Felvették a kesztyűt az internetes uszítással szemben

2018.01.19. 15:55 Módosítva: 2018-01-19 16:22:44
Az Európai Bizottság elégedett azzal, ahogy a közösségi hálók takarítják a gyűlöletkeltő posztokat a felületeikről.

2016 májusa óta a Facebook, a Twitter, a YouTube és a Microsoft kötelezettséget vállalt arra, hogy fellépnek a gyűlöletbeszéd ellen Európában. Elfogadtak egy magatartási kódexet, amely alapján kiszűrik, hogy milyen tartalom kerülhet jogosan a felületeikre, és mi az, ami gyűlöletbeszédnek minősül. Az Instagram és a Google+ pénteken jelentette be, hogy szintén csatlakoznak a magatartási kódexhez. Önkéntes alapon tesznek így, európai jogszabály nem kötelezi őket rá.

Az Európai Unió ellenőrző testülete, az Európai Bizottság nyomon követi, hogy a cégek tényleg eltávolítják-e az uszító, gyűlöletkeltő posztokat. Pénteken adták ki a harmadik jelentésüket erről az ellenőrzésről, és elégedettek voltak az eredményekkel.

„A vállalatok mostanra egyre növekvő mértékben tesznek eleget annak a kötelezettségvállalásuknak, hogy 24 órán belül eltávolítják a jogellenes gyűlöletbeszédet – írta a Bizottság pénteken. – Átlagosan 70 százalékát eltávolították az összes jogellenes gyűlöletbeszédnek, amelyet az értékelésben részt vevő nem kormányzati szervezetek és közintézmények jelentettek be számukra. Ez az arány folyamatosan növekedett a 2016. évi első nyomonkövetési szakasz során kimutatott 28 százalékról, és a 2017. májusi második nyomonkövetés során tapasztalt 59 százalékról.

Az összes bejelentés 81 százalékát pedig egy napon belül megvizsgálták a cégek.

Mindazonáltal továbbra is mutatkoznak bizonyos problémák, különösen az, hogy a felhasználók nem kapnak minden esetben visszajelzést” – állt a Bizottság értékelésében.

A gyűlöletkeltés bűncselekmény

A rasszizmus és az idegengyűlölet elleni harcról szóló kerethatározat bűncselekménnyé nyilvánította az erőszakra vagy gyűlöletre uszítást faji, bőrszín szerinti, vallási, származás szerinti vagy nemzeti, illetve etnikai hovatartozásuk alapján meghatározott személyek csoportjával vagy e csoport valamely tagjával szemben.

A jogszabályt előírja, hogy fel kell lépni annak az érdekében, hogy a jogellenes online és offline gyűlöletbeszéddel kapcsolatos bűncselekmények elkövetőit büntetőeljárás alá vonják. A vállalatoknak bejelentett ügyek átlag egyötödéről civil szervezetek bejelentést tesznek a rendőrségnek vagy az ügyészségnek is. Ez a szám több, mint megkétszereződött a Bizottság legutóbbi nyomonkövetési jelentése óta.

„Az internetnek biztonságosabbá kell válnia, valamint mentesnek kell lennie a gyűlöletbeszédtől, az idegengyűlölő és rasszista tartalomtól” – mondta pénteken Věra Jourová, a jogérvényesülésért felelős európai uniós biztos. 

A BBC megkérdezte tőle, hogy elég hatékonynak tartja-e a Bizottság ellenőrzését. Merthogy nem fésülik át az egész internetet uszító tartalmak után kutatva, hanem csak egy mintát vesznek a bejelentésekből, amelyek beérkeztek a közösségi hálókhoz, és értékelik, hogy a cégek a kódexnek megfelelően kezelték-e ezeket a bejelentéseket. Azt válaszolta:

olyat sosem fogok mondani, hogy kitalálunk egy módszert vagy egy eljárást, amelyik 24 óra alatt eltávolítja az összes illegális tartalmat. Ez a kínai módi. Európa nem erre tart.

Kiemelte, hogy a gyűlöletbeszéd elleni fellépést nem lehet automatizálni. Minden egyes kifogásolt posztot emberek vizsgálnak meg, és ők döntik el, hogy maradhat-e az interneten.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !