A kormány kész Románia felé is meghosszabbítani a kerítést

2017.09.18. 17:31
Kovács Zoltán Brüsszelben beszélt újságíróknak a magyar kormány álláspontjáról kvótaper-ügyben. Újat nem mondott, az újságírók sem lettek okosabbak.

A magyar kormány tiszteletben tartja a kvótaperben született bírósági döntést, de politikai és jogi eszközökkel továbbra is küzdeni fog az ellen, hogy az EU-ban kötelezően betartandó és állandó érvényű kvótarendszer működjön. A magyar kormánynak ezt az eddig is ismert álláspontját ismételte el Brüsszelben az ottani nemzetközi sajtó képviselőinek Kovács Zoltán kormányszóvivő. Arra ugyanakkor nem volt hajlandó a konkrétumok szintjén válaszolni, akárhányszor is kérdeztek rá, hogy ez az álláspont pontosan mit jelent.

Felvetésként kezelte és nem válaszolt Kovács Zoltán arra a kérdésre, hogy a magyar kormány arra készül-e, hogy pénzbírságot fizessen majd az uniónak, amiért nem hajt végre egy mindenkire vonatkozó kötelező döntést, miközben pár menekült befogadásával véget vethetne a kvótaperrel kapcsolatos, várható újabb uniós eljárásnak.

A kormányszóvivő a szerb-magyar határra felhúzott kerítéssel kapcsolatban megismételte, hogy az nem csak Magyarországot, de Európát is megvédi a menekülthullámtól, nem törődve azzal a ténnyel, hogy a nyugat-balkáni útvonalon az EU és Törökország között létrejött megállapodásnak köszönhetően csökkent a menekültek száma. Arra felvetésre, hogy mit tenne a magyar kormány, ha menekültek Románia és Ukrajna felől érkeznének, azt válaszolta, ha kell, meghosszabbítják a Szerbiánál húzódó kerítést Románia felé.

A mostanában sokat emlegetett szolidaritás fogalma sem jogilag sem politikailag nincs definiálva a kormányszóvivő szerint, ezért bárki bármit mondhat ezzel kapcsolatban. A magyar kormány azon az állásponton van ugyanakkor, hogy a Schengeni-egyezményt és a Dublinban elfogadott szabályokat maradéktalanul betartsák.

Szóba került ismét a magyar állam által kerítésépítésre és a határvédelemre fordított extra költségek kérdése, amellyel kapcsolatban a magyar kormánynak nem változott az álláspontja, és várja, hogy az EU térítse meg a több mint 800 millió Euró (270 milliárd forint) felét. Azt az elképzelést pedig

politikai zsarolásnak minősítette, hogy EU-s forrásoktól eshetnének el azok a tagállamok, amelyek nem fogadnak be más tagállamoktól menekülteket.

Kovács Zoltán emlékeztetett arra, hogy a kohéziós programokat a keleti tagállamok csatlakozásakor dolgozták ki elsősorban azért cserébe, hogy az új tagállamok gazdasági fejletlenségük ellenére megnyitották piacaikat a nyugati gazdaságnak.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?