Ettől lesz majd nyugati bérünk?

2017.11.17. 20:51

Elfogadták az Európai Unió szociális pillérét az uniós intézmények vezetői a tagállamok november 17-i csúcstalálkozóján. Ahogy arról korábban írtunk, Orbán Viktor februárban arról beszélt, hogy ez az öt Magyarországot fenyegető „brüsszeli” veszély egyike, holott akkor még nem is létezett hivatalos javaslat, az előzetes tervezetben pedig szó se esett olyasmiről, amire a kormány gyanakodott. Most az EU Tanácsának elnöke az összes tagállam nevében jóváhagyta a szociális pillért.

A briteket majdnem lehagyták

Az uniós szociálpolitikai kezdeményezések legnagyobb ellenzője általában az Egyesült Királyság volt. Valószínűleg nem véletlen, hogy épp most pörgött fel a kezdeményezés, amikor már fél lábbal kint vannak az EU-ból. A helyzetükre jellemző, hogy amikor az aláírás utáni csoportkép készült, az utolsó pillanatban konstatálta a moderátor, hogy Theresa May miniszterelnök is megvan.

A helyszínt elég találóan választották ki a svéd házigazdák. Egy egykori hajóépítő csarnokba tették a találkozót, amely az ágazat berogyása után ürült ki. A környék hasonló műhelyeinek nagy része később egyetemi épület lett.

A munkaerőpiac átalakulása, az elavuló és új foglalkozások, az oktatás témái a csúcstalálkozón is folyamatosan visszaköszöntek. Átképzéssel kell választ találni ezekre a kihívásokra, hangoztatta például Emmanuel Macron francia elnök a munkanélküliséggel foglalkozó késő délelőtti csoportbeszélgetésen. Az állam- és kormányfőket rendhagyó módon szakszervezeti vezetők, tanulók, diákszervezeti tagok közé ültették, hogy egy-egy témát közösen kivesézzenek.

Előny vagy hátrány lenne az erősebb szociálpolitika a szegényebb tagoknak?

A francia elnök nem hagyta ki, hogy a szociális dömpinggel, azaz azzal is előjöjjön, hogy a szegényebb, az állampolgáraiknak kevés szociális juttatást adó országok alávágnak a gazdagabbaknak. Hamar igyekezett az EU-n kívüli országokra húzni a témát, de erre hivatkozott Emmanuel Macron a kiküldött munkavállalók jogainak változtatásánál is. Itt hivatalosan az volt a cél, hogy az ideiglenesen más országokban dolgozó munkásoknak ugyanolyan jogai legyenek, mint ahová egy időre küldték őket dolgozni, és ne olyanok, mint a hazájukban. Többek között a magyar kormány ezt versenyhátránynak látta keleti, bérben és szociális juttatásokban még nem felzárkózott tagállamok kárára. Végül több keleti kormány is megszavazta a jogszabályt, Magyarország kisebbségben maradt. Az eset jól mutatta, milyen törésvonalak vannak szociális ügyekben az EU-n belül.

Orbán Viktor a csúcstalálkozón is majdnem egyedüliként ült a keleti tagállamok közül a munkanélküliséggel foglalkozó csoportban. Egy visszafogott beszédben (alig egy-két mondatnyi migránsozással) állt ki a nemzeti szuverenitás védelme mellett.

Tizenkét évnyi miniszterelnökség alatt nagyon sok jó ötletet hallott, mint amilyen az Erasmus diákcsereprogram költségvetésének emelése is, de az a lényeg, hogy sikerül-e ebből rendszert alkotni. Minden állam sajátot alakított ki, így Magyarország is, és ez működik, ezért nem akarjuk lecserélni. Ez a munkalapú gazdaságra épül, „nem akarunk problémákat migrációval megoldani”, és rugalmasak vagyunk. Joggal emlegette fel többek között a munkanélküliségi statisztikákat, amelyek tíz százalék feletti szintről négyre süllyedtek (nem tette hozzá, de ez az EU-n belül is az egyik legalacsonyabb).

Vegyes a szociális kép Magyarországról

Magyarországnak lenne honnan feljönni az EU szociális eredménytáblája alapján, bár a kép nem olyan tragikus, mint általában gondoljuk. Az alacsony munkanélküliség mellett például a szociális jutattások tavaly a negyedik leghatékonyabb módon csökkentették a szegénységet, nem kielégített egészségügyi igényknél (legalábbis önbevallásos alapon) és az egyenlőtlenségeket mutató kvintilis aránynál is a középmezőnyben vagyunk. Ugyanakkor nálunk a negyedik legalacsonyabbak a bérek, tizedik helyen állunk a szegénységi és társadalmi kirekesztettségi mutatónkkal és az iskolából is sokan korán esnek ki.

Meszerics Tamás LMP-s európai képviselő egy másik csoportban viszont arra figyelmeztetett, milyen veszélyei vannak, ha a szociális kérdéseket teljesen a tagállamokra hagyják. Beindulhat a verseny a szociális szolgáltatások leépítésére, a bérek például több helyen csak annyira elegendőek, hogy épp megéljenek az emberek, így ezekben magasabb a dolgozói szegénység.

Leo Varadkar ír miniszterelnök szerint azért ésszerű, hogy a keleti tagok is támogassák a szociális uniót, mert így csökkenthetik az elvándorlást. A saját hazájával példálózott, amely az egyik legszegényebb tagként kezdte az EU-ban, de az uniós lehetőségeket kihasználva mára az egyik legfejlettebbé vált. (Azt már nem említette, hogy az alacsony adók és a cégeknek fű alatt nyújtott kedvezmények miatt, ami miatt már az EU is elkezdett büntetéseket kiosztani és amelyekből nyilván kevesebb jut szociális szolgáltatásokra.)

Nem nagyon megy a szociálpolitika EU-szinten

Most az a kérdés, hogy mi lesz a gyakorlatban az elfogadott hangzatos elvekből, mint az esélyegyenlőség vagy a méltányos bérek. Az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker arra figyelmeztetett, hogy 2014 óta 19 szociális javaslatból 12 még mindig be van ragadva az uniós döntéshozatalban.

Nagyjából ugyanígy járt az a húsz évvel ezelőtti dokumentumcsomag, amiről miniszterelnökként még az ő vezetésével állapodtak meg. „A legtöbb elmondott dolog tulajdonképpen csak az ismétlése olyasmiknek, amiket hosszú ideje hallok” – mondta a bizottsági elnök.

Most már az uniós intézményeknek, köztük a tagállami Tanácsnak kellene jogszabályokba átültetni az elveket – már ha újabb húsz év múlva nem megint azon akarnak siránkozni, hogy szinte semmit nem értek el.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!