Orbánék 35 millió eurót fizetnek a migránsok megállításáért

Az uniós tagállamok vezetőiből álló Európai Tanács ülése előtt találkoztak a visegrádi négyek (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) vezetői Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével és Paolo Gentiloni olasz miniszterelnökkel. A közép-európai országok vezetői megállapodtak abban, hogy 35 millió eurót (közel 11 milliárd forintot) fordítanak az olasz hatóságok líbiai határvédelmi erőfeszítéseinek támogatására.

Erre az EU Afrika-alapjában eddig nem állt rendelkezésre megfelelő mennyiségű pénz. A V4-ek közös közleménye szerint ez a 35 millió euró a projekt második szakaszának egészét fedezi majd. A dokumentum újfent megerősíti a V4-es országok vezetőinek véleményét, miszerint

kizárólag a külső határok védelmének biztosításával lehet hatékonyan kezelni az Európára nehezedő migrációs nyomást, miközben annak kiváltó okait kell megszüntetni.

Robert Fico szlovák kormányfő az Európai Tanács ülése előtt arról beszélt újságíróknak, hogy szerinte

a Líbiából menekülőknek az emberi jogok nem adnak beutazási engedélyt az Európai Unióba.

Orbán Viktor Jean-Claude Juncker mellett állva pedig arról beszélt, hogy

amennyiben szükséges, készen állunk arra, hogy részt vegyünk és lebonyolítsuk a külső határvédelemmel járó feladatokat.

A magyar miniszterelnök köszönetet mondott Jean-Claude Junckernek, amiért nyáron meghívta a V4-ek vezetőit, hogy a lehetséges együttműködésről tárgyaljanak. A találkozó után az Európai Bizottság elnöke örömét fejezte ki, hogy látható eredményei vannak tárgyalásoknak a V4-ekkel.

Az EUobserver diplomáciai forrásból úgy értesült, hogy a V4-ek tárgyalása után eredetileg tartottak volna sajtótájékoztatót, ez azonban elmaradt, és

A miniszterelnök ehelyett Facebook oldalán maga meséli el követőinek brüsszeli kalandjait. Reggel, a reptérről jelentkezett be, hogy a hátizsákja tartalmáról számoljon be, délben pedig a Jean-Claude Junckerrel és az olasz miniszterelnökkel folytatott tárgyalások eredményéről mesélt:

A csúcstalálkozó kezdete előtt nyilatkozott Angela Merkel is menekültügyben. A német kancellár szerint nem működik a szelektív szolidaritás a migrációs válság kezelésében, a bevándorlás külső és belső problémáinak megoldásában is szolidaritásra van szükség az Európai Unió tagállamai között.

Nem csak a külső határokon történő migrációkezelésében kell szolidárisnak lenni, ez jó és fontos, de belső szolidaritásra is szükség van

– mondta Merkel, utalva a V4-es országok magatartására. Míg Csehország, Lengyelország és Magyarország is anyagi támogatásáról biztosította csütörtök délelőtt az olasz kormányfőt és az Európai Bizottság elnökét, egyik sem hajlandó részt venni a menedékkérők EU-n belüli elosztására szolgáló mechanizmusban.

Mi folyik Líbiában?

A V4-ek brüsszeli találkozójával egy időben a líbiai helyzettel foglalkozó, szintén fontos tárgyalás zajlott az Európai Tanáccsal szemben lévő Európai Bizottság épületében is. Ott az EU külpolitikai főbiztosa, Federica Mogherini az Afrikai Unió főtárgyalójával, Amira El Fadillal, az ENSZ menekültügyi főbiztosának helyettesével, Volker Turkal és az ENSZ menekültügyi szervezetének (IOM) vezetőjével, William Lacy Swinggel találkozott. Ők a határvédelem helyett a Líbiában tartózkodó több tízezer menekült embertelen helyzetének javításáról tárgyaltak.

Az ENSZ, az EU és az Afrikai Unió közös különítményt hoztak létre a november végén Abidjanban tartott Afrika-EU csúcson a líbiai humanitárius helyzet kezelésére. Az észak-afrikai országban jelenleg több tízezer menekült tartózkodik, többségük a nemzetközi egyezményekkel ellentétes, embertelen körülmények között, fogolytáborokban.

A létrehozott különítmény feladata a lehető legtöbb menekült saját hazájába történő önkéntes és méltányos visszaszállítása, beilleszkedésük elősegítése az ottani társadalomba. Ezt a munkát az ENSZ segítségével 2016 óta végzi az IOM a terepen. A Brüsszelben tartott sajtótájékoztatón Federica Mogherini arról beszélt, hogy a különítmény felállítása óta eltelt pár napban több mint háromezer menekültet sikerült visszajuttatniuk hazájukba, 2018 februárjáig pedig újabb 15 ezer ember visszatelepítését szeretnék megoldani.

Ennek érdekében az EU további 100 millió eurót fordít a feladatra. Federica Mogherini arról is beszélt, hogy nem mindenkit tudnak visszatelepíteni, garantálni kell ugyanis a nemzetközi menekültügyi védelemre szorulók jogait, amihez hozzá tartozik a Líbiában tartózkodó menekültek regisztrációja.

A humanitárius szervezet vezetői egyetértettek az afrikai és európai országok képviselőivel abban, hogy a lehető leggyorsabban meg kell oldani a líbiai fogolytáborok felszámolását és menekülttáborrá alakítását, amit nehezít, hogy ezek közül több nem a líbiai vezetés, hanem konkurens fegyveres csoportok ellenőrzése alatt áll. A bizonytalan politikai helyzetnek katasztrofális következményei vannak: arról emberi jogi szervezetek már legalább egy éve tudnak, hogy milyen rabszolgapiacok működnek az országban, az ügyből azonban akkor lett nemzetközi botrány, amikor a CNN közétette az erről szóló riportját. A tévétársaság egyik stábjának sikerült bejutnia az egyik ilyen piacra. A riportok rávilágítanak arra az ellentmondásos helyzetre, hogy az Európából érkező pénzek a jóakarat ellenére sokszor végül az embercsempészek zsebébe kerülnek.

Az Amnesty International kedden hozott nyilvánosságra egy jelentést, amelyben gyakorlatilag bűnrészességgel vádolja az európai országokat, amelyeknek nemcsak tudtával de a líbiai kormányon keresztül támogatásukkal is zajlik az ártatlan emberek letartóztatása. Nemrég az az ENSZ is hasonló okból kritizálta az EU migrációt visszafogó intézkedéseit.

Az Index a közelmúltban közölt cikket a Földközi-tengeri válságról, amelyből kiderül: a líbiai parti őrség tagjai gyakran korábbi embercsempészek, akik az EU-támogatás hatására képezték át magukat, módszereik azonban nem változtak. A cikkben látható videón a líbiai parti őrség tagjai ütlegelik a vízről felvett menekülteket, egyiküket pedig a hajó oldalán lógva hagyják, miközben elszáguldanak.

Az Európai Bizottság hallani sem akar a kvóták ejtéséről

Csütörtökön és pénteken tartják az Európai Unió vezetőinek csúcstalálkozóját az Európai Tanácsban. A tanácskozások egyik legfontosabb témája a bevándorlás kérdése, amelyben továbbra sincs egyetértés az uniós tagállamok között. Az EU külső határain kívüli humanitárius munka támogatása és a külső határok megerősítése mellett továbbra is vita tárgya a már az EU területén lévő menekült státusszal rendelkezők újraelosztása.

A 2015-ben indult menekülthullám idején bebizonyosodott, hogy az ezt szabályozó, úgynevezett dublini egyezmény működésképtelen, ennek átalakításáról azonban nem tudnak közös nevezőre jutni az EU tagállamai, elsősorban a közép-európai államok ellenállása miatt. A cseh, a lengyel és a magyar kormány ellenállása miatt az Európai Bizottság nemrég bírósághoz fordult az uniós szabályok be nem tartása miatt.

A kötelező kvóták kérdésében a hét elején úgy látszott, hogy fordulat állhat be az uniós intézmények hozzáállásában. Kiszivárgott ugyanis egy tervezet, amiben az Európai Tanács elnöke, a lengyel Donald Tusk ejtené a kötelező kvótákat, ha a kérdésben fél éven belül nem tudnak megállapodni a tagországok. A terv miatt az Európai Bizottság élesen kritizálta Donald Tuskot, akinek a terve aztán a csúcs közeledtével egyre finomodott és a találkozó előtt kiadott közleményében az európai egység szükségességét, a nézetkülönbségeken való felülemelkedést hangsúlyozta.

Megegyeztek az EU jogalkotási prioritásairól

A csúcstalálkozón Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke és Jüri Ratas, az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő Észtország miniszterelnöke aláírta az Európai Unió 2018-2019-re vonatkozó jogalkotási prioritásairól szóló új nyilatkozatot.

A dokumentum 31 új, a Bizottság által előterjesztett jogalkotási javaslatot sorol fel, amelyeket a parlament és a tanács prioritásként fog kezelni. A három uniós intézmény vezetője abban állapodott meg, hogy ütemtervet dolgoznak ki egy egységesebb unió érdekében, és egy olyan előretekintő, a 2020 utáni évekre szóló új pénzügyi keretet alakítanak ki, amely megfelelő egyensúlyt biztosít az uniós szakpolitikák és az állampolgárok érdekei között. A három politikus megegyezett abban is, hogy az EU-nak elkötelezetten ki kell állni a közös európai értékek, a demokrácia, és a jogállamiság mellett.

Az együttes nyilatkozat hét területet emel ki, köztük az állampolgárok biztonságának jobb védelmét, a migrációs politika reformját és továbbfejlesztését a felelősségvállalás és a szolidaritás szellemében. Új lendületet kívánnak adni a foglalkoztatásnak, a gazdasági növekedésnek és a beruházásoknak, valamint tematizálni kívánják az Európai Unió szociális dimenzióját. A szöveg szerint teljesíteni kívánják az összekapcsolt digitális egységes piac megvalósítására vonatkozó kötelezettségvállalásokat, az energiaunióra, valamint az előretekintő éghajlat-politikára vonatkozó célkitűzéseket, és uniós szinten tovább erősítenék a demokratikus legitimációt.

Az uniónak erőteljes, nyitott és méltányos kereskedelempolitikát kell folytatnia, kezelnie kell az adócsalást és az adókikerülést, biztosítania kell a szociális védelmet és a szociális jogokat. Elő kell mozdítania a stabilitást, a biztonságot és a békét, valamint szavatolnia kell az adatvédelem, a digitális jogok, a mesterséges intelligencia és a robotika területével kapcsolatos etikai normákat.

Valóra vált Európa régi álma

A december végi EU-csúcs egyik leglátványosabb eseménye az a csatlakozó tagállamok katonáival közös eu-s családi fotózás volt, amit az un. állandó strukturált együttműködés (PESCO) aláírása miatt szerveztek. A tagállamok külügyminiszterei még hétfőn írták alá, a csúcson résztvevő állami vezetők pedig hivatalosan is jóváhagyták az unió közös védelmének megerősítését célzó kezdeményezést.

A közös fejlesztésekről, beszerzésekről és missziókról, illetve az európai hadiipar megerősítéséről szóló kezdeményezéssel Európa védelmi unióját alapozzák meg. Federica Mogherini uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő történelmi jelentőségűnek nevezte a döntést, amely lehetővé teszi a szorosabb biztonsági és védelmi együttműködést a tagállamok között, és csökkenti az EU függőségét az Egyesült Államoktól. Az együttműködés létrehozása egy csaknem ötven éves álma az EU-nak, amit elsősorban amiatt napoltak el újra és újra, mert attól tartottak, hogy az új szövetség a NATO-val konkurálna és bonyolítaná az észak-atlanti katonai együttműködést.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár üdvözölte az EU tagországainak döntését és arról beszélt, hogy a NATO-nak és a PESCO-nak össze kell hangolni a feladatait, amivel meg lehet előzni a két szervezet közötti versengés kialakulását.

A kezdeményezésnek Donald Trump megválasztása és az új amerikai elnök kiszámíthatatlansága, valamint az Egyesült Királyság unióból való kilépés adta meg a végső lökést. Az EU vezetői úgy döntöttek, nem várhatják mindig az Egyesült Államoktól, hogy katonai védelmet nyújtson Európának.

A huszonnyolc EU-tagország közül egyedül Dánia, az Egyesült Királyság és Málta nem csatlakozott a kezdeményezéshez, ez azonban utólag is lehetséges, ráadásul ez az unión kívüli országok számára is nyitva áll, sokan például kívánatosnak tartanák, ha később majd az Egyesült Királyság is részt venne az együttműködésben.

A miniszterek az először végrehajtandó projektek előzetes listájáról is megegyeztek. Ezek egyebek mellett magukban foglalják gyorsreagálású kiberbiztonsági csapatok és egy orvosi egység felállítását, egy logisztikai központ létrehozását, továbbá közös normák megalkotását a katonai rádiózásban.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!