Nem emel új vasfüggönyt a többsebességes Európa

2017.03.10. 20:24
Az Európai Unió vezetői megpróbálták megmagyarázni, miért nem kell félni attól, hogy aki többet akar, többet hoz ki az unióból.

„Néhány kollégánk a többsebességes Európát úgy értelmezi, mintha egy új határvonalat húznánk magunk közé, egy újfajta vasfüggönyt a kelet és a nyugat között. Nem ez a cél” – mondta az uniós állami vezetők pénteki megbeszélése után Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. Az európai miniszterelnökök és államfők ezen az ülésen kezdtek el vitatkozni arról az öt lehetséges forgatókönyvről, amit a Bizottság, mint az EU javaslattevő testülete összeállított az EU jövőjéről.

„Az alapelv az, hogy mind a 27 állam együtt mozogjon. De azok, akik többet szeretnének, tehessenek többet. Nem próbáljuk megváltoztatni az európai uniós szerződéseket. Amikor szorosabb együttműködésről van szó, mindegyik tagállam helyet kap az asztalnál a vitában, de nem szavazhatnak olyan együttműködésekben, amikben nem vesznek részt. Ez most is így van” – szögezte le Juncker, és felsorolt néhány olyan uniós együttműködést, ami már most is éles, és olyanokat, amikről már tárgyalnak, de világos, hogy nem lesz róluk megegyezés, mert pár ország nagyon szeretné, más viszont hallani sem akar róla.

  • Az eurózóna országainak van egy szorosabb együttműködése,
  • a Schengen-országoknak is van.
  • Az eurózónán belül is van megosztás: a 19-ből csak 10 tagállam támogatja a pénzügyi tranzakciós adó bevezetését.
  • Nem mindegyik ország támogatja, hogy legyen európai egységes szabadalom.
  • A házasságok felbontásáról szóló egységes jogszabályt csak 17 állam támogatja. Még az EU-alapító országok sem értenek benne egyet, hogy ezt európai szinten kellene szabályozni.
  • Az Európai Ügyészség: 17 ország szeretné. Nyugat-európai országok is vannak az ellenzői között.

Lesz Európai Ügyészség, de nélkülünk

17 tagállam az Európai Tanács elé terjesztette az Európai Ügyészség létrehozásáról szóló rendelettervezetet, az Európai Tanács pedig leokézta. Ez a 17 ország megalapíthatja az Európai Ügyészséget. Magyarország nincs köztük. „Svédország, Hollandia, Lengyelország és Magyarország jelezte, hogy a jelenlegi formájában nem támogatja az európai ügyészség létrehozását” – nyilatkozta az MTI-nek még januárban Trócsányi László igazságügyi miniszter. A miniszter szerint az ügyészség felállítása a meglévő európai uniós bűnüldözési intézményeket, így az Eurojustot és az Európai Csaláselleni Hivatalt (OLAF) gyengítené. Trócsányi elmondta: Magyarország elkötelezett a korrupció elleni harc mellett európai és nemzeti szinten egyaránt, ám az európai ügyészségről szóló kezdeményezést a jelenlegi formájában nem tudja támogatni.

„Ha új együttműködési területeket jelölünk ki, az nem jár azzal, hogy ezekre a területekre több pénz is jut majd, és kevesebb támogatás marad azoknak a kelet-európai országoknak, amelyek kimaradnak belőlük?” – kérdezte a Wall Street Journal. Juncker röviden azt válaszolta: „Az az elv, hogy „aki többet akar, többet tesz”, semmilyen kapcsolatban nem áll azzal, hogy hogyan gondoljuk újra a költségvetést.”

 

Van közép-európai példa is szorosabb együttműködésre

„Nem ellenezzük, hogy egyes országok szorosabban együttműködjenek – mondta az ülés után Orbán Viktor.

nem akarunk visszalépni és nem akarjuk lerombolni azt, amit eddig elértünk.

A miniszterelnök viszont kikötötte, hogy nem egyezik bele, hogy az Európai Unió lopakodva hatásköröket vonjon el Magyarországtól. Megjegyezte, hogy van közép-európai jó példa is az EU-n belüli szorosabb együttműködésre, például a szerzői jogok közép-európai szabályozása.

Politikai értelemben egységes marad az Európai Unió

Donald Tusk, a csúcstalálkozókat vezető elnök leszögezte: a 27 tagállam egysége a legértékesebb adottságunk. Mindazonáltal elismerte, hogy a többsebességes Európa az egyik legfontosabb téma, amiről a következő hetekben vitázni fognak. Néhány ország ugyanis a nemzetállamok erősödését szeretné, néhányan ennek pont az ellentétét: a minél szorosabb együttműködést. 

„Én arra fogok törekedni, hogy megtartsuk a politikai egységet a 27 tagállam között. A fő cél, hogy megerősítsük a bizalmat egymással szemben, és ezzel a célkitűzéssel mindenki egyetért.”

„Egy nemzethez tartozás érzése nem zárja ki azt, hogy kiálljunk az európai értékek mellett, amellett, amit Európa jelent. Németországban mindig azt mondjuk, hogy ez ugyanannak az éremnek a két oldala” – nyilatkozta Angela Merkel német kancellár.

Március 25-én Rómában fogadnak el a vezetők egy ünnepélyes határozatot, amelyben lefektetik az Európai Unió újragondolt céljait, az államszövetség megalakulásának hatvanadik évfordulóján.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!