Orbánék felébresztik az EU Csipkerózsikáját

2017-06-19T155346Z 1785217939 RC1F751D4000 RTRMADP 3 POLAND-BENE
2017.06.22. 12:23
Főleg a védelempolitika megerősítéséről egyeztetnek az uniós csúcsvezetők csütörtökön és pénteken Brüsszelben, a kétsebességes EU-ról hivatalosan nem lesz szó.

A politikai nyári szünet előtt utoljára találkoznak az uniós állam- és kormányfők június 22-23-án Brüsszelben, hogy irányt mutassanak az EU-nak.

Rágyúrnak a védelempolitikára

A csúcs végkövetkeztetésének tervezett szövegében a terrorizmus elleni intézkedések, valamint a közös biztonság- és védelempolitika vannak az első helyen. Folytatják azokat a lépéseket, amelyekkel könnyebben azonosíthatják és nyilvántarthatják az Iszlám Államhoz harcolni kiutazó szélsőségeseket.

Üdvözlik, hogy elindult egy uniós védelmi pénzalap, és végre foglalkoznak majd az „állandó strukturált együttműködéssel”. A lehetőség, amelyet Jean-Claude Juncker bizottsági elnök csak „Csipkerózsikának” nevezett, 2009 óta várja, hogy felébresszék.

Azok a tagállamok, amelyek védelmi téren többet hajlandóak vállalni, összefoghatnak az állandó strukturált együttműködéssel, de hogy konkrétan milyen feltételei lennének a részvételnek, azt még nem határozták meg. Most három hónapot adnának maguknak, hogy ezeket kidolgozzák, utána pedig indulhat az együttműködés. Diplomáciai forrásból úgy tudjuk, a visegrádi országok (így Magyarország is) „boldogan” részt vennének benne.

A papíron létező, de még soha be nem vetett 1500 fős vegyes gyorsreagálású harccsoportokat is használhatóbbá tennék azzal, hogy állandó finanszírozást adnának a terepre küldésükhöz.

Indul az uniós déli nyitás

A másik nagy téma a gazdaság és a kereskedelem lesz. Itt egy valószínűleg elég vitatott téma is előkerül a Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök nevével fémjelzett, uniós fejlesztéseket támogató alapról. Az általunk látott változatban csak egy szögletes zárójelbe tett rövidítés jelezte, hogy lesz róla valami. A még nem végleges szöveget szokták így jelölni, vagyis akármi is legyen ez, az utolsó pillanatokban is mehet róla az egyezkedés.

Az uniós kereskedelempolitikában új egyezményeket bátorítanak latin-amerikai országokkal és Japánnal, viszont az USA-val megfeneklett tárgyalásokról egy mukkot sem szólnak. (Donald Trumpnak csak annyit üzennek, hogy kitartanak a párizsi éghajlatvédelmi egyezmény mellett, amelyet nem lehet újratárgyalni.)

A bal- és jobbszélről sokat kritizált szabadkereskedelmi politika ellensúlyozására a protekcionizmus is felüti a fejét a szövegben, amikor piacvédő intézkedéseket emleget. Ez már Emmanuel Macron új francia elnök hatása lehet, aki a kampányában épp arról beszélt, hogy az uniós piacnak több védelemre lenne szüksége.

Még mindig migráció

Végül nem maradhat el a szokásos slágertéma, a migráció sem. A szöveg, amit egyhangúlag kellene elfogadni, láthatóan próbál a keménykedő keleti tagországoknak is tetszeni. Hangsúlyozza a külső határok védelmét, a közös határ- és parti őrség szerepét, az együttműködést és segítséget Líbiának a Földközi-tengeri migráció visszafogására, valamint az elutasított menedékkérők visszaküldését.

Miért erőltetik a reformot?

Jelenleg annak a tagállamnak kellene kezelnie a menedékkérelmeket, ahol a kérelemező először belép az EU-ba, de ez aránytalanul nagy súlyt dobott a határországok, főleg Görögország és Olaszország nyakába. Az egész a tagállamokat és a menedékkérőket is abban tette érdekeltté, hogy elkerüljék a regisztrációt, amiből káosz lett. Még a menedékkérők is gyakran egyszerűen továbbálltak, mert inkább például Németországba akartak menni és/vagy nem volt türelmük a leterheltség miatt külön belassult elbíráláshoz. A görög szigetekről viszont nem tudnak továbbállni, így ott óriási a zsúfoltság, ami miatt robbanásveszélyes a helyzet.

Ezen segítene a Bizottság azzal, hogy egy rendszer automatikusan szétosztaná az aránylag épp legkevésbé leterhelt országok között a kérelmezőket. A kritikusok, mint Orbán Viktor szerint viszont a már elfogadott, 120 ezer embert érintő kvótázás nem működik és úgyis továbbmennének a kijelölt országból oda, ahová szeretnének (a Bizottság ezt például a juttatások megvonásával büntetné).

A legérzékenyebb pont a menekültügyi rendszer reformja, ahol az Európai Bizottság a menedékkérők állandó szétosztását javasolta, de ez már egy éve megakadt a tagállamokon, akik ezt se kiköpni, se lenyelni nem tudták. A most elfogadni készült tervezett szöveg is arra utal, hogy az eredeti ötleten változtatni kell, mert arra kérik a Bizottságot, hogy „a lehető leghamarabb tegye meg a szükséges módosításokat”.

Az új szabályoknak „megfelelő egyensúlyt kell kialakítani a felelősség és a szolidaritás között”, és biztosítani kell, hogy a rendszer ne boruljon be válság esetén, mint a mostani. Egyszerre kellene „hatékonynak lenni, képesnek arra, hogy ellenálljon a migrációs nyomásnak, megelőzze a „húzófaktorokat” [azaz ne csábítson még több embert arra, hogy elinduljon], és megelőzze a másodlagos mozgást”, azaz azt, hogy ne maradjanak abban a tagállamban, ahol kellene.

A végkövetkeztetések szerint a „biztonságos harmadik ország” elvét is a nemzetközi egyezményeknek és az uniós szabályoknak megfelelően kellene alkalmazni. Az ilyen országokban elvileg megfelelő a menekültügyi rendszer ahhoz, hogy ott lehetőség legyen a nemzetközi védelem igénybevételére. Ennek az a következménye, hogy oda vissza lehet küldeni menedékkérőket. A magyar szabályozás egyik kulcsa épp az, hogy Szerbiát biztonságos harmadik országgá nyilvánította, a balkáni útvonalon át jövő migrációt leállító török-uniós alkué pedig az, hogy Törökország annak számít, de nemzetközi szervezetek mindkét esetet vitatják.

A visegrádiak Macronnal hangolódnak

A második napra azzal izzítanak a frissen magyar elnökséget kapó visegrádi négyek, hogy találkoznak Emmanuel Macronnal. Az új francia elnök kétsebességessé tenné az EU-t. A határ valószínűleg az euróövezet lenne, ami rossz hír a visegrádiak közül szinte mindenkinek, kivéve a szlovákoknak, akik emiatt örülnek is, hogy bent vannak.

Úgy tudjuk, magyar részről pozitív hangulatú találkozóra számítanak, de nem várnak túl sokat. A szociális szabályokról szeretnének vele egyeztetni, amelyekkel a keleti tagok szerint bujtatva diszkriminálják őket a nyugatiak.

Hivatalosan a csúcs témái között nincs ott a kétsebességes EU, és úgy tudjuk, erről tényleg nem lesz szó (legalábbis a terv szerint).

Keselyűként repül rá mindenki a britek intézményeire

A hivatalosan a héten megkezdett brexit-tárgyalásokról nem egyeztetnek Theresa Mayjel. „Készen állunk rá, hogy meghallgassuk a mondanivalóját” – mondták diplomáciai forrásból arra, hogy elmondhatja, mi a terve a briteknél lévő uniós állampolgárok jogaival, de elvileg tárgyalni nem fognak róla. Régóta lehet tudni, mi a brit miniszterelnök álláspontja: aki már náluk van, maradhat, ha cserébe az EU-ban élő briteket (például a brit időjárás elől Spanyolországba menekült nyugdíjasokat) se paterolják ki.

A tagállamok Theresa May nélkül beszélgetnek külön arról, mi legyen a balfékül elsült brit előrehozott választások után. A briteknél lévő két uniós intézményről is szó lesz, amelyeknek a brexittel ki kell költözniük a szigetországból. Szinte mindegyik uniós ország rájuk mozdult, Magyarország mindkettőt szívesen fogadná. Arra építünk, hogy egy 2008-as csúcstalálkozó végkövetkeztetései szerint az ügynökségeknél előnybe kell hozni az új tagállamokat, de még köztük is több olyan van, amelyiknek egyetlen intézménye sincs, míg nekünk már van kettő.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!

Borítókép: A Visegrádi országok és a Benelux-államok vezetői Varsóban, 2017. június 19-én. Fotó:  Agencja Gazeta/Reuters

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!