár blokkolják a brexitet, ha nem sikerül megalkudni Brüsszellel, azaz rendezetlenül lépnének ki.

A másik a már az Egyesült Királyságban élő uniós állampolgároknak adna jogot a maradáshoz. Ezt a szigetország budapesti nagykövete szerint amúgy is megadná a londoni kormány, de csak akkor, ha cserébe a többi tagállam se dobná ki a már náluk élő briteket.

A Sunday Times úgy tudja, a képviselők nem fognak a végsőkig kitartani, így a kormány az alsóházban elvetetheti a módosítókat, és akár a március 13-i héten beadhatja a hivatalos kilépési kérelmet. (Hivatalosan március végét tűzték ki határidőnek.)

Onnantól két év van letárgyalni az EU-val a kilépési feltételeket. Ezt a felek egyhangúlag meghosszabbíthatják, de ha nem így lesz, jön a „kemény brexit”, azaz a két év leketyegésével az Egyesült Királyság minden átmenet nélkül kiesne az EU-ból.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!