Reformszelek fújnak Brüsszelben

2017.11.27. 15:06

Hétfőn újabb tervet hoztak nyilvánosságra az Európai Unió átalakítására. Az Új Paktum Európáért az utóbbi hónapok egyre hosszabb reformcsomaglistájába illeszkedik:

A mostani jelentés mögötti tanácsadó csoportot Donald Tusk elődje, Herman Van Rompuy vezeti. Magyarországról Bajnai Gordon volt miniszterelnök vesz benne részt, a reflekciós csoportban pedig Krekó Péter, a Political Capital igazgatója. Aktív politikusokat nem nagyon találni a listákban, de vannak bőven visszavonult miniszterek, állam- és kormányfők.

A dokumentum nagyjából ugyanabból az alapállásból indul ki, mint a többi reformterv: az EU az utóbbi időben egymásba fűződő válságok sorozatát élte meg. Mostanra nagyjából végeztek az azonnali kárelhárítással és megúszták az idei választási szezont komoly EU-ellenes áttörés nélkül, de ettől még semmi nem garantálja, hogy a következő globális gazdasági megroggyanást vagy migrációs hullámot sikerül kibírni.

Többsebességes („differenciáltabb”), mindenkinek előnyöket nyújtó csomagot próbáltak összerakni, aminek alapvetően francia-német együttműködéssel, de a többiek bevonásával adnának lendületet.

Kiteljesítenék az EU gazdaságpolitikáját

A gazdaságot többek között azzal ráznák gatyába, hogy

  • közös alappal biztosítanák az uniós betéteket (a javaslatot több tagállam, főleg a németek ellenállása miatt épp nemrég halasztotta az Európai Bizottság);
  • a munkanélküliekre is egy közös biztosítási rendszert vezetnének be és/vagy pénzügyi tartalékkal készülnének a nehéz időkre;
  • lazítanának a szigorú szabályokon, amelyek megszabják, mennyivel többet költhet egy kormány, mint amennyi a bevétele: nem számítanák be a közpénzből fizetett befektetések egy részét. Közben viszont keményebben betartatnák a túlköltekezés elleni előírásokat.
  • Konkrét javaslatokat szeretnének a szociális pillérben lefektetett alapelvekre (ilyen például az, hogy méltányosak legyenek a minimálbérek).

Az euróövezetet nyitva tartanák a tagállamok előtt, amelyek nem a közös uniós pénzt használják. Nincs szó olyan csatlakozást segítő alapról, mint amire Jean-Claude Juncker tett javaslatot, de elvetik a „párhuzamos struktúrákat”, amivel valószínűleg a Macron-féle külön euróövezeti parlamentre utaltak.

Migráció: valahol a két véglet között

A migrációnál próbálták egyensúlyba hozni a védelemre és a nagyobb szolidaritásra vágyó kormányok véleményét. Gyorsabban hazaküldenék azokat, akik nem valódi menekültek és a kérelmek EU-n kívüli feldolgozására központokat hoznának létre – ezt már többek között Orbán Viktor is javasolta.

A magyar miniszterelnökkel szemben állandó menedékkérő-szétosztási rendszert hoznának létre, és közelítenék a kérelmek elismerési arányát a tagállamok között.

A migrációt afrikai fejlesztési segélyekkel és a líbiai befogadóközpontok fejlesztésével is megelőznék.

Védelem: szinte semmi újdonság

Katonailag több olyan javaslatot is letettek az asztalra, amelyek megvalósulófélben vannak. Például élnének a néhány éve használható lehetőséggel, hogy védelmi „kemény magot” hozzanak létre (ez néhány hete meg is történt), megfelelő pénzügyi alapot dobnának össze (némi pénzt erre is bejelentettek pár hónapja) és a tervezési képességeket is fejlesztenék (ezzel szintén haladtak, bár a britek kekeckedése miatt csak keveset). Emellett többek között a papíron létező, de soha be nem vetett uniós gyorsreagálású erőket izmosítanák.

A reformszelek tolhatják előre a csomagot

Miután aktív politikusok nem nagyon vannak a javaslatok mögött, az ötleteknek nehéz lesz politikai hátszelet szerezni. Ettől még egy része jó eséllyel megvalósulhat, mert sok az átfedés közte és az utóbbi hónapok többi reformterve között. Számos pontja már eleve az uniós döntéshozók előtt van, bár az új német kormány összehozásáig aligha indulnak nagyobb átalakítások.