Mennyire szilárd Orbánék közép-európai szövetsége?

2017.07.11. 18:29
Magyarország vette át a hónap elején a visegrádi négyek vezetését, miközben többen már a lehetséges riválisok és egy belső törésvonal miatt temetik a közép-európai összefogást.

A visegrádi együttműködés soha nem volt annyira szoros és hatékony, mint most

– jelenti ki vasárnap óta gyakorlatilag naponta Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter szerint ez az EU legerősebb szövetsége.

Szijjártó Péter annak alkalmából lelkesedett, hogy a hónap elején a kormány átvette a cseh-lengyel-magyar-szlovák négyesfogat közös programjainak irányítását. Hétfőn már meg is tartották az első külügyminiszteri találkozót a magyar elnökség alatt (hol máshol, mint egy focistadionban).

A migráció emelte az európai köztudatba

Az integráció mélyítéséért élesztették fel

Először 1335-ben találkozott a cseh, a lengyel és a magyar uralkodó, hogy elsimítsák az egymás közti ellentéteteket és együttműködésről tárgyaljanak. A kezdeményezést a rendszerváltozás után élesztette fel az Antall-kormány, hogy az akkori Csehszlovákia, Lengyelország és Magyarország összefogjon gazdaságilag és közösen haladjon az euroatlanti integrációval.

Első látásra valóban felpörgött a visegrádi együttműködés. Ehhez jórészt a migrációs válság kellett, ahol mindegyik V4-tag kemény álláspontot képvisel, közösen utasítják el például a menedékkérőket szétosztó rendkívüli műveletet.

Olyannyira ellenzik, hogy az utóbbi évek egyik legfurcsább politikai húzásaként

Robert Fico szlovák kormányfő azért magyarázkodott, mert az Európai Bizottság – a visegrádiak közül egyedül – nem indított Szlovákiával szemben eljárást.

A visegrádi diplomatáknak néha kicsit mintha nehezükre is esne a migrációról beszélni. Szívesen hangoztatják, hogy a V4 nem csak erről szól, és valóban: az utóbbi időben más téren is sikerült felpörgetni és tartalommal megtölteni az együttműködést, de inkább érdekalapú összefogásról van szó, semmint arról, hogy mindenben egyetértenének.

Hiába találkoznak a miniszterek, ha utána egymás ellen szavaznak

A V4 akkor működik jól, ha egyrészt nem kell Oroszországról vitatkozni, mert erről a magyar és a lengyel kormány teljesen mást gondol. Itt nincs hangos vita, amióta a Donyec-medencei konfliktus alacsony hőfokra váltott. Másrészt a jó együttműködéshez kell a közös érdek.

Visegrádi országok diplomatái gyakran emlegetik büszkén, hogy külön egyeztetni szoktak az uniós csúcsok előtt, és arról, mit tegyenek az EU társ-döntéshozó szervében, a Tanácsban. A nagy összebeszélés eredménye viszont nem igazán látszik az uniós döntéshozatalt figyelő VoteWatch szerint.

A közvélekedéssel szemben a tanácsi szavazati minták nem támasztják alá azt a gyakori vélekedést, hogy egy homogén koalíció lenne a visegrádi országok között. Az összetartásuk túlértékelt, mert a migráción túl más fontos témákban ellentétek vannak köztük

– állapította meg nemrég a statisztikai oldal elemzése.

Így is akad olyan kezdeményezés, amin a visegrádiak közösen tudnak dolgozni. 2016-ra sikerült végre-valahára összehozni a V4-es uniós harccsoportot, amit már hosszú évek óta terveztek (már a szocialisták kormányzása alatt is szó volt róla). Az infrastruktúra összekötése is halad például a kétirányú magyar-szlovák gázvezetékkel, bár mindig elhangzik, milyen furcsa, hogy például Budapestről nincs végig autópálya Varsóba.

A leginkább akkor vannak elemükben, ha valamilyen keleti-nyugati érdekellentét feszül a háttérben. Nem véletlen, hogy mennyire ráfeküdt Magyarország a Szlovákiában kifakadt élelmiszerbotrányra. A belpolitikai haszonszerzés mellett V4-es ügy lett belőle, még ha az egésznek nem is biztos, hogy van valódi alapja. A szociális jogok is közös pontot jelenthetnek, különösen a kamionosokra vonatkozó szabályok, amelyekkel tényleg a keletieket szoríthatják ki a nyugati fuvarozási piacról.

A magyar V4-es elnökségi program is felvázolja, miben foghatnak össze. Ilyen például a brexit, ahol az uniós munkavállalók nagy-britanniai jogait és a britek beígért költségvetési befizetéseit kell majd kitaposni Londonból, és külön fejezetet kapott a digitalizáció. Olyan ötletek is vannak a dokumentumban, mint például egy V4-es vonatbérlet.

Weimar, Slavkov és a három tenger

A visegrádi együttműködés lendületéhez az is kellett, hogy a Fidesz – legalábbis szóban – egyik fő szövetségesének számító Jog és Igazságosság (PiS) került hatalomra 2015-ben Lengyelországban. Addig Varsó az uniós nagykutyákkal, Berlinnel és Párizzsal tartott az úgynevezett weimari háromszögben. (Jellemző, hogy az akkori lengyel kormány az ideiglenes, korlátozott menedékkérő-szétosztási rendszert is megszavazta.) Az Orbán-kormányéhoz hasonló intézkedéseket bevezető PiS inkább a visegrádiakhoz fordult, ahol Lengyelország messze a legnagyobb tagnak számít, semmint hogy a weimariak közt maradjon harmadhegedűs.

Folytatódik a középkor-mánia

A TSI neve arra a – téves – mondásra utal, hogy Nagy Lajos lengyel-magyar király birodalmának, még hibásabb változatában Magyarországnak a határait három tenger mosta. A kezdeményezésben a 2004 után EU-hoz csatlakozott országok közül azok vannak benne, amelyek a szocialista blokkhoz (vagy egyenesen a Szovjetunióhoz) tartoztak, plusz Ausztria.

A visegrádi együttműködésnek viszont a weimari háromszög után más szervezkedés is bekavarhat. Néhány napja a lengyel Boroszlóban (Wrocław) tartották a Három tenger kezdeményezés (TSI) második ülését. Az Adriai-, Balti- és Fekete-tenger közti térséget összehozó találkozóra az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump is ellátogatott.

Volt, aki a visegrádiakat ütő kezdeményezésről írt, de ez egyelőre finoman szólva is korainak tűnik. Úgy néz ki, a TSI egyébként is csak a gazdaságra, azon belül is leginkább az energiára összpontosít. Ennek nem biztos, hogy hosszú távon sok értelme lesz, mert az EU bábáskodásával is létrejött egy gázügyi egyeztető fórum, aminek a segítségével uniós támogatásokat is könnyebb szerezni a tervekhez.

A TSI a lengyeleknek új gázvezetékek, főleg egy, a térségben tervezett észak-déli folyosó építése miatt fontos, hogy ezzel jobban védve legyenek az orosz függéstől. Mellettük a horvátok szálltak be társszervezőként, akik az első, tavalyi találkozónak otthont adtak. Ők a leendő, Krk-szigeti cseppfolyósított földgázt visszaalakító termináljukat (LNG) tolják, amelyet az észak-déli vezetékrendszer a lengyelek LNG-termináljával kötne össze. Az LNG-átalakítóknak köszönhetően gyakorlatilag bárhonnan hozhatják az energiahordozót vezetékek építése nélkül – például az egyik legnagyobb LNG-előállítótól, az Egyesült Államoktól. „Masszív energián ülünk és már energia-exportőrök vagyunk. Szóval

ha az egyiküknek energiára van szükségük, csak hívjanak fel minket

jelentette ki a találkozóra meghívott Donald Trump a beszédének abban a részében, amikor épp nem azon csodálkozott, milyen szép helyen van, vagy milyen remek az USA gazdasága.

A másik, sokkal többet emlegetett lehetséges versenytárs a cseh-osztrák-szlovák slavkovi háromszög. A kezdeményezés, amelynek nemrég tartották a második ülését, 2015-ben indult. Már akkor rengeteg cikk született arról, hogy a V4-gyel szemben született, amit a résztvevők külön elutasítottak.

Törés a cseh-szlovák és a lengyel-magyar blokk között?

Az viszont feltűnő, hogy az illiberális lengyel-magyar tengelyhez képest Csehország és Szlovákia többet tekintget nyugatra. A szlovákok eleve az euróövezet tagjai, ami az EU „belső köre”. Robert Fico miniszterelnök nemrég arról beszélt, hogy ha a közös valutát használó országok között elmélyítik az integrációt és ez

az Európai Unió egyfajta magjának a kialakítását jelenti, akkor Szlovákia nem akar abból kimaradni.

A cseheknél is megy róla a vita, hogy csatlakozzanak-e az euróövezethez. Az Átlászó szerint cseh és szlovák diplomaták arról pusmogtak, hogy kicsit el akarnak határolódni a lengyel-magyar blokktól, mert „a V4 ma már egy mérgező márka. Mi most csak jelzéseket tudunk küldeni a Nyugat felé, és csökkenteni a keletkezett károkat.“ Jakub Patočka kormánypárti politikus is arról beszélt, hogy „ha az Európai Unió magjához szeretnénk tartozni, el kell hagynunk Visegrádot.

A törésvonalra az osztrákok külön rá is játszanak.

Megosztottság érzékelhető a visegrádi négyek országcsoport körében, az egyik oldalon Csehország és Szlovákia, a másikon Lengyelország és Magyarország áll

dörgölte Budapest és Varsó orra alá Christian Kern osztrák kancellár. Szijjártó Péter rögtön azzal kontrázott, hogy

nem lesz sikeres a kísérlet a visegrádi négyek megosztására, bár régóta tapasztalják „egyes nyugat-európai politikusok szándékát” erre.

Ugyanezt ismételgette a hétfői V4-es miniszteri találkozó után is. Szlovák kollégája szerint viszont erednek abból véleménykülönbségek, hogy Szlovákia tagja az eurózónának, így máshonnan értelmezi az uniós vitákat.

A magyar diplomáciának kapaszkodnia kell, mert az őszi német választás után várhatóan rákapcsol a vita az EU jövőjéről. Ha megerősödik a két- vagy többsebességes EU gondolata, a csehek és a szlovákok tényleg a belső körrel tarthatnak, ami megnehezítheti a visegrádi együttműködést. A két külön nézőpont olyan kérdésekben csapódhat le, mint a tervek szerint csak euróövezeti tagoknak kötelező szociális unió.

Csehország is választ

A helyzeten csavarhat egyet, hogy a német választás után, októberben előrehozott voksolás jön Csehországban. A kiemelt esélyes a – papíron liberális – populista Andrej Babiš, aki a mostani kisebbik kormánypártot vezeti. Ő ellenzi az euró bevezetését és az integráció mélyítését, vagyis a végén Szlovákia maradhat egyedül és még növekedhet is a V4-ek kohéziója.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?