Lépett a civiltörvény miatt az EU

DBZOL20170529014
2017.10.04. 12:49
Közelebb kerültünk az uniós büntetéshez a civiltörvény miatt, a CEU-t szívató rendelkezés elleni eljáráshoz viszont csak kiegészítő véleményt kap a kormány.

Ahogy azt kedden előre jeleztük, az Európai Bizottság továbbléptette a civiltörvény miatti uniós eljárást. Ilyet akkor indít a testület, ha szerinte egy nemzeti jogszabály uniós jogot sért vagy nem hajt végre.

Az Európai Bizottság júliusban kezdett kötelezettségszegési eljárást a „külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról” szóló magyar szabályozás miatt, amely a kritikusok szerint izraeli és orosz mintára bélyegzi meg a jogvédő szervezeteket.

Az Európai Bizottság azzal indokolta a döntést, hogy szerinte

  • a törvény indokolatlanul beavatkozik az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt alapvető jogokba, különösen az egyesülés szabadságához való jogba.
  • Akadályozhatja a civil szervezeteket az adománygyűjtésben, korlátozva a képességüket a feladataik ellátásában,
  • emellett indokolatlanul és aránytalanul korlátozza a szabad tőkemozgást, elrettentő hatása lehet a külföldi adományokra,
  • valamint a törvény a magánélet és a személyes adatok védelméhez való jog tiszteletben tartása tekintetében is aggályokat vet fel.

A kormány augusztus közepén válaszolt az Európai Bizottságnak. Ezzel a mostani döntés alapján nem sikerült kimagyarázni a jogszabályt. Gyakorlatilag ugyanazokat a kifogásokat tartotta fenn az uniós testület, mint az eljárás elején, ami arra utal, hogy egyik pontban sem sikerült meggyőzni. A kormány a szokásos kettő helyett a sürgős esetekre jellemzően egy hónapot kapott, hogy megfeleljen a szabályoknak, különben az ügy az Európai Bíróság elé kerül, amiből végül pénzbüntetés lehet.

CEU-törvény: kiegészítő véleményt küldenek

Az Európai Bizottság arról is döntött, hogy a „CEU-törvény” miatti eljárást nem lépteti tovább. Kiegészítő véleményt küld, ami viszonylag ritka eset. A kormánynak két héten belül kell válaszolnia, különben már az Európai Bíróság elé kerül az ügy.

Itt az Európai Bizottságnak az volt a kifogása, hogy

  • a magyar törvény nem egyeztethető össze a felsőoktatási intézmények szolgáltatásnyújtási szabadságával és azon szabadságával, hogy az EU területén bárhol letelepedjenek,
  • ellentétes a tudományos szabadsághoz való joggal, az oktatáshoz való joggal és a vállalkozás szabadságával, amelyeket az Európai Unió Alapjogi Chartája biztosít,
  • és egy nemzetközi egyezménnyel.

Most utóbbihoz küldtek kiegészítő indoklást.

A CEU egyébként épp tegnap jelentette be, hogy megkötötte az egyezséget, amivel már megfelel a felsőoktatási törvény nem nagyon burkoltan ellene hozott módosításának.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!



  • Hírek
  • Hírek