Miért csak külföldön épít demokráciát az EU?

2018.01.09. 18:26 Módosítva: 2018-01-09 22:23:42
Kötelezettségszegési eljárásokkal nem lehet védeni az európai jogállamot. Közvetlen pénzügyi támogatásra van szükség – érveltek közép-európai civil szervezetek Brüsszelben.

Nagy szükség volna rá, hogy az Európai Unió ne csak a fejlődő országokban, hanem a saját határain belül is támogassa a demokrácia védelmét. Ezt magyar, lengyel és horvát civil szervezetek képviselői fejtették ki kedden, az Európai Parlament brüsszeli épületében rendezett konferencián.

Az Európai Uniónak létezik olyan pénzalapja, amelyik az EU határain kívül, például Üzbegisztánban, Zambiában támogat kutatóintézeteket, iskolákat és civil szervezeteket a mindennapi munkájukban, hogy erősítsék az ottani demokratikus intézményeket. Ez a „demokrácia és az emberi jogok világszintű előmozdítását szolgáló finanszírozási eszköz” (EIDHR), amely több mint 1,3 milliárd eurót szán erre a célra 2014 és 2020 között.

Azok a civil szervezetek viszont, akik ugyanezt a munkát az unión belül végzik, a működésük során előálló költségekre nem pályázhatnak uniós forrásból. Egy-egy konkrét projektre léteznek csak közvetlenül az Európai Bizottságnál pályázható kiírások.

„Ezek a pályázatok az uniós jogi eszközök erősítését szolgálják. Perköltségeket, közösségépítést, tanácsadói munkát nem lehet belőlük finanszírozni – mondta az EUrologusnak Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke. – Magyarországon és Lengyelországban nagyrészt a Norvég Alap töltötte be ezt a feladatot, de ez gyakorlatilag leállt, és nem hallottam róla, hogy Magyarországon újraindulna.” Nem közép-európai sajátosság, hogy a civil szervezetek anyagi gondokkal küzdenek: Dél-Európában is jellemző, hogy projektről projektre élnek a civil szervezetek, tette hozzá.

Pedig volna mire figyelni Európában 

Az Európai Uniónak fel kellene ismernie, hogy intézményi szinten is cselekednie kell azok ellen a politikai törekvések ellen, amelyek „megbetegítik” az európai demokráciát, érveltek a liberális Sophie in’t Veld és az európai néppárti Frank Engel EP-képviselők által szervezett konferencia résztvevői. Egy decemberben közzétett tanulmányukban a civil szervezetek rámutattak, hogy mennyire hasonlóak a folyamatok, amelyek Horvátországban, Magyarországon, Lengyelországban és Szerbiában az elmúlt években erodálták a demokratikus intézményeket. Néhány tünet, amelyet felsorolnak:

  • az illiberális kormányok – visszaélve többségi helyzetükkel – manipulálták a jogalkotási normákat,
  • kevesebb kézben összpontosul a hatalom,
  • befolyásolják a médiát, vagy korlátozzák a média szabadságát,
  • aláássák a bírói kar függetlenségét,
  • szűkítik a demokratikus teret azzal, hogy jogszerűtlenné teszik a külföldi támogatást a civil szervezetek számára, vagy stigmatizálják őket.

Polgári engedetlenség a civiltörvénnyel szemben

A Magyar Helsinki Bizottság júniusban kijelentette, hogy nem hajtja végre a civil szervezeteket megbélyegző törvényt, és nem regisztráltatja magát a külföldi támogatást elfogadó szervezetek listájára. A törvény ellen az Alkotmánybírósághoz fordultak, és az Európai Bizottság is eljárást indított miatta a magyar kormány ellen.

Miután a Magyar Helsinki Bizottság megtagadta a regisztrációt, a Belügyminisztérium alá tartozó szervezetek felmondták velük az évek óta hatályban lévő együttműködési szerződéseket.

A szervezet viszont működik tovább, ami annak is köszönhető, hogy amióta életbe lépett a civiltörvény, több egyszeri támogatás érkezett magánszemélyektől, és az 1 százalékos adományok is nőttek, mondta Pardavi Márta.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!