Juncker kioktatta a kerítésre pénzt kérő Orbán Viktort

2017.09.05. 20:29 Módosítva: 2017-09-06 10:34:32
Az Európai Bizottság elnöke leírta, hogyan pancserkodtunk el és utasítottunk vissza százmilliókat a korábbi támogatásokból.

A Politico európai kiadása megszerezte Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnökének válaszát Orbán Viktor augusztus 31-i levelére. A magyar miniszterelnök azt kérte az uniós testülettől, az EU utólag fizesse ki a 2015-ben felhúzott drótkerítés költségeinek felét.

Jean-Claude Juncker levelét a Politico diplomáciai oltásnak minősíti, amelyben az Európai Bizottság elnöke emlékezteti a magyar miniszterelnököt, hogy az EU eddig milyen forrásokat ajánlott és biztosított Magyarországnak a menekültválság kezelésére.

Százmillióktól estünk el

Ilyen volt például az a négymillió eurónyi (mostani árfolyamon több mint 1,2 milliárd forintnyi) gyorssegély 2015-ben, amelyet a magyar kormány inkább visszafizetett (hasonló segélyt Olaszország és Görögország kapott még). Azt is visszautasította, hogy más tagállamok átvegyenek 54 ezer menedékkérőt Magyarországról. Jean-Claude Juncker azt is felemlegette, hogy 2014-2015-ben

a magyar hatóságok képtelenek voltak teljesen lehívni azt a további 6,26 millió eurót 

(nagyjából 1,9 milliárd forintot), ami három sürgősségi alapból állt az ország rendelkezésére – ezeknek a forrásoknak végül csupán a harmadát sikerült elkölteni. Az Európai Bizottság elnöke a levelében leszögezte, hogy Magyarország továbbra is hozzáfér egy összesen 40 millió eurós (12 milliárd forintos) kerethez, amelyet a belső biztonsági alapból különítettek el hazánknak határvédelemre.

A szolidaritás másik formájára, a regionális alapokra is emlékeztették Orbán Viktort. Az EU-ban évről évre Magyarország kapja a legtöbb támogatást a bruttó nemzeti össztermékéhez képest.

A 2014-2020-as költségvetési időszakban az ország 25 milliárd eurót (átszámolva nagyjából 7650 milliárd forintot) költhet el a strukturális és befektetési alapokból.

Levelének végén az Európai Bizottság elnöke felajánlotta a magyar miniszterelnöknek, hogy sürgősen megvizsgálják a támogatási kérelmeket, amelyek odaítélése konkrét, sürgős esetekben indokolt lehet. Egyúttal emlékeztette Orbán Viktort, hogy a szolidaritás oda-vissza működik: nem csak akkor, ha egy ország kér, hanem amikor tőle kérnek valamit.

Az Európai Bizottság szóvivője korábban kijelentette: az EU nem ad pénzt kerítésekre, de más határőrizeti célokra, például megfigyelési rendszerekre vagy eszközbeszerzésre igen. (Ez nem hivatalos döntés, csak a korábbi példáknál így szoktak eljárni).

Weber: ne söpörjék le a kérést az asztalról, de tartsuk be a kvótaítéletet

Orbán Viktor kérelme mögé beállt a Fideszt is sorai közt tudó Európai Néppárt frakcióvezetője. Manfred Weber megérti, miért akar pénzt a magyar miniszterelnök a határvédelelmre, és szerinte ezt nem szabad lesöpörni az asztalról.

Arról viszont egy szót sem ejtett, hogy magára a kerítésre fizetni kellene.

A frakcióvezető elégedetten nyugtázta, hogy a kéréssel a magyar kormány elismerte a szolidaritás fontosságát. Ugyanezt hangsúlyozta korábban Alexander Winterstein és most Jean-Claude Juncker is. Az ok valószínűleg az, hogy szerdán ítél az Európai Bíróság a kvótaperben, amit Magyarország valószínűleg bukni fog. Az 1294 menedékkérő áthelyezéséről szóló döntést a szlovákkal együtt a hazai kormány is megtámadta, és nem hajtotta végre. A határozat jogi alapja épp a szolidaritás volt – valószínűleg nem véletlen, hogy épp erre hivatkozva és épp most kér pénzt a kormány.

Manfred Weber szavai is arra utalnak, hogy egyfajta „valamit valamiért” csereként tekintene a pénzkérésre és a kvótázásra. „A szerdai ítélet esély, hogy végre bezárjunk egy migrációpolitikai nyílt sebet az EU-ban” – reménykedett Manfred Weber.

Orbán Viktor viszont korábban kijelentette, hogy akkor se hajtjuk végre az áthelyezést, ha ellenünk ítélnek, ami már az uniós tagságunk jogi alapját kérdőjelezné meg. Németh Szilárd Fidesz-alelnök kedden visszautasított bármilyen alkut (legalábbis valószínűleg ezt akarta mondani angolul, csak nem jött össze).

Ha így történne, az valószínűleg újabb rúgás lenne a Fidesz és a Néppárt amúgy is törékeny kapcsolatába. „Minden államtól elvárjuk, hogy tiszteletben tartsa a menekült-szétosztási ítéletet” – figyelmeztetett Manfred Weber.

Vaktölténnyel lőtt vissza a Magyar Idők

„Alexander Winterstein, az Európai Bizottság szóvivője gigantikus hazugsággal „verte vissza” a magyar miniszterelnöknek azt a szeptember 1-jei követelését/kérését, hogy az EU fizesse meg a felét a magyar-szerb és magyar-horvát határon épített kerítésnek” – írta a Magyar Idők. A szóvivő kijelentette, hogy eddig se fizettek kerítésre, de ezt a Magyar Idők szerint „az aljasság legundorítóbb szintjén” túlmenően nem ellenőrizték. Valójában épp a bevallottan kormánypárti oldal nézte be a helyzetet: Bulgária nem a kerítésre, hanem többek között megfigyelőrendszerekre és eszközbeszerzésre kapott pénzt. Ilyen célra elvileg Magyarország is kaphat támogatást, de ezt a Magyar Idők nem írta le, holott még egy általa lehivatkozott cikkben is szerepel.

A lap szerint januárban Litvánia is kapott kerítésre pénzt, de a bizonyítékul hivatkozott cikknek rosszul fordította le a címét: jelen időnek kezelte a jövőt. Beleolvasva már az első mondatból kiderül: csak tervezték, hogy az EU állja a költségeket. Az Európai Bizottság annak idején rögtön cáfolta, hogy kerítésre menne a pénz, szintén egyéb célokra, mint például eszközökre költöttek.

A Magyar Idők az Expresst idézve Lettországban is uniós finanszírozású kerítésről ír, de ezt az EUrologus kérdésére kedden ugyanúgy cáfolta Tove Ernst bizottsági szóvivő. A brit bulvárlap uniós felkészültségéről érdemes tudni, hogy szerinte az EU cseppfolyósítva akarja bemosni a csatornába a halottakat, betiltaná a tejeskancsókat és korlátozná, hányszor mehetünk kávézóba.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!