További Eurologus cikkek
- Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
Legfrissebb híreink
- Ukrajna szuperfegyvereket kaphat Amerikától
- Észak-Korea nukleáris ellentámadást szimuláló hadgyakorlatot tartott
- Lángokban áll Kanada nyugati része
- Török Gábor: Nehéz értelmezni, elhinni azt, amit a legfrissebb közvélemény-kutatás mutat
- Szijjártó Péter bejelentette: újabb légi járat indul Budapestről Kínába
- Fontos bejelentést tett Ursula von der Leyen a gázárakról
- Korrupcióval gyanúsítják az ukrán mezőgazdasági minisztert
- Kizuhant egy diáklány egy iskola ablakából Kolozsváron
- Napvilágot látott Brüsszel rémálma: egyre többen lépnének ki az Európai Unióból Ausztriában
- Kezd eldurvulni a helyzet: egymásnak feszülthet a NATO és az EU
Az Európai Bizottság kedden kötelezettségszegési eljárást indít a magyar kormány ellen a kvótaügyben, írja a Reuters. Valószínűleg Lengyelország és Csehország is érintett lesz az eljárásban, amit azért indítanak, mert a három tagállam nem veszi ki a részét a menedékkérők rendkívüli áthelyezéséből.
Kedd délután bejelentésre készül az Európai Bizottság migráció- és menekültügyért felelős biztosa, és havonta általában egy csomagban döntenek a kötelezettségszegési eljárásokról, ami júniusban ezen a héten esedékes.
A tagállamok még 2015-ben döntöttek úgy, hogy 120 ezer menedékkérőt áthelyeznek a legleterheltebb Olaszországból és Görögországból. Csak olyanokat helyeznek át másik országba, akiket valószínűleg tényleg menekülteknek nyilvánítanak az eljárás végén. Az intézkedés ellen szavazott több kelet-közép-európai tagállam, köztük Magyarország. A hazai kormány azóta sem vett át senkit, és a szlovákkal együtt beperelte az EU-s miniszterek tanácsát a sietve megindított áthelyezés miatt. A bírósági eljárás viszont nem halasztó hatályú, és döntés csak azután várható, hogy véget ér a kvóta végrehajtására szabott szeptember 23-i határidő. Az első meghallgatáson a kormánynak nem nagyon sikerült meghatni az uniós bírákat.
Eredetileg tőlünk is elvittek volna 54 ezer embert, de ebből a kormány nem kért, mert attól tartott, hogy így menedékkérelmeket feldolgozó uniós központ („hotspot”) létesült volna Magyarországon.
A miniszterek tanácsának a döntése, hogy Magyarország is részt kell, hogy vegyen a menekült-áthelyezésben, jogerős volt, ezért garantálni lehetett, hogy az Európai Bizottság eljárást indít. Navracsics Tibor uniós biztos már majdnem másfél éve erre figyelmeztetett. Mi is leírtuk az év elején, hogy kötelezettségszegési eljárás lesz az egészből, ráadásul a 2018-as választási kampány nyitányával nagyjából egyidőben. Az Európai Bizottság vezetője májusban figyelmeztetett rá, hogy júniusban megindulhat a vizsgálat. Ilyenkor levélváltás indul, és ha nem sikerül megegyezni, az Európai Bíróságon köt ki az ügy, végül pedig pénzbírságot kaphatunk.
Az áthelyezés körüli gondokat mutatja, hogy nagyjából egy tucatnyi tagállam kapott valamilyen figyelmeztetést májusban. Az egyik maga Olaszország, ahol lassan dolgozzák fel az áthelyezhető menedékkérők adatait, de lehet, hogy egyelőre nem is lesz elég ember, aki jogosult lenne rá, hogy áthelyezzék. „A két országban tartózkodó, áthelyezésre jogosult személyek teljes száma jóval elmarad a tanácsi határozatokban előirányzottaktól” – állapította meg az Európai Bizottság.
Rovataink a Facebookon