Budapestet, Győrt, Pécset és Szegedet promózza az EU

2017.07.07. 08:58 Módosítva: 2017-07-07 09:25:39
168 európai „kulturális és kreatív város” közé került a négy magyar település. Budapest több kategóriában is az első ötben végzett.

Harminc európai ország 168 városát rangsorolta az Európai Bizottság egy csütörtökön elindított internetes alkalmazásban, a Kulturális és Kreatív Városok Figyelőjében. Két évig dolgoztak rajta, hogy tudományos igénnyel össze tudják hasonlítani azokat az európai városokat, ahol a legpezsgőbb a kulturális élet, a legerősebb a kreatív gazdaság, és a környezet a legtöbb lehetőséget teremti a kibontakozásra.

Azok a városok kerültek be a kutatásba, amelyek már voltak vagy lesznek Európa Kulturális Fővárosai, elnyerték az UNESCO „Kreatív városok” címet, vagy legalább két nemzetközi fesztiválnak adnak rendszeresen otthont.

Magyarországról Budapest, Győr, Pécs és Szeged került be a keretbe. Az összetett lista élén Párizs, Koppenhága, Eindhoven, Amszterdam és Luxembourg végzett, de a magyar települések mind jól teljesítettek a sajátjukhoz hasonló méretű városok között.

Huszonkilenc mutató alapján hasonlították össze és pontozták a városokat. A kulturális pezsgést például az alapján mérték, hogy a lakosság arányában hány történelmi, kulturális vagy művészeti látnivalót ajánl a Tripadvisor, hány színház van, és hány színházi előadás megy éppen, hány mozijegyet adnak el, és a lakosság mennyire elégedett a kulturális élettel. A gazdaság kreativitását többek között az alapján értékelték, hogy hányan dolgoznak a kulturális és tudományos szektorban, hány információs technológiai (IT) és dizájn szabadalmat adnak le hároméves átlagban. A lehetőségteremtő környezetet az egyetemre, főiskolára járó hallgatók száma, a külföldi lakosok aránya, a külföldi hallgatók aránya, a repölőjáratok, vonatok és az autós közlekedés sűrűsége alapján határozták meg.

 

Budapest nagyon szívesen fogadja és befogadja a külföldieket

Budapest az egymilliónál nagyobb népességű városok között az első helyen végzett abban a mutatóban, hogy a lakosságához képest hány éjszakát töltenek el nálunk a turisták. A moziférőhelyek és színházak számában is az első ötbe került a főváros. A kreatív szektorokban induló új vállalkozások Budapesten kínálják az egyik legtöbb állást a lakosság arányában. Kivételesen jól, a második helyen végzett Budapest a „külföldiek integrálása” mutatóban is.

Győr: dinamikusan fejlődő, innovatív város

A Győri Balett, a Győri Nemzeti Színház, a Nemzetközi Ütős Fesztivál, a Barokk Esküvő, az Öt Templom Fesztivál, és még sok más kulturális program vitte Brüsszelig a kisalföldi város hírét. Az értékelésben a remek megközelíthetőségben és a külföldiek elfogadásában végzett az európai átlagon felüli eredménnyel.

Pécs: kulturális kapu a Balkánra

A baranyai megyeszékhelyről megemlíti az Európai Bizottság bemutatója, hogy hagyományosan magyarok, horvátok és svábok kulturális olvasztótégelye, hogy 1998-ban UNESCO Békedíjat kapott a balkáni háborúk menekültjeinek befogadásáért, és hogy az ókeresztény sírkamrákat a világörökség részévé nyilvánították. Dicsérik az Európai Kulturális Fővárosa program keretében lezajlott fejlesztéseket, név szerint a Zsolnay Negyed felújítását. A koncertek, színházak, megközelíthetőség, tolerancia mutatókban, és a városvezetés minőségében szerepelt nagyon jól a város.

Szeged: színházközpont és számítástechnikus diplomások hada

Szegedet a Szabadtéri Játékok és a Thealter színházi fesztivál tette föl a nemzetközi térképre. Dél-Magyarország felsőoktatási központja, ahol az ország egyik legnevesebb egyeteme székel, írja róla a Bizottság rövid összefoglalója. A szegediek rendkívül elégedettek a kulturális lehetőségekkel, messze az európai átlag fölötti számban végeznek számítástechnikusok és bölcsészek, az idegenek elfogadása mutató pedig itt is az egekben jár.

Ezen az oldalon lehet böngészni az eredményeket.

Több kultúra => nagyobb GDP

Az Európai Bizottság rámutat, hogy nem mindegy, milyen eredményeket ér el egy-egy város ezekben a mutatókban. Az összetett pontszám ugyanis korrelál a GDP nagyságával. Plusz egy pont az indexben plusz 750 euró össztermékkel jár együtt a 2013-as adatok alapján.

„A figyelőből származó eredmények kiemelik, hogy melyek a városok erősségei, és mely területek szorulnak fejlesztésre. Emellett arra is rávilágítanak, hogy a legkiemelkedőbb teljesítményű városok nem feltétlenül kiválóak mindenben, hanem különböző területeken rendelkeznek erősségekkel” – írja közleményében az uniós szervezet. Kétévente szeretnék frissíteni az adatokat, és várják, hogy a városvezetések saját maguk fejlesszék tovább az online eszközt. Azt szeretnék, hogy „a nyilvánosság és a politikai döntéshozók számára egyaránt egyértelművé tegye a kultúra és a kreativitás jelentőségét napjaink társadalmában, és támogatásuk révén ösztönözze a beruházásokat.”

„A Kulturális és Kreatív Városok Figyelője bemutatja azokat a sikeres európai városokat, amelyek megtalálták saját útjukat, és elkezdték kiaknázni a kultúrában és a kreativitásban rejlő lehetőségeket a fejlődés és az innováció fellendítése, a munkahelyteremtés elősegítése és a polgárok életminőségének javítása érdekében. A politikai döntéshozók ezekre a szilárd adatokra építve megvizsgálhatják, hogy városuk mely területeken teljesít jól és hol van szükség további fejlesztésekre” – nyilatkozta Navracsics Tibor kultúráért felelős uniós biztos.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !