Orbán: Az EU-val és egy pénzügyi spekulánssal van vitánk

A lex CEU-ról kell számot adnia Orbánnak Brüsszelben

Vége
D MTI20170426001

A legfontosabbak

2017. április 26., 18:53
CEU: Orbán nem mondott igazat!
2017. április 26., 17:07
Az EU pénze nem könyöradomány
2017. április 26., 17:02
Magyarország Svédországot védi
2017. április 26., 15:31
Timmermans beolvas Orbánnak
2017. április 26., 15:04
Az EP elnöke megnyitotta az ülést
2017. április 26., 14:18
A mai felszólalások sorrendje
Index
2017.04.26. 16:01

Összefoglaló

Magyarországról vitáztak az Európai Parlamentben
Az ülés előtt jelentették be, hogy kötelezettségszegési eljárás indul Magyarország ellen a CEU miatt
Az ülésen Orbán Viktor azt mondta: az EU-val és egy pénzügyi spekulánssal van a vita, de nem akarják átírni az EU szabályait
Szerinte a CEU létét nem veszélyezteti semmi, Magyarország a kerítéssel a svédeket és németeket védi, az EU pénz pedig nem könyöradomány
Frans Timmermans az Európai Bizottság alelnöke keményen beolvasott Orbánnak, és ízekre szedte a nemzeti konzultáció kérdéseit
Az Európai Néppárt elnöke és több képviselője is bírálta, de nem várható, hogy a Fideszt kizárják
Az euroszkeptikus Nigel Farage meghívta Orbánt a brexitklubba, Orbán azt válaszolta: az EU a szabadság földje és ott is akarnak maradni
A szerdai EP-vita után készítendő állásfoglalásról május 1-jén szavaznak a képviselők
Orbán szerint a Bizottságnak jogi, technikai aggályai vannak, amikre választ fognak adni
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Orbán Viktor büszkén számolt be arról, hogy a magyar államadósság csökken, és az államháztartási hiány is jóval az EU által megkövetelt szint alatt van.

    A képet kicsit árnyalja, hogy kormányra kerülve még azért ment Brüsszelbe, hogy engedélyezzék neki a túlköltekezést, de az Európai Bizottság akkori elnöke ezt nem hagyta. Csak ezután indult be az adósság elleni harc.

  • "Román szocialista miniszter bezzeg nem jött el, amikor a romániai korrupció helyzetét kellett megvitatni" – vette védelmébe Orbánt beszéde végén Manfred Weber, akinek a megszólalása a legfontosabb a mai napon Orbán számára, hiszen az a Fidesz a Weber vezette EPP elnöke.

  • "25 éven át jó gyakorlat volt, hogy a Közép-európai Egyetem egy magyar és egy amerikai diplomát adott ki. Nem értjük, miért kellett ezt megváltoztatni. Az oktatás szabadsága az EU egyik alapértéke" - mondja Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke, annak a képviselőcsoportnak a vezetője, ahová a Fidesz is tartozik. Nemcsak Brüsszelben, Orbán Viktor mögött is bürokraták ülnek, nem lehet ezt a kérdést így kiélezni, mondja. Weber ugyanakkor azt nem érti, mi a Zöldek problémája azzal, hogy a magyarok tudni akarják, honnan kapják a pénzt a civil szervezetek külföldről, hiszen ők is kíváncsiak, milyen orosz befolyás lehet más szervezetek mögött. Weber azt is mondta: nem szabad Magyarországon Európával riogatni az embereket. Orbán védelmében még azt mondta: ő sosem tért le az Európai Néppárt által képviselt útról, mindig lehetett vele tárgyalni, ellentétben például a román miniszterelnökkel, aki nem jött el az EP megvitatni a helyzetét. Weber remélte, hogy a Panama-aktákban említett máltai miniszterelnök is eljön majd ide tárgyalni. 

  • Két magyar jogvédő szervezet is Brüsszelben járt kedden, hogy felhívják az európai törvényhozók figyelmét, milyen veszélyes a demokráciára az a törvényjavaslat, amely megnehezítené a magyarországi civil szervezetek működését. 

    Az új törvény előírná, hogy azok a magyar civil szervezetek, amelyek évente több mint 7,2 millió forint támogatást kapnak külföldről, külföldről támogatott szervezetnek minősülnek, és ezt be kell jelenteniük 15 napon belül. Ez a gyakorlatban megpecsételné azokat a szervezeteket, amelyek külföldi támogatást kapnak.

    „A nemzeti konzultációs levélből kiderül, hogy a kormány külföldi ügynökszervezeteknek minősít minket – mondta Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke az EUrologusnak. A Helsinki Bizottság egy civil jogvédő szervezet, amely az emberi méltóságot védelmezi a jog és nyilvánosság eszközével. – Mintha Magyarországot megtámadták volna, és a támadó az Európai Unió és a civil társadalom lenne.” Szerinte a civil társadalom védelme olyan európai alapvető érték, amely Európában megkérdőjelezhetetlen kellene, hogy legyen, és mégis úgy látszik, hogy a magyar kormány ezt nem tartja tiszteletben. „Lehet ezt csinálni Európában? Ez már több, mint egy fenegyerek tombolása” – mondta Pardavi Márta.

    „A civil törvény a mostani formájában még európai uniós támogatásokat is megbélyegzendő külföldi támogatáshoz sorolna, hogyha azokat nem kormányszerven keresztül ítélik oda” – magyarázta Kapronczay Stefánia, a Társaság a Szabadságjogokért elnöke. A bejelentési kötelezettséggel nem derül ki újabb adat a civil szervezetek működéséről, nem lesz átláthatóbb tőle a támogatási rendszer. Viszont sérti a tőke szabad áramlásának alapelvét az Európai Unióban, szembemegy az adatvédelmi irányelvvel. Nem mellesleg a magyar Alaptörvényt is sérti, tette világossá.

     

  • "Az Európai Unió támogatottsága Magyarországon a legnagyobb, 70 százalék feletti. Az emberek támogatják az EU-t de csak akkor, ha az fair és nyílt vitákra épül és képes beismerni, hogy időnként reformra szorul" – mondta Orbán, arra kérve az EP-t, mérjék az országokat egyenlő mércével, fogadják kritikusan az előítéleteiket.

  • A vita és a meggyőzés eszközével akarjuk kialakítani az álláspontot. "Ne ítéljenek el azért, mert Magyarországnak önálló véleménye van" – mondta Orbán, aki szerint a civil törvény amerikai mintára épül.

    Nem akar a kormány mást, minthogy az NGO-król lehessen tudni, milyen pénzből működnek. Orbán beszédéből úgy tűnik, mintha eddig ez nem lett volna tudható.

    Orbán szerint semmi sem gátolja a törvény elfogadása után sem az érintett szervezetek működését.

  • Bennünket az európai közéletben elharapózott nyelvezet irritál, de nem várható el azonos nyelvezet és vérmérséklet minden országban, ezért is kedvelem az európai kultúrát, mondja Orbán. Ha az előítéleteiket félreteszik, innovatív dolgokra lelhetnek, ilyen a nemzeti konzultáció is, folytatja. Nem tartjuk elfogadhatónak, hogy kötelező érvénnyel telepítsenek be menekülteket az országba, erről mi szeretnénk dönteni. Soros György és NGO-i évente 1 millió migránst akarnak az EU-ba szállítani. Mi ezt elutasítjuk! Nem szeretnénk, ha a rezsiköltségeket kívülről határoznák meg, és az adómegállapítást is nemzeti hatáskörben szeretnénk tartani, mert ez rontaná a versenyképességünket.

    „Nem akarjuk a nemzeti és az uniós hatásköröket átírni, csak a meglévőket betartani, innen az Állítsuk meg Brüssszelt szlogen is."

  • „Nekem, Magyarország kormányfőjeként kötelességem biztosítani, hogy az európai és a magyar egyetemek ne legyenek hátrányban Európán kívüli egyetemmel szemben, bármilyen gazdag ember is a tulajdonosa.” – mondta Sorosra utalva Orbán.

    A nemzeti konzultációról elmondta: „négyszer tartottunk ilyet, javaslom önöknek is ezt a módszert” – mondta Orbán, aki "a kormány Brüsszelben képviselendő álláspontjának kialakításához kérte a magyar állampolgárok véleményét".

    Orbán szerint Magyarország EU-pártisága nem megkérdőjelezhető. "Ezért értek egyet maradéktalanul a Római Nyilatkozattal és pártcsaládom, az Európai Néppárt Máltán elfogadott programjával is."

    De számos tekintetben elégedetlenek vagyunk az EU működésével. A kritika annak szól, hogy az EU-t szeretnénk megreformálni – mondta Orbán, aki szerint a polgárok bizalmát csak úgy lehet visszaszerezni, ha világos diagnózist adunk. "Mi magyarok szeretjük az egyenes beszédet. Világosan akarunk beszélni, még akkor is, ha ez nem mindenkinek tetszik."

  • A Közép-európai Egyetem létét nem veszélyezteti semmi, hangsúlyozta Orbán a kormány által folyamatosan hangoztatott érvet:

    „Ez a vád alaptalan. A helyzet olyan, mint amikor gyilkossággal vádolnak meg valakit, és elítélik, miközben a gyilkosság áldozata él, és a vádlottra mutogat."

  • „Itteni részvételemmel segíteni akarok önöknek abban, hogy megalapozott döntést hozzanak, amikor Magyarország van a napirendjükön. A vita önökkel és egy nemzetközi pénzügyi spekulánssal áll fenn” – mondta Orbán Viktor. Soros Györgyről úgy fogalmazott: országokat tett tönkre, mégis olyan nagy becsben tartják, hogy fogadják Brüsszelben.

  • Közel tízezren írták alá azt a petíciót, melyben európai civilek arra kérik az Európai Parlamentet: határozatban szólítsa fel az Orbán-kormányt, hogy vonja vissza az NGO-k finanszírozásáról szóló törvénytervezetet.

  • Az Európai Bizottság alelnöke holland fiatalként sokat járt Magyarországon a vasfüggöny idején. A kétpólusú világrend felszámolása nagy siker volt, amiben Magyarország is szerepet játszott. Az új világrend értékeinek védelme azonban közös európai feladat – mondta Timmermans, megköszönve Orbánnak, hogy vállalta a párbeszédet.

  • Az Európai Bizottság alelnöke felemlegette az „Állítsuk meg Brüsszelt!” kormányzati szlogent is. Timmermans szerint az EU nem Brüsszel

    Brüsszel a rezsicsökkentésnek sem megy neki: az energetikai unió épp azt célozza, hogy olcsóbb legyen az energia.

    A menekülthelyzetet illetően Timmermans elismerte: Magyarország 2015-ban hatalmas nyomásnak volt kitéve, nagyon nehéz helyzetben volt. Magyarország épp ezért kapott volna csupán 1294 menekültet abból az 55 ezerből, akiket Görög- és Olaszországból tettek volna át más tagországokba. Ezt az 1294 embert Magyarország maga válogathatta volna ki – mondta Timmermans.

  • Az Európai Parlament hivatalos székhelye a franciaországi Strasbourg, ott tartják a plenáris üléseket minden hónapban. Az idő többi részében Brüsszelben dolgoznak a képviselők, ez a szakbizottsági ülések és a frakcióülések helyszíne. A strasbourgi plenáris ülések négy napig tartanak. Sokszor kevés ez az idő arra, hogy az összes szavazást és az összes többi törvényhozási munkát ellássák, ezért minden hónapban Brüsszelben is össze kell hívni a képviselőket. A brüsszeli ülések általában két napig tartanak. Ha olyan sürgősnek tartanak a képviselők egy ügyet, hogy az nem várhat a következő strasbourgi ülésig, akkor azt is napirendre tűzhetik Brüsszelben. Ez történt most „a magyarországi helyzet” kapcsán.

  • Ezt írta előbb egymondatos közleményében a Fidesz:

    "Vajúdtak a hegyek, és egeret szültek."

  • A Bizottság úgy döntött, megvitatja a magyarországi helyzetet. „Objektív értékelés a célunk” – mondta Frans Timmermans. Az Európai Bizottság alelnöke elmondta: a frissen elfogadott magyarországi felsőoktatási törvény sokak szerint azt célozza, hogy bezárassák a Közép-európai Egyetemet, ami egy koronaékszer. Az Európai Bizottság szerint szabálysértési eljárást kell indítani, mert aggályos a kormány célja.

    Timmermans szerint aggályos a civil szervezeteket érintő törvény tervezete is. Rossz, ha egy kormány elvonja a levegőt a civil szervezetektől, igyekszik megbélyegezni őket.

    Timmermans a roma társadalom, különösen a roma gyermekek oktatási rendszerben való diszkriminációja kapcsán is tájékoztatást kér a kormánytól.

  • Az Európai Bizottság ígéretéhez híven válaszokat adott a nemzeti konzultációban feltett kérdésekre. A kiadvány megerősíti a korábbi cikkünket: a magyar kormány téves állításokat fogalmazott meg.

    Az Európai Bizottság összefoglalója ide kattintva magyarul is olvasható.

  • A napirendi pontok megvitatásakor döntöttek arról is, hogy az egyiptomi koptok helyzetéről mikor vitázzanak. Az ellenzéki ENF (Demokrácia és Sokrétűség Európája) képviselője, Obermayr szerint sürgető a vita, nem lenne jó májusra tolni, hiába vetette fel ezt Tajani a napirend sűrűségére hivatkozva.

    Végül nem szavaztak arról, hogy mikor legyen, Tajani megígérte, hogy a kopt keresztények fontosságát, a tolerancia biztosítását ki fogja emelni az egyiptomi főmuftival csütörtökön esedékes találkozóján. Ami a vita idejét illeti, Tajani szerint erről  majd az Európai Elnökök Értekezlete döntsön. És most jöhet a magyarországi helyzet megvitatása.

  • Fodor Gábor és Szent-Iványi István is elutazott ma Brüsszelbe, és megkérték a liberális frakció vezetőjét, a belga Guy Verhofstadtot, hogy szóljon oda Orbán Viktornak, ahogy szokott. Úgy fogalmaztak, hogy „tegye világossá, hogy a magyar kormány legfrissebb intézkedései nem egyeztethetők össze az Európai Unió szabályaival”. A Magyar Liberális Párt politikusai arra is felhívták a figyelmet, hogy Magyarországon aggasztó mértéket öltött az orosz befolyás, aminek a legaggasztóbb eleme a paksi atomerőmű bővítése. 

  • A lengyel szolidaritás kevés volt, az EP többsége megszavazta a szociáldemokrata frakcióból jött javaslatot, hogy a magyarországi helyzet megvitatása után fogadjanak el állásfoglalást, amelyről majd májusban fognak szavazni az EP képviselői.

  • Azt, hogy saját kulturális identitása alapján akar politizálni egy ország meg lehet vitatni, de az állásfoglalás erről csak mélyíteni a válságot – mondta az EPP lengyel képviselője.  Ez csak mélyíti a válságot, miközben sokan szolidaritást vállalnak Magyarországgal.

  • Ahogy arról korábban írtunk, a Civil Összefogás Fórum is megjelent Brüsszelben, hogy kiálljon a magyar kormány mellett. „Milyen pénzből utaztatta ki tüntetőit a szervezet Brüsszelbe?” – tette fel a kérdést Ujhelyi István. Az MSZP alelnöke arra is kíváncsi, „igaz-e az a megalapozott feltételezés, hogy nem saját zsebből, hanem - a Fidesz közreműködésével - az Európai Unió büdzséjének terhére fizették az utazást?!”

    Valószínűleg arra gondolt, hogy az európai parlamenti képviselők egy bizonyos kereten belül az uniós költségvetésből utaztathatnak ki látogatókat. Így vitt ki annak idején az MSZP-s Szanyi Tibor néhány gój motorost, miután elveszített velük szemben egy fogadást.

  • 2011-ben is elővette az EP Orbánt. Hogy volt-e haszna, az abból nyomban kideríthető, hogy mennyi mindent vont vissza a kormány a kifogásolt intézkedések hosszú listájából, amelyet Bokros Lajos olvasott fel, Radnóti Miklóssal nyitva.

  • Európai néppárti források arról beszéltek az elmúlt napokban, hogy habár nagyobb az elégedetlenség a Fidesz saját európai parlamenti frakciójában Orbán Viktor és a magyar kormány otthoni tevékenységével szemben, mint valaha, a többség továbbra sem szeretné kizárni a Fideszt a Néppártból. A frakcióvezető Manfred Weber is szeretné bent tartani a frakcióban magyar képviselőket.

    Ugyanakkor a belga, luxemburgi, holland, lengyel és skandináv képviselők nyomást gyakorolnak a vezetőségre, hogy lépjenek föl erősebben azért, hogy a magyar kormány tartsa tiszteletben az uniós szabályokat és az európai értékeket a mindennapi munkájában. Az Európai Néppártból jövő nyomásnak is köszönhető, hogy a felsőoktatási törvényről eljárást indított Magyarország ellen az Európai Bizottság.

  • Az Európai Bizottság döntése a Magyarországgal kapcsolatos kötelezettségszegési eljárás megindításáról megerősíti a CEU álláspontját, hogy a törvény diszkriminatív és ellentétes az európai alapelvekkel, közölte a Közép-európai Egyetem. „A CEU azt reméli, hogy az Európai Néppárt ezután felszólítja magyar partnereit, hogy haladéktalanul tegyenek lépéseket az Európai Bizottság ajánlásainak betartására, valamint hogy ez a magyar kormányt ösztönözni fogja gyors tárgyalások megkezdésére, hogy mielőbb megoldhassuk ezt a helyzetet”- mondta Michael Ignatieff, a CEU elnök-rektora.

    “A célunk az, hogy otthonunkban, Budapesten maradhassunk, és folytathassuk minőségi képzéseinket kettős, amerikai és magyar akkreditációnkkal, hogy továbbra is úttörő kutatásokat végezhessünk magyar és más európai intézményekben dolgozó kollégáinkkal együttműködve, és Budapestre hozzunk olyan tudósokat, akikkel együtt új tudást hozhatunk létre.”

  • Orbán 2013. július elején is vitázott az EP-vel, akkor a Tavares-jelentés kapcsán.  Az alapjogok magyarországi helyzetéről szóló jelentést Orbán fellépése ellenére az EP plenáris ülése 701 képviselő jelenlétében 370 igen, 249 nem és 82 tartózkodás mellett elfogadta. „Fő megállapítása az, hogy a magyarországi jogi változások rendszerszintűek voltak, és eltávolodtak az unió szerződésének kettes cikkében foglalt alapértékektől, és ha ez a trend nem változik »időben és megfelelő módon«, akkor az annak kockázatához vezethet, hogy Magyarországon sérülhetnek az alapértékek” – hogy ez a négy év milyen sok, azt jelzi az is, hogy ezt a pár sort az akkori Origóból idéztem.  

  • Orbán Viktor szokás szerint harciasan indult Brüsszelbe.

    Az európai parlamenti ülés előtt kupaktanácsot tartott Trócsányi László igazságügyi miniszterrel és a szakállával kissé Mandy Patinkinre hajazó Szájer József EP-képviselővel. Balra talán Várhelyi Olivér, Magyarország uniós képviseletének vezetője beszél. Félprofilból mintha Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke is belehallgatna abba, mi történik, de a miniszterelnök nyilván kiszúrná az ilyen ócska trükköket.

    Orbán Viktor Brüsszelben tisztázta le a beszédét. Balra Takács Szabolcs EU-ügyi államtitkár.

  • Antonio Tajani, az EP elnöke megkezdte az ülést, amelyen majd Orbán Viktornak kell számot adnia a Lex CEU-ról. 

    A Srí Lanka-i, panamai delegáció is jelen van – köszöntötte őket Tajani.

  • Három konkrét jogi ügy van az Európai Bizottság asztalán, amelyben Magyarország valószínűleg uniós kötelezettséget sért: a felsőoktatási törvény, a menedékjogi törvény, és a civil szervezetek külföldi támogatásait szabályozó-korlátozó törvénytervezet. Meglepő, hogy a felsőoktatási törvény volt az első, amelyben az EU ellenőrző testülete elindította az eljárást, az oktatás ügye ugyanis nem uniós hatáskör.

    Nem is az oktatás felől találtak jogalapot az Európai Bizottság jogászai az eljáráshoz, hanem piaci megfontolásokra hivatkoztak. Arra jöttek rá, hogy az európai közös piac egyik alappillérét sérti az új törvény: a magánegyetemek által nyújtott szolgáltatásokat nem szabad indokolatlanul korlátozni, és az Európai Bizottság szerint pontosan ezt teszi az új törvény, amikor megszabja, hogy hogyan hívhatnak egy egyetemet, és hogy csak úgy oktathatnak külföldön, ha az anyaországukban végeznek oktatási tevékenységet.

  • Áder János államfő kedden azt fejtegette a Trefort Gyakorlógimnázium diákjainak, hogy a törvénymódosítás aláírása előtt munkatársaival alaposan megnéztek mindent, és nem találták uniós irányelvbe ütközőnek az új szabályozást. Az Európai Bizottság ezt nem így látja, ezért is indított kötelezettségszegési eljárást.