Mennyire szilárd Orbánék közép-európai szövetsége?

2017.07.11. 18:29
Magyarország vette át a hónap elején a visegrádi négyek vezetését, miközben többen már a lehetséges riválisok és egy belső törésvonal miatt temetik a közép-európai összefogást.

A visegrádi együttműködés soha nem volt annyira szoros és hatékony, mint most

– jelenti ki vasárnap óta gyakorlatilag naponta Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter szerint ez az EU legerősebb szövetsége.

Szijjártó Péter annak alkalmából lelkesedett, hogy a hónap elején a kormány átvette a cseh-lengyel-magyar-szlovák négyesfogat közös programjainak irányítását. Hétfőn már meg is tartották az első külügyminiszteri találkozót a magyar elnökség alatt (hol máshol, mint egy focistadionban).

A migráció emelte az európai köztudatba

Az integráció mélyítéséért élesztették fel

Először 1335-ben találkozott a cseh, a lengyel és a magyar uralkodó, hogy elsimítsák az egymás közti ellentéteteket és együttműködésről tárgyaljanak. A kezdeményezést a rendszerváltozás után élesztette fel az Antall-kormány, hogy az akkori Csehszlovákia, Lengyelország és Magyarország összefogjon gazdaságilag és közösen haladjon az euroatlanti integrációval.

Első látásra valóban felpörgött a visegrádi együttműködés. Ehhez jórészt a migrációs válság kellett, ahol mindegyik V4-tag kemény álláspontot képvisel, közösen utasítják el például a menedékkérőket szétosztó rendkívüli műveletet.

Olyannyira ellenzik, hogy az utóbbi évek egyik legfurcsább politikai húzásaként

Robert Fico szlovák kormányfő azért magyarázkodott, mert az Európai Bizottság – a visegrádiak közül egyedül – nem indított Szlovákiával szemben eljárást.

A visegrádi diplomatáknak néha kicsit mintha nehezükre is esne a migrációról beszélni. Szívesen hangoztatják, hogy a V4 nem csak erről szól, és valóban: az utóbbi időben más téren is sikerült felpörgetni és tartalommal megtölteni az együttműködést, de inkább érdekalapú összefogásról van szó, semmint arról, hogy mindenben egyetértenének.

Hiába találkoznak a miniszterek, ha utána egymás ellen szavaznak

A V4 akkor működik jól, ha egyrészt nem kell Oroszországról vitatkozni, mert erről a magyar és a lengyel kormány teljesen mást gondol. Itt nincs hangos vita, amióta a Donyec-medencei konfliktus alacsony hőfokra váltott. Másrészt a jó együttműködéshez kell a közös érdek.

Visegrádi országok diplomatái gyakran emlegetik büszkén, hogy külön egyeztetni szoktak az uniós csúcsok előtt, és arról, mit tegyenek az EU társ-döntéshozó szervében, a Tanácsban. A nagy összebeszélés eredménye viszont nem igazán látszik az uniós döntéshozatalt figyelő VoteWatch szerint.

A közvélekedéssel szemben a tanácsi szavazati minták nem támasztják alá azt a gyakori vélekedést, hogy egy homogén koalíció lenne a visegrádi országok között. Az összetartásuk túlértékelt, mert a migráción túl más fontos témákban ellentétek vannak köztük

– állapította meg nemrég a statisztikai oldal elemzése.

Így is akad olyan kezdeményezés, amin a visegrádiak közösen tudnak dolgozni. 2016-ra sikerült végre-valahára összehozni a V4-es uniós harccsoportot, amit már hosszú évek óta terveztek (már a szocialisták kormányzása alatt is szó volt róla). Az infrastruktúra összekötése is halad például a kétirányú magyar-szlovák gázvezetékkel, bár mindig elhangzik, milyen furcsa, hogy például Budapestről nincs végig autópálya Varsóba.

A leginkább akkor vannak elemükben, ha valamilyen keleti-nyugati érdekellentét feszül a háttérben. Nem véletlen, hogy mennyire ráfeküdt Magyarország a Szlovákiában kifakadt élelmiszerbotrányra. A belpolitikai haszonszerzés mellett V4-es ügy lett belőle, még ha az egésznek nem is biztos, hogy van valódi alapja. A szociális jogok is közös pontot jelenthetnek, különösen a kamionosokra vonatkozó szabályok, amelyekkel tényleg a keletieket szoríthatják ki a nyugati fuvarozási piacról.

A magyar V4-es elnökségi program is felvázolja, miben foghatnak össze. Ilyen például a brexit, ahol az uniós munkavállalók nagy-britanniai jogait és a britek beígért költségvetési befizetéseit kell majd kitaposni Londonból, és külön fejezetet kapott a digitalizáció. Olyan ötletek is vannak a dokumentumban, mint például egy V4-es vonatbérlet.

Weimar, Slavkov és a három tenger

A visegrádi együttműködés lendületéhez az is kellett, hogy a Fidesz – legalábbis szóban – egyik fő szövetségesének számító Jog és Igazságosság (PiS) került hatalomra 2015-ben Lengyelországban. Addig Varsó az uniós nagykutyákkal, Berlinnel és Párizzsal tartott az úgynevezett weimari háromszögben. (Jellemző, hogy az akkori lengyel kormány az ideiglenes, korlátozott menedékkérő-szétosztási rendszert is megszavazta.) Az Orbán-kormányéhoz hasonló intézkedéseket bevezető PiS inkább a visegrádiakhoz fordult, ahol Lengyelország messze a legnagyobb tagnak számít, semmint hogy a weimariak közt maradjon harmadhegedűs.

Folytatódik a középkor-mánia

A TSI neve arra a – téves – mondásra utal, hogy Nagy Lajos lengyel-magyar király birodalmának, még hibásabb változatában Magyarországnak a határait három tenger mosta. A kezdeményezésben a 2004 után EU-hoz csatlakozott országok közül azok vannak benne, amelyek a szocialista blokkhoz (vagy egyenesen a Szovjetunióhoz) tartoztak, plusz Ausztria.

A visegrádi együttműködésnek viszont a weimari háromszög után más szervezkedés is bekavarhat. Néhány napja a lengyel Boroszlóban (Wrocław) tartották a Három tenger kezdeményezés (TSI) második ülését. Az Adriai-, Balti- és Fekete-tenger közti térséget összehozó találkozóra az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump is ellátogatott.

Volt, aki a visegrádiakat ütő kezdeményezésről írt, de ez egyelőre finoman szólva is korainak tűnik. Úgy néz ki, a TSI egyébként is csak a gazdaságra, azon belül is leginkább az energiára összpontosít. Ennek nem biztos, hogy hosszú távon sok értelme lesz, mert az EU bábáskodásával is létrejött egy gázügyi egyeztető fórum, aminek a segítségével uniós támogatásokat is könnyebb szerezni a tervekhez.

A TSI a lengyeleknek új gázvezetékek, főleg egy, a térségben tervezett észak-déli folyosó építése miatt fontos, hogy ezzel jobban védve legyenek az orosz függéstől. Mellettük a horvátok szálltak be társszervezőként, akik az első, tavalyi találkozónak otthont adtak. Ők a leendő, Krk-szigeti cseppfolyósított földgázt visszaalakító termináljukat (LNG) tolják, amelyet az észak-déli vezetékrendszer a lengyelek LNG-termináljával kötne össze. Az LNG-átalakítóknak köszönhetően gyakorlatilag bárhonnan hozhatják az energiahordozót vezetékek építése nélkül – például az egyik legnagyobb LNG-előállítótól, az Egyesült Államoktól. „Masszív energián ülünk és már energia-exportőrök vagyunk. Szóval

ha az egyiküknek energiára van szükségük, csak hívjanak fel minket

jelentette ki a találkozóra meghívott Donald Trump a beszédének abban a részében, amikor épp nem azon csodálkozott, milyen szép helyen van, vagy milyen remek az USA gazdasága.

A másik, sokkal többet emlegetett lehetséges versenytárs a cseh-osztrák-szlovák slavkovi háromszög. A kezdeményezés, amelynek nemrég tartották a második ülését, 2015-ben indult. Már akkor rengeteg cikk született arról, hogy a V4-gyel szemben született, amit a résztvevők külön elutasítottak.

Törés a cseh-szlovák és a lengyel-magyar blokk között?

Az viszont feltűnő, hogy az illiberális lengyel-magyar tengelyhez képest Csehország és Szlovákia többet tekintget nyugatra. A szlovákok eleve az euróövezet tagjai, ami az EU „belső köre”. Robert Fico miniszterelnök nemrég arról beszélt, hogy ha a közös valutát használó országok között elmélyítik az integrációt és ez

az Európai Unió egyfajta magjának a kialakítását jelenti, akkor Szlovákia nem akar abból kimaradni.

A cseheknél is megy róla a vita, hogy csatlakozzanak-e az euróövezethez. Az Átlászó szerint cseh és szlovák diplomaták arról pusmogtak, hogy kicsit el akarnak határolódni a lengyel-magyar blokktól, mert „a V4 ma már egy mérgező márka. Mi most csak jelzéseket tudunk küldeni a Nyugat felé, és csökkenteni a keletkezett károkat.“ Jakub Patočka kormánypárti politikus is arról beszélt, hogy „ha az Európai Unió magjához szeretnénk tartozni, el kell hagynunk Visegrádot.

A törésvonalra az osztrákok külön rá is játszanak.

Megosztottság érzékelhető a visegrádi négyek országcsoport körében, az egyik oldalon Csehország és Szlovákia, a másikon Lengyelország és Magyarország áll

dörgölte Budapest és Varsó orra alá Christian Kern osztrák kancellár. Szijjártó Péter rögtön azzal kontrázott, hogy

nem lesz sikeres a kísérlet a visegrádi négyek megosztására, bár régóta tapasztalják „egyes nyugat-európai politikusok szándékát” erre.

Ugyanezt ismételgette a hétfői V4-es miniszteri találkozó után is. Szlovák kollégája szerint viszont erednek abból véleménykülönbségek, hogy Szlovákia tagja az eurózónának, így máshonnan értelmezi az uniós vitákat.

A magyar diplomáciának kapaszkodnia kell, mert az őszi német választás után várhatóan rákapcsol a vita az EU jövőjéről. Ha megerősödik a két- vagy többsebességes EU gondolata, a csehek és a szlovákok tényleg a belső körrel tarthatnak, ami megnehezítheti a visegrádi együttműködést. A két külön nézőpont olyan kérdésekben csapódhat le, mint a tervek szerint csak euróövezeti tagoknak kötelező szociális unió.

Csehország is választ

A helyzeten csavarhat egyet, hogy a német választás után, októberben előrehozott voksolás jön Csehországban. A kiemelt esélyes a – papíron liberális – populista Andrej Babiš, aki a mostani kisebbik kormánypártot vezeti. Ő ellenzi az euró bevezetését és az integráció mélyítését, vagyis a végén Szlovákia maradhat egyedül és még növekedhet is a V4-ek kohéziója.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!