Erdoğan aduja miatt lapíthat az EU

GettyImages-586898458
2017.04.21. 13:40
A török népszavazás miatt berágtak Brüsszelben, de a menekültügyi alku miatt valószínűleg nem lesz nagy tiltakozás.

Valószínűleg alaposan megbonyolítja a múlt heti török népszavazás az ország amúgy sem egyszerű viszonyát az Európai Unióval. Az igenek szűk győzelme jelentősen kiszélesíti az elnök jogköreit, Recep Tayyip Erdoğan államfő így lényegében teljhatalmat szerezhet.

Korábban még Erdoğanban bíztak

A népszavazás könnyen betehet Törökország amúgy is vánszorgó uniós csatlakozási tárgyalásainak. Pedig a 2000-es évek derekán úgy tűnt, az akkor még mérsékelt iszlamistának és reformernek tartott Recep Tayyip Erdoğan adhat lendületet a törökök csigalassú európai integrációjának.

Az ország már 1963-ban társulási szerződést kötött az EU elődjével, amelyben belengették a tagság lehetőségét. A csatlakozási kérelmet 1987-ben adták be, de a tárgyalások csak 2005-ben indultak. Ehhez többek között az kellett, hogy Erdoğan miniszterelnöksége alatt eltöröljék a halálbüntetést.

Az utóbbi időben viszont rohamosan romlott a kapcsolat több uniós tagállam és intézmény, valamint a török kormány között. Nyugatról egyre ferdébb szemmel nézték Ankara jogállam-bontogató lépéseit, amelyek az Erdoğanék elleni tavalyi, kudarcba fulladt puccskísérlet után pörögtek fel igazán. A másik oldalról a támogatást hiányolták a félresikerült hatalomátvételi kísérlettel szemben, és a török elnök azzal fenyegetőzött, hogy népszavazással vonhatják vissza az uniós csatlakozási kérelmet.

Egyre messzebb a tagság

Az EU-ban élő törökök általában Erdoğan mellé álltak

A legtöbb uniós tagállamban az ottani törökök Erdoğant támogatták. Németországban 63 százalék szavazott a török elnöki rendszerre, Hollandiában mintegy 70, Belgiumban és Ausztriában több mint 70 százalék. A megoszlásokat térképen itt ábrázoltuk.

A mostani népszavazás csak olaj volt a tűzre. Erdoğan lenácizta a hollandokat és a németeket, mert nem hagyták az ankarai kormányt szabadon kampányolni a helyi törökök közt.

A másik oldalról szintén fogy a türelem.

„Világos, hogy egy olyan ország nem csatlakozhat az EU-hoz, amelynek az alkotmánya nem tartja tiszteletben a hatalmi ágak szétválasztását, valamint nincsenek meg benne a fékek és ellensúlyok”

– figyelmeztetett a népszavazás után Piri Kati. Az Európai Parlament magyar származású, holland témafelelőse szerint ha a csomag változtatások nélkül lép életbe, formálisan felfüggesztik a törökök EU-csatlakozási tárgyalásait. Orbán Viktorék pártcsaládjának vezetője, a német Manfred Weber és Christian Kern osztrák kancellár is hasonlóan nyilatkozott. Az Európai Parlament már tavaly a tárgyalások jegelését kérte.

A legvörösebb vörös vonal

Brüsszelben az is kivágta a biztosítékot, hogy több nemzetközi szervezet szerint nem volt tiszta a szavazás. A panaszok, a szoros eredmény, valamint az alkotmánymódosítás messzire ható következményei miatt „arra szólítjuk fel a török hatóságokat, hogy jól fontolják meg a következő lépéseket” – nyilatkozta az Európai Bizottság szóvivője. Margaritisz Szkinász közölte: átláthatóan ki kellene vizsgálni a szabálytalanságok gyanúját.

Leginkább mégis egy közvetlen következmény kavarhat be. Recep Tayyip Erdoğan már a népszavazás előtt azt pedzegette, hogy ha nyer, a halálbüntetésről is referendumot tart.

„Ez a legvörösebb vörös vonal” – figyelmeztetett Margaritisz Szkinász. Még a bevezetés lehetőségéről sem fognak tárgyalni, mert ennek a büntetésnek a tiltása az uniós jogrend egyik alapja. Ha mégis bevezetik,

az Európai Bizottság világos jelzésnek veszi, hogy Törökország nem akar az európai család része lenni.

A halálbüntetést még az EU-tól független európai szervezet, az Európa Tanács is tiltja, pedig ebben olyan országok is tagok, mint Oroszország vagy Azerbajdzsán.

A menekültügyi alku miatt folytatódhat a lapítás

A viszony megromlása a csatlakozási tárgyalások mellett a tavaly aláírt uniós-török menekültügyi nyilatkozatot is beárnyékolta. Az egyezségnek köszönhetően drasztikusan visszaesett a migráció a részben Magyarországon át vezető balkáni útvonalon. A gyakorlatban viszont már korábban gondok akadtak több részlet végrehajtásával.

Leginkább arról szól a vita, hogy a törökök kapjanak-e cserébe vízummentességet. Ehhez Ankarának is teljesítenie kellene bizonyos feltételeket, de van olyan, amelyikre nem hajlandó, például a kurdok miatt túl széles terrorellenes törvény módosítására.

Az Európai Bizottság szerint hét feltétel hiányzik, de segítenek a törököknek, hogy a lehető leggyorsabban teljesítsék ezeket.

Ankara azt is kifogásolta, hogy csak lassan és körülményesen jön a hárommilliárd euró, amit az ottani menekültek helyzetének javítására (és így helyben tartására) költ az EU. Az ok, hogy az Európai Bizottság nem csak puszira kilapátolja a pénzt, hanem közvetlenül, konkrét projektre adja oda.

Piri Kati szerint a népszavazás nem veszélyezteti az egyébként „nagyon feszült” együttműködést. „A migrációs alku a legnagyobb értékű kártya, amelyet Erdoğan a kezében tart az EU ellen. Ő nem az a fajta politikus, aki bedobná a kártyáit” – mondta.

Azt viszont sajnálta, hogy az EU a közös nyilatkozat aláírása után nem tiltakozott eléggé, amikor leépült a török demokrácia.

„Nem azt mondom, hogy nem köthetünk migrációs alkut, de ez nem mehet annak a rovására, ami ma Törökországban történik”

– mondta. „Nem segít, ha csak hallgatunk.”

Érdekli-e ez még Erdoğant?

Egyelőre nem úgy néz ki, mintha a figyelmeztetéseknek bármi hatása lenne. Az ellenzék kifogásait lesöpörték az asztalról, több tiltakozót letartóztattak. Erdoğant a csatlakozási tárgyalások esetleges befagyasztása is hidegen hagyta. „54 évig várattak minket Európa kapujánál” – nyilatkozta hétfőn. Ha döntenek, majd „leülünk, megbeszéljük” és akár népszavazás jöhet a kérdésben.

A pénzpiacokat sem izgatta fel az eredmény: a török líra, a tőzsde és az állampapírok is erősödtek. Az Economist elemzése szerint a befektetők rövid távon stabilabbnak láthatják a kevésbé demokratikus rendszereket. Ez viszont visszafelé sülhet el, ha olyan megosztott, kis különbségű voksolásokon váltanak gyökeresen irányt, mint Donald Trump megválasztása, a török vagy a brexit-népszavazás, mert kiélezheti a különbségeket a két oldal között. A populista politika emellett ellenreakciót indíthat el a szomszéd országoknál.

(Borítókép: Anadolu Agency / Getty Images Hungary)



  • Hírek
  • Lakáshitel