Brexit: kiakadt az EU főtárgyalója

000 S73CT
2017.09.08. 15:29

Az Európai Bizottság csütörtökön elkezdte nyilvánosságra hozni azt a dokumentumcsomagot, amelyben az EU álláspontját foglalja össze a britek uniós kilépéséről. Michel Barnier, az EU főtárgyalója nem túl biztatóan beszélt a bemutatón arról, hol tartanak most az alkudozással. Már a legutóbbi tárgyalási kör után ki volt akadva a brit kilépőszámla miatt, de most még keményebben fogalmazott.

„Szélsőségesen negatív”

A britek alapesetben 2019 márciusáig távoznak. Az EU-nak viszont többéves költségvetése van, amelynek jelenlegi ciklusa 2020-ig tart, ráadásul 2023-ig mennének belőle a kifizetések. Az Egyesült Királyság az egyik legnagyobb befizető, így ha mégse dobja be a közösbe a kilépés utánra már beígért részt, nagy lyukat üt a költségvetésen.

Az EU rég előállt a saját számítási módszerével arra, mennyit akar bevasalni a briteken, de Londonból még arról is csak óvatosan beszéltek, egyáltalán hajlandóak-e bármit is fizetni. Több utalást tettek rá, hogy elismerik a tartozást, de a legutóbbi tárgyalási körben végül kijelentették:

csak a kilépés előtti részt tekintik kötelezőnek.

„Nagyon csalódott vagyok” – puffogott ezen még csütörtökön is Michel Barnier. Az összeg szerinte nem büntetés, minden euró elköltésének jogi alapja van, a támogatottak a hétéves költségvetés alapján vágtak bele projektekbe. Nem fizethet 27 tagállam olyan kiadásokra, amelyeket 28-an vállaltak.

„Szélsőségesen negatív a tárgyalásaink sikerességének szempontjából”,

amivel a britek előhozakodtak, utalt az egyezkedés bedőlésére, abban az esetben ha London nem állná a cehhet.

Ti csináltátok a bajt, akkor most oldjátok meg

A költségvetés ráadásul messze nem az egyetlen nehéz kérdés, amit sürgősen meg kellene oldani. Az EU előre kikötötte, hogy amíg a büdzsé, az ír-északír határ és a briteknél maradó uniós állampolgárok ügyével nem „haladnak megfelelően”, nem térnek át arra, mi lesz az EU és az Egyesült Királyság kapcsolatával a kilépés után. Legközelebb az októberi uniós csúcson adhatnák meg az engedélyt az állam- és kormányfők, hogy tovább haladjanak, de ez egyre esélytelenebbnek tűnik.

Mi ez az északír kavarás?

A kettéosztott sziget északi csücske az Egyesült Királysághoz tartozik. A betelepedett britek mellett ott élő írek zöme Írországhoz akar csatlakozni, amiből több évtizedes polgárháború lett.

Ezt az 1998-as nagypénteki egyezmény zárta le, de a brexit betehet neki. A megaállapodás például kimondja, hogy bármilyen brit állampolgár írnek mondhatja magát és kérhet kettős állampolgárságot. Az ír egyben uniós állampolgárságot is ad a brexit után, London viszont nem akarja, hogy az EU bírósága védhesse az uniós állampolgárokat brit földön.

Emellett a korábban létrejött határellenőrzés nélküli közös ír-északír utazási térséget is megbolygathatja a brexit. A kilépés után külső EU-s határ kerülne Írország és Észak-Írország közé. Nem lenne nagy a baj, ha a brit konzervatív kormány ne akarna kilépni a közös piacból és a vámunióból is, így viszont a határ egyben vámhatárrá is válna, azaz muszáj lenne valahogy ellenőrizni. Az EU szerint közben azt is biztosítani kellene, hogy a saját állampolgárai is szabadon mozoghassanak a szigeten belül, ahogy eddig.

Michel Barnier a költségvetés mellett azon is kiakadt, ahogy a britek az ír-északír ügyet rendeznék. A probléma leegyszerűsítve az, hogy

be kellene vezetni a határ ellenőrzését, de valami varázslatos módszerrel, ami olyan, mintha nem is lenne.

Erre azért lenne szükség, mert a brit kormány úgy döntött, az EU-val együtt a közös piacból és a vámunióból is kilép.

A britek egy olyan, bevallottan „példátlan” javaslattal álltak elő, amellyel nem lennének fizikai ellenőrzések. Ezt úgy érnék el, hogy például egy rakás kivételt kapnának a kis- és középvállalkozások.

„Aggasztó – jellemezte a britek elképzeléseit Michel Barnier. Szerinte

azt akarják, hogy az EU függessze fel az uniós jog, a belső piaci szabályok és a vámuniós rendelkezések alkalmazását az új külső határon.

Michel Barnier cserébe bemutatta azt a dokumentumot, amivel az EU megoldaná a helyzetet. Pontosabban a britek nyakába dobná át a feladatot, mondván, ha egyszerre teremtettek olyan feltételeket, ahol ellenőrzés kellene de közben nem akarnak ellenőrzést, akkor oldják meg. „Az Egyesült Királyságé marad a felelősség, hogy olyan megoldásokat javasoljon, amelyek felülkerekednek az Ír-szigeten létrejött kihívásokon, amelyek abból fakadnak, hogy az Egyesült Királyság kilép az Európai Unióból és úgy döntött, elhagyja a vámuniót és az egységes piacot.”

Megvédenék a téliszalámit

A dokumentumok emellett azt követelik, hogy

  • az Egyesült Királyságban továbbra is éljenek különböző európai élelmiszeri védjegyek, mint például a pármai sonka, a feta sajt vagy a magyar téliszalámi;
  • legyenek biztosítékok arra, hogy a brexit napján még szállítás alatt álló áruk az EU-s joghatóság és vámszabályok alá tartozzanak.
  • A londoni kormány garantálja, az uniós adatvédelmi szabályok betartását a birtokában lévő minősített EU-s dokumentumoknál, vagy ha nem, akkor semmisítsék meg azokat a britek,
  • és a britek ne különböztessék meg hátrányosan az európai cégeket, amelyek a kilépés előtt uniós támogatású infrastrukturális fejlesztéseet kezdtek.

Michel Barnier sajtóájékoztatóján azért akadt jó hír is. Az uniós főtárgyaló megerősítette, amit brit társa, David Davis említett meg:

a britek – a tárgyalásokon először – felvetették, hogy legyen átmeneti időszak a kilépés után.

Korábban már többször írtak róla a lapok, hogy London valamilyen átmenetet kér majd, de ez volt az első, hivatalos tárgyalás róla, aminek a tényét meg is erősítették.

Maynek két parlament közt kell manővereznie

Közben a londoni parlamentben megkezdődött annak a törvénynek a vitája, amely a kilépés utánra egy az egyben átültetné a brit jogrendbe a britekre eddig is érvényes szabályokat. A kormányzó konzervatívoknak hajszálvékony a többsége, mert előrehozott választást tartattak. Arra számítottak, hogy így megerősödnek, ehelyett gyengültek, és a brexit-tárgyalások idejét is sikerült még jobban elhúzni.

A konzervatívok közt van egy kisebbségi kemény mag, amely maradna az EU-ban, de a többség kilépéspárti. A legnagyobb ellenzéki Munkáspártnál fordított a helyzet. A többi, kisebb párt – egy északírt leszámítva – általában EU-barát. A konzervatívoknak így most nagyon számolgatniuk kell, mert az ellenzéknek akár hét konzervatív átszavazó is elég lehet, hogy olyan módosítókat tegyen a törvényhez, ami megköti a kormány kezét a brexit-tárgyalásokon.

A hírek szerint mindkét oldalon beindult a mozgolódás, egy kisebb módosítást már le is nyelettek a kormánnyal a vita meghosszabbításáról.

Sajtóhírek szerint Theresa May miniszterelnök pénteken egy olyan javaslatot nyújt be, amivel könnyebben préselhetne át jogszabályokat a parlamenten. Egy kormányzati szóvivő gyakorlatilag elismerte, hogy mire készülnek, szerinte így biztosítanák a „legméltányosabb egyensúlyt”, de az ellenzéki Valerie Vaz szerint ez példátlan hatalomátcsoportosítás lenne.

Nem ez az egyetlen parlament, amelyre Theresa Maynek oda kell figyelnie. A brexit-tárgyalások végén az Európai Parlament beleegyezését is meg kell szereznie. A testület meghívta Theresa Mayt, hogy személyesen, nyilvánosan mondja el, mégis mit szeretne pontosan, de a miniszterelnök ezt nem vállalta be. Helyette úgy néz ki, hogy csak zárt ajtók mögött, a frakcióvezetőknek fejti majd ki, mik az elképzelései.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!