Példátlan uniós eljárás indul a lengyel kormány ellen

2017.12.20. 13:14

Az uniós alapjogok megsértése miatt eljárást kezdeményezett az Európai Bizottság a lengyel kormánnyal szemben. Ez az első eset, hogy az uniós kvázi-alkotmány hetes cikke szerint lépnek fel valamelyik uniós tagnál.

Közel két éve leveleznek

A példátlan eljárás megindítására a múlt heti uniós csúcson maga a lengyel miniszterelnök célzott, de már régóta érik. A Fidesz fő uniós szövetségesének számító Jog és Igazságosság szinte már rögtön a 2015. végi hatalomra kerülése óta több ügyben ütközőpályára állt az uniós kvázi-kormánnyal, az Európai Bizottsággal. A testület egy saját, megelőző mechanizmussal próbálta jobb belátásra téríteni a varsói kormányt, de a parttalan levelezgetésbe kezdetben sehogy sem szálltak be a másik oldalról. Később is csak foghegyről válaszoltak, de nem fogadták meg a tanácsokat és már rég elérték az utolsó lépcsőfokot a megelőző eljárásban.

Másnak látják, mint a magyar helyzetet

A lengyel kormánnyal szemben az Európai Parlament is elkezdte a hetes cikk szerinti eljárás megalapozását, mint ahogy a magyar esetében is. Az Európai Bizottság viszont azzal szokta megkülönböztetni a két helyzetet, hogy nálunk nincs rendszerszintű veszély, a budapesti kormány legalább reagál és ha kell, módosít. (Igaz, gyakran csak kisebb részkérdésekben tesz így és az egy-egy uniós jogszabály megsértésénél használt kötelezettségszegési eljárásoknál legutóbb már nem volt hajlandó időben válaszolni az Európai Bizottságnak.)

A magyar kormányt emellett védi, hogy többszöri botladozással ugyan, de még mindig a legnagyobb uniós politikai család, a jobbközép Európai Néppárt tagja. Korábban a Jog és Igazságosság képviselői is itt ültek, de átmentek a brit konzervatívokhoz, a Néppártnál jóval kisebb befolyású és a brexit miatt hamarosan tovább gyengülő, euroszkeptikus ECR-be.

A bíróságok átalakításával tolta túl a lengyel kormány

A hetes cikk

 1) A [miniszteri] Tanács – a tagállamok egyharmada, az Európai Parlament vagy az Európai Bizottság indokolással ellátott javaslata alapján –, tagjainak négyötödös többségével és az Európai Parlament [kétharmados] egyetértésének elnyerését követően megállapíthatja, hogy fennáll az egyértelmű veszélye annak, hogy egy tagállam súlyosan megsérti a 2. cikkben említett [uniós alap]értékeket.

[...]

(2)   A tagállamok egyharmada vagy az Európai Bizottság javaslata alapján és az Európai Parlament egyetértésének elnyerését követően, az [állam- és kormányfőkből álló] Európai Tanács [...] egyhangúlag megállapíthatja, hogy a tagállam súlyosan és tartósan megsérti a 2. cikkben említett értékeket.

(3) A [miniszteri] Tanács, amennyiben a (2) bekezdés szerinti megállapításra jutott, minősített többséggel úgy határozhat, hogy a kérdéses tagállamnak a Szerződések alkalmazásából származó egyes jogait felfüggeszti, beleértve az e tagállam kormányának képviselőjét a Tanácsban megillető szavazati jogokat. Ebben az esetben a Tanács figyelembe veszi az ilyen felfüggesztésnek a természetes és jogi személyek jogait és kötelezettségeit érintő lehetséges következményeit.

A kérdéses tagállamnak a Szerződések szerinti kötelezettségei minden esetben továbbra is kötik ezt az államot.

(Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 7. cikke)

Az volt az utolsó csepp a pohárban, hogy múlt héten Varsóban megszavazták azokat a vitatott bírósági törvényeket, amelyek a kormány szerint jelentősen javítanak a lengyel bírósági rendszer működésén, az ellenzék viszont úgy látja, hogy alkotmányellenesek és veszélyeztetik az igazságügy függetlenségét.

Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke szerint a módosításnak köszönhetően „ma nem garantálható” a lengyel jogállamiság. Összesen már 13 olyan törvénynél tartanak, amelyek veszélyeztetik a bíróságok függetlenségét és a hatalmi ágak szétválasztásának elvét. A mostanival az alkotmánybíróság nagyjából negyven százalékát kényszeríthetik, hogy vonuljon nyugdíjba, és a kormányzó parlamenti többség jelölheti ki az utódaikat. A rendes bíróságok felett is nagy hatalmat kapna az igazságügyi miniszter, és már meg is kezdték a bírósági elnökök lecserélgetését.

„Ez nem egy nukleáris opció. Amit most kérünk a [tagállami] Tanácstól és az Európai Parlamenttől, az ugyanaz, amit az Európai Bizottság az elmúlt két évben tett: elemezze a helyzetet, és döntsön arról, hogy a két másik intézmény véleményének figyelembe vételével fennáll-e az alapjogok megsértésének kockázata.” Ha így látják, ők is küldhetnek ajánlásokat, azaz párbeszédet kezdeményeznek.

„Ez nem csak Lengyelországról szól, hanem az EU-ról, arról, hogy kik vagyunk.”

„Meggyőződésem, hogy a jogállamiság visszaállítása a lengyel nemzetnek és az EU-nak is érdekében áll.” Ezt a lengyel állampolgárokért is teszik, mert minden uniós állampolgárnak joga van hozzá, hogy független bíróságokhoz fordulhasson, ez a tagállamot is erősebbé teszi.
„Nem vagyok naiv. Tudom, hogy néhányan majd megpróbálják ezt a lengyel nemzet vagy nép elleni támadásként beállítani. Láttunk már ilyet korábban is, de szilárdan hiszem, hogy az alapszerződések [azaz az uniós kvázi-alkotmány] őreként az Európai Bizottságnak szigorúan vett felelőssége, hogy cselekedjen, ha meg vagyunk győződve róla, hogy a jogállamiság veszélyben van.” Ha ezt nem veszik komolyan, az EU egésze fogja megszenvedni, mert csak a jog védhet meg minket a meztelen politikai hatalommal szemben és ez tartja össze az EU-t.

A saját alkotmányukat tartsák be

A Jog és Igazságosság részben épp az EU-barátabb arcát akarta mutatni azzal, hogy nemrég a miniszterelnöki székbe ültette a korábban uniós joggal is foglalkozó, EU-csatlakozási tárgyalásokban is részt vevő Mateusz Morawieckit. A volt ügyvéd és közgazdász a múlt héten vett részt először uniós csúcson, de már itt arról beszélt, hogy valószínűleg szerdán megindul a hetes cikk szerinti eljárás. Az egészet méltánytalannak nevezte, és arra hivatkozott, hogy a bírói kart a szélsőjobboldali francia Vichy- vagy a spanyol Franco-rezsim után is ugyanúgy megtisztították, azaz arra célzott, hogy csak a szocialista időszakban kinevezett bíráktól akarnak megszabadulni.

Nem vitatjuk, hogy egy nemzetállam megreformálhatja a bíróságait, de nem is erről van szó, hanem arról, hogy a folyamat közben tiszteletben kell tartani az uniós jogot és a saját alkotmányukat is, érvelt a bizottsági döntés kihirdetésekor Frans Timmermans. Az Európai Bizottság első alelnöke hangsúlyozta, hogy a hatalmi ágakat továbbra is szét kell választani, de az EU-tól független Európa Tanács alkotmányügyi szervezetének a véleményéből is látható, hogy ez a lengyel változtatásnál nem valósult meg.

Mateusz Morawiecki új lengyel miniszterelnök sajtótájékoztatót tart a kabinet ülése után Varsóban 2017. december 19-én.
Mateusz Morawiecki új lengyel miniszterelnök sajtótájékoztatót tart a kabinet ülése után Varsóban 2017. december 19-én.
Fotó: Pawel Supernak

Bukásra ítélt az eljárás

„Egy ilyen méltánytalan eljárás kezdete és a befejezése között biztos, hogy sokszor tárgyalunk majd a partnereinkkel” – jelentette ki a lengyel miniszterelnök. Erre a lengyel kormánynak azért van szüksége, mert – az Európai Parlament mellett, ahol az előzmények alapján simán megszavazzák majd a szükséges kétharmaddal az eljárást – a továbbiakban a többi tagállami vezető kezében lesz a sorsuk. Legalább 22-nek kellene megszavaznia a 27-ből, hogy kimondják, veszélyben lehetnek az uniós alapértékek. Még ha ez meg is lenne, a büntetés előtt egyhangú döntés kellene, és borítékolható, hogy itt Orbán Viktor vétózna, vagyis

szinte kizárt, hogy az egésznek bármi gyakorlati következménye lenne.

Bírósági eljárás is indult

Ha valaminek lesz gyakorlati következménye, akkor az inkább az, hogy az Európai Bíróság a hetes cikk szerinti eljárás mellett pert is indított a bírósági törvény miatt az Európai Bíróságon. Itt az igazságügyi miniszter kinevezési jogát kifogásolja, a nyugdíjazásoknál viszont csak azt tudta az uniós jog alapján megfogni, hogy a lengyel kormány külön korhatárt állapított meg a nőkre és a férfiakra.

Emellett a korábbi három mellé egy negyedik ajánlást is kiadtak a lengyel kormánynak, és három hónapot adtak neki, hogy megfogadja a kifogásokat. Ha így tesz, az Európai Bizottság beígérte, hogy visszatáncol a hetes cikk szerinti eljárás megindításától.

Ha így se tudják jobb belátásra bírni a lengyeleket, az egyedi jogsértésekre szabott kötelezettségszegési eljárásokon kívül nem marad semmilyen eszköz az EU kezében.

Inkább az elv lehet a lényeg: az eljárás megindítása elég kemény üzenet. Az Európai Bizottság ráadásul hiába van valószínűleg tisztában vele, hogy esélytelen végigvinni az eljárást, lépéskényszerben van, miután a lengyelek még a párbeszédre se nagyon voltak hajlandóak és nem fogadták meg az ajánlásokat.

„Szeretnék teljesen világos lenni: nehéz szívvel döntöttünk a hetes cikk 1. bekezdése szerinti eljárás megindításáról, de nem hagytak nekünk más választást.” Július óta, amikor ezt ő belengette, nemhogy javult volna a helyzet, hanem romlott, mondta Frans Timmermans.

Az első alelnök ki is akadt, miután egy újságíró arról kérdezte, miért ilyen lassan reagáltak, majd egy másik arról, miért nem vártak még. „Soha nem lehet jól csinálni” – méltatlankodott széttárt karral.

Innentől a tagállami Tanácson múlik, mi lesz. Korábban „széles egyetértés” támogatta a bizottsági álláspontot, „meglátjuk, továbbra is ez lesz-e a helyzet” – válaszolta Frans Timmermans, amikor azt firtatták, meglesz-e a többség az eljárás továbbléptetéséhez. Ez már az ő felelősségük, meglátjuk, ettől változik-e a lengyel álláspont, mondta a bizottsági első alelnök.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!