Mítoszok terjednek Brüsszelről
További Eurologus cikkek
- Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
Legfrissebb híreink
- Gombaszedés közben támadt emberre egy medve Liptószentmiklósnál
- Kormányt kíván alakítani a választási győztes Osztrák Szabadságpárt
- Frankfurter Allgemeine Zeitung: A német nagykövet tiszteletlenül bánt a magyarokkal
- Az Interpol-főtitkár szerint veszélyesen nő a nemzetközi bűnbandák befolyása
- Rendőrök elől menekülő, migránsokkal teli furgon szenvedett balesetet
- Republikánus szenátorok aggódnak a magyar demokrácia állapota miatt
- Izrael véglegesen eltörölheti a föld színéről legnagyobb ellenségét
- Törés a Giuliani családban: Trump ügyvédjének lánya Harrisre fog szavazni
- Magyar katonák is szolgálatot teljesítenek a Közel-Keleten
- Trump vagy Harris? Most ön is szavazhat!
A római szerződés évfordulója olyan alkalom, amikor „fontos emlékeztetni magunkat azokra az értékekre és előnyökre, amelyek nem lennének az európai integráció nélkül” – mondta az EUrologusnak Zupkó Gábor, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője. Az ünnepre a Bizottság, a tagállamok együtt és különböző csoportokban (például a visegrádi négyek) is javaslatokat tettek le az asztalra. A közös bennük, hogy leírják: az EU a legjobb megoldás az előttünk álló kihívások kezelésére.
Zupkó Gábor
Zupkó Gábort 2015-ben nevezte ki az Európai Bizottság a magyar képviselete vezetőjévé. Elődje, Szűcs Tamás korábban többek között az MSZP-kormányok által kinevezett uniós biztosok, Balázs Péter és Kovács László mellett dolgozott.
Zupkó Gábor 1990 és 1998 között fideszes polgármester-helyettes, majd polgármester volt Kispesten. Innen egy banki kitérő után a Külügyminisztériumhoz került. 2002-ben, az MSZP-SZDSZ koalíció hatalomra kerülése után nem sokkal finnországi nagykövetté nevezték ki, amit akkoriban gesztusként értékeltek a fideszes képviselők. 2005-től a kinevezéséig Brüsszelben dolgozott az Európai Bizottságnál.
„Arról lehetnek és lesznek viták, hogy milyen legyen az EU jövője” – közölte Zupkó Gábor. „Vannak olyan területek, ahol bizonyos tagországok már ma is mélyebben működnek együtt, de ha ez nem sérti a többiek érdekeit és később csatlakozhatnak, nem szokták ellenezni”.
A kormány konstruktívan részt vesz az EU munkájában
Amikor arról kérdeztük, mit szól hozzá, hogy a kormány és fideszes képviselők gyakran Brüsszelre mutogatnak, azzal válaszolt, hogy a magyar politikusok „konstruktívan részt vesznek” a két döntéshozó testület, a miniszteri Tanács és az Európai Parlament munkájában. A tagállamok azon részéhez tartozunk, ahol programszerűen egyetlen parlamenti párt sem támogatja a kilépést, bár „nem mindenki lelkes”.
Az alaptörvény is kimondja, hogy „Magyarország az európai népek szabadságának, jólétének és biztonságának kiteljesedése érdekében közreműködik az európai egység megteremtésében”. Magyarországon a felmérésekben magas az EU-tagság támogatottsága, ez több mint 70-80 százalék szerint előnyös.
Elismerte, hogy a kérdésnek van egy belpolitikai dimenziója. A Századvég vezető elemzője, Lánczi Tamás például kijelentette, hogy a kormány „Brüsszelt” jelölte ki az egyik ellenfeleként, mert a hazai ellenzék nem elég erős. „Ebből én azt értem, hogy a belpolitikai kommunikációban többen is ellenfélként vagy ellenzékként mutatják be az uniós intézményeket, illetve egyes javaslataikat.”
Mi nem ebben a dimenzióban kommunikálunk.
Örömmel megvitatják az ügyeket a magyar kormánnyal, ahogy például az uniós szociális biztos, Marianne Thyssen tette, de az Európai Bizottság nem vesz részt kampányvitákban. A képviselet munkája egyfajta diplomáciai tevékenység, „udvariasság járul hozzá”.
Mítoszok, hiedelmek
Marianne Thyssen látogatása azért is fontos volt, mert „mítoszok, hiedelmek terjedtek” a szociális pillérről, amellyel a kormány szerint újabb hatásköröket akar elvenni Brüsszel, de „izgalmas tisztázó beszélgetés” lett belőle. A nemzeti konzultációban is felbukkanó, csak áprilisban megszülető javaslatról szerinte a biztos világossá tette, hogy az adómegállapítás vagy a minimálbérbe beleszólás helyett a munkavállalók jogairól szólna és csak az eurót használó országoknak lenne kötelező, nem kíván hatásköröket elvenni a tagállamoktól, legfeljebb ajánlásokat tenni.
A tagállamok döntenek, nem az Európai Bizottság
Németh Szilárd rezsibiztos kitartott amellett, hogy ennek ellenére a javaslat kötelező lenne, és Marianne Thyssen csak a dolgok elsimítására jött Budapestre. Zupkó Gábor szerint, aki követte Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és a biztos sajtótájékoztatóját, „láthatta, hogy elég nagy összhang volt a két politikus között”.
„Ha valaki úgy értelmezi, hogy az Európai Bizottság szeretné elmagyarázni” a javaslatait, igaza van, hiszen csak javaslatokat tehet, amiket nem tud a tagállamokra erőltetni. A végső döntéseket nem az Európai Bizottság, hanem a miniszterek tanácsa hozza, általában az Európai Parlamenttel együtt.
Sokszor el szoktam mondani, hogy aki Brüsszelről beszél, a tagállamokról is beszél.
Lázár János és Varga Mihály is arra célzott, hogy korábban más javaslatok keringtek. „A Bizottság nyilvánosan tesz javaslatot, ez a hivatalos. Ha korábban voltak híresztelések, az ilyen találkozások pont az eloszlatásukra jók” – válaszolt a képviselet-vezető.
Kovács Zoltán kormányszóvivő német és osztrák intézkedésekkel próbálta alátámasztani, mi jöhet. „Brüsszelt” néha más tagállamokban felmerült javaslatok miatt is kritizálni szokták, de ezek nem az Európai Bizottság javaslatai, „kéretik, hogy ezeket a tagállamok egymás közt rendezzék le”, mondta Zupkó Gábor.
A nemzeti konzultációba a tervezett energiaunió is bekerült, mert Orbán Viktor szerint a rezsicsökkentést veszélyezteti. Zupkó Gábor szerint az energiaunió hosszú távú célja éppen a fenntartható és valódi rezsicsökkentés lenne. „Remélem, hogy [a témáért felelős] Maroš Šefčovič bizottsági alelnök májusra tervezett látogatása az energiaunióval kapcsolatos hiedelmeket is eloszlatja.”
Arról, hogy az EU hogyan csökkentené a rezsit, mi a gond a mostani módszerrel és a nemzeti konzultáció kérdéseinek zömével, itt írtunk.
A Bizottság is csökkentené a migrációt
„Nehéz értelmezni”, amikor egyesek „Brüsszel elhibázott migrációs politikáját” emlegetik, az európai migrációs politikába ugyanis a tagállamoknak is bele kell egyezniük.
A fejlődő országok támogatásának növelése, a Szíria környéki menekülttáborok támogatása is uniós program, és ezek épp a migrációt próbálják megelőzni. Ezekkel Magyarország is egyetértett. Tévedés tehát azt állítani, hogy az Európai Bizottság migrációpárti lenne.
Felvetettük, hogy például a menedékkérőket elosztó kvótáknál olyan javaslatot tett az Európai Bizottság, amelyről előtte az uniós országok vezetői egyhangúlag megállapodtak, hogy csak önkéntes lehet. Közben volt viszont egy nyár, amikor csaknem milliós nagyságrendben érkeztek az EU-ba menedékkérők, egyes tagállamokra aránytalanul nagy teher hárult, és szükség volt egy rendkívüli döntésre, emlékeztetett a képviselet-vezető. A tagállami miniszterek többségi döntéssel határozták meg, hogy melyik országnak hány menedékkérőt kellene átvennie a görögöktől és az olaszoktól. (Magyarország ellenszavazatával, de átment a javaslat, Magyarországra közel 1300-an jutnak.) Sokan úgy tartják, „talán jobb lett volna”, ha a döntést az állam- és kormányfők szintjére viszik vissza, de akkor sürgősnek tűnt.
Az intézkedésről viszont sok a mítosz, például biztonsági okokból a fogadó ország elutasíthatja konkrét személy áthelyezését, és részben éppen ezért megy lassan a folyamat, hiszen az egyedi ellenőrzés hosszú ideig tarthat. Az ellenőrzés miatt az intézkedésnek például
Rovataink a Facebookon