- Külföld
- Eurologus
- paks
- paksi bővítés
- margrethe vestager
- európai unió
- európai bizottság
- állami támogatás
Az EU nem nézi, hogy mennyit vesztünk Paks II.-vel
További Eurologus cikkek
- Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
Legfrissebb híreink
- Eltiltották a cégvezetéstől a Liverpool volt sztárfutballistáját
- A Pentagon megerősítette, hogy átadták a szuperfegyvereket Ukrajnának
- Öt lehetséges forgatóköny Oroszország jövőjéről
- Nyomozást indítottak egy német politikus ellen orosz kenőpénz elfogadása miatt
- A spanyol miniszterelnök a felesége miatt távozhat a kormány éléről
- Lemondott a lengyel kulturális miniszter, Bartlomiej Sienkiewicz, hogy induljon az EP-választáson
- Meghalt Frank Field, volt munkáspárti miniszter
- David Pressman a kormány békejavaslatát bírálta
- Izrael ismét arra készül, hogy megtámadja Rafah városát
- Magyar Péter hangfelvétele miatt blokkolhatják újra a Magyarországnak járó uniós pénzeket
Megkérdeztük az európai gazdasági versenyt felügyelő EU-biztost, Margrethe Vestagert, hogy mit gondol arról, hogy az új paksi atomerőmű az Európai Bizottság szerint is veszteséges lesz, és valószínűleg csak úgy tud majd működni, hogy eszeveszett mennyiségű pénzt kell majd beletolni az állami kasszából. Nagyon leegyszerűsítve azt válaszolta, hogy ezzel ő nem foglalkozhat.
Bővebben kifejtve, a dán uniós biztos elmagyarázta, hogy mit csinálhat az Európai Bizottság az ügyben. Először is leszögezte, hogy minden ország olyan erőműre és úgy költi a pénzét, ahogy szeretné. Ezek szerint akkor is, ha az veszteséges.
„Amikor ilyen szerteágazó ügyekkel foglalkozunk, mindig abból indulunk ki, hogy minden egyes tagállamnak joga van hozzá, hogy maga döntse el, milyen energiaforrásokból látja el az igényeit” – mondta.
Aztán eltolta magáról a felelősség egy részét, és elmondta, hogy kik dolgoztak az utóbbi években a Paks II. különböző vizsgálatain.
- A lengyel Elżbieta Bieńkowska a közbeszerzési eljárások tisztaságát nézi,
- az energiaügyi biztos, a spanyol Miguel Arias Cañete azt vizsgálja, hogy a biztonsági előírásokat betartják-e,
- ő pedig azzal foglalkozik, hogy kiderítse, lapátol-e pénzt az állam egy beruházásba, és ha igen, akkor hogy lehet kiengesztelni a piacon működő többi céget, akik emiatt hátrányba kerültek. Ha az atomerőmű mögött ott áll szinte kifogyhatatlan pénzforrásával az állam, nyilván előnybe kerül a többi energiatermelővel szemben, akik csak a bevételükből és piacról fölvett hitelből gazdálkodnak.
A kormány elkötelezte magát, hogy a Paks II. az államtól és a Magyar Villamos Művektől (MVM Csoport) függetlenül működő cég lesz, hogy a kitermelt villamos energiát nem a pult alatt, hanem a tőzsdén és nyílt árverésen adják majd el, és az esetleges nyereségből nem fejleszthetnek és nem terjeszkedhetnek tovább.
A kormánynak a vállalásai alapján úgy gondoljuk, hogy Paks bővítése nem fogja torzítani a piacot.
Az áram egy részét a piacon adják majd el, és mindent elkövetnek, hogy az az időszak, amikor a régi és az új reaktorok egyszerre üzemelnek, és sokkal több energiát fognak termelni, mint amennyit a magyar piac felszív, minél rövidebb legyen, mondta a biztos. Hozzátette: ha akármikor észreveszik, hogy az állam túlkompenzálja a paksi erőművet, azért is kárpótolni kell majd a többi piaci szereplőt.
Tehát: az Európai Bizottságnak nem feladata, hogy amiatt nézzen a körmére egy beruházásnak, mert veszteséges és rengeteg közpénzbe kerül. Ha Magyarország felvállalja, az a saját döntése és boldoguljon vele, ahogy tud. Csak a többi vállalat ne járjon nagyon rosszul, akik Magyarországon szeretnének áramot eladni, vagy megvennék a Pakson állami pénzből termelt energiát.
Az Európai Unió csak azt nézi, hogy biztonságos-e az atomerőmű, hogy nem zártak-e ki másokat jogtalanul abból, hogy megépíthessék, és hogy nem zavarja-e túlzottan a többi céget az energiapiacon, hogy megépül. Akinek más gondja is van, a kormánynál tiltakozhat.
Rovataink a Facebookon