Ezren halnak meg naponta a légszennyezéstől Európában

DBZOL20170215002
2018.01.31. 05:08 Módosítva: 2018-01-31 08:55:39
Bíróság elé idézhetik Magyarországot a levegő rossz minősége miatt. Viszont az Európai Bizottság nem büntetni szeretne, inkább javulásra vágyik.

Magához hívatta kilenc ország minisztereit a környezetvédelmi uniós biztos kedden, és a lelkükre beszélt, hogy sürgősen csökkenteni kell a légszennyezést, mert napi szinten egy tömegkatasztrófával ér fel, ahány életet követel a rossz minőségű levegő.

Úgy becsülik, hogy évente 400 ezer ember hal meg idő előtt a rossz levegőminőség miatt Európában. Ennél a számnál pedig nagyságrendekkel több azoknak a napoknak a száma, ahányat betegen töltenek az emberek a légszennyezés miatt. 

Nem vagyunk egyedül a pácban

Magyarországot is meghívták a megbeszélésre, de messze nem vagyunk egyedül azok közül az államok közül, ahol kritikus a helyzet. Még csak nem is kelet- és közép-európai problémáról van szó. A 28 tagállamból 23-ban fordul elő, hogy a légszennyezettség szintje meghaladja a levegőminőségi előírásokat, ez 130-nál is több várost érint szerte Európában, írta az Európai Bizottság.

Az előírásokat egy 2008-as uniós irányelv szabta meg. Kedden azokkal az országokkal egyeztettek, ahol olyan régóta nem sikerül leszorítani a szennyezettség mértékét, hogy már a bírósági eljárás küszöbén állnak.

Magyarországon a nitrogén-dioxid és a tíz mikrométer átmérőjűnél kisebb részecskékből álló szálló por (PM10) határérték túllépésekkel van gond.

A nitrogén-dioxid mennyisége egy évben legfeljebb tizennyolc órán keresztül léphetné túl a 200 mikrogramm/köbmétert, a szálló por részecskék tömege 35 napig lehetne magasabb, mint átlagosan 50 mikrogramm köbméterenként. Az ország mindegyik mérőpontján.

Min kellene változtatni?

Csak a budapesti Széna téren 206 órán keresztül túllépte a nitrogén-dioxid tömege a megengedett értéket tavalyelőtt, érzékeltette a problémát Lenkei Péter, a Levegő Munkacsoport tanácsadója. Azért volt ott ennyire rossz a levegő, mert nagy a közúti forgalom, és ehhez hozzájött a Széll Kálmán tér felújítása, ahol olyan dízel hajtású gépeket használtak, amelyeket nem lett volna szabad engedélyezni.

A szennyező anyagok főleg a fűtésből és a közlekedésből keletkeznek, és nemcsak a kormány felelőssége, hogy kevesebbet állítsunk elő belőlük, hanem mindannyiunké. Van egy megfelelő jogi szabályozás, ha betartanánk, enyhülne probléma, de a betartatásukhoz hiányoznak a pénzeszközök, a határidők és a felelősök. Ennél is fontosabb, hogy a lakosságnak kell tisztában lennie azzal, hogy mit tud tenni a szennyezés megelőzésére, magyarázta a szakértő az EUrologusnak. Néhány dolgon változtatni kell:

  • ne égessünk gazt, avart a kertben,
  • ne égessünk kezelt fát és hulladékot,
  • ne égessünk vizes fát és lignitet, barnaszenet,
  • ne hekkeljük meg az autónkat úgy, hogy kiiktatjuk belőle a részecskeszűrőt.

„Olyan mélyen kellene rögzülnie ezeknek a köztudatban, mint hogy a piros lámpán nem hajtunk át, vagy ha egy halálfej van egy üvegen, akkor nem iszunk belőle, mert vélhetően mérgező” – mondta Lenkei Péter.

Vannak kisebb kezdeményezések, ahol mindenki kiveheti a részét egy kicsit a munkából. Például a Levegő Munkacsoport honlapján lehet jelenteni a füstölő BKV buszokat. A Budapesti Közlekedési Vállalat már körülbelül 250 buszt szervizelt ezek alapján a bejelentések alapján.

A közlekedés jogi szabályozásán is lenne még tennivaló

Magasabb adókat lehetne kivetni azokra a járművekre, amelyeknek a gyártói csaltak a környezetszennyező anyagok kibocsátásának a mérésével.  Az autógyártók is elmélyítették a problémát azzal, hogy a szoftverhamisítás után nem hívták vissza ezeket az autókat, mondta Lenkei Péter. Ezzel átverik a költségvetést, mert kevesebb adót kell fizetni utánuk, de még nagyobb kár az, amit a többlet légszennyezés okoz.

Már dolgoznak egy új rendeleten, amely betiltaná az alacsony fűtőértékű és magas kéntartalmú szén lakossági értékesítését. „Borsodban az ócska borsodi szénnel és Hevesben mátrai lignittel fűtenek, amelynek magas a szálló por kibocsátása. Ennek az a következménye, hogy sok faluban a fűtési idényben sokkal rosszabb a levegő minősége, mint Budapest forgalmas útjai mentén” – mondta a Levegő Munkacsoport.

A szociális tüzelőanyagra van egy keret, de ez kevés a szükségletekhez képest, a kiosztott fa általában vizes, és ha nedves fával tüzel valaki, annak a légszennyezettsége háromszor akkora, mint a száraz fának. A szociális tüzifára szánt támogatás 10 százalékából szenet vesznek az önkormányzatok, pedig adhatnának helyette fabrikettet is a szakértő szerint.

DMOHA20170124001
Fotó: Mohai Balázs



„Az állam által biztosított energetikai támogatás nagyon jó, adnak kamatmentes hitelt épületszigetelésre, fűtéskorszerűsítésre. Viszont ennek tíz százalék az önrésze, és pont a legszegényebbek nem tudják igénybe venni. Van talán száz nagyon szegény települése az országnak, ahol központilag lehetne biomassza távfűtő művet építeni, és leszigetelni a házakat. Erre valószínűleg szívesen adna pénzt az EU, mert ezek hatékony intézkedések lennének” – folytatta Lenkei Péter.

Ezen kívül be lehetne vezetni szigorúbb kályhaszabványokat, mondjuk német mintára, ahol a legszigorúbb a szabályozás az EU-ban. A teherautókra a megtett kilométer és szennyezés alapján lehetne útdíjat kiszabni valamennyi közúton. Ezzel csökkenne a kibocsátás, és jobban elkerülné a forgalom a kisebb településeket, ahol most azért halad át sok jármű, mert az alsóbbrendű utakon nem kell útdíjat fizetni.

„Ebben a kötelezettségszegési eljárásban mindannyian benne vagyunk, mindenki egy kicsikét felelős azért, hogy milyen légszennyezést bocsátunk ki.

És az egész a magyar emberekért van, ezt tessék megérteni. Hogy egészségesek legyünk, jobb legyen a munkavégző-képességünk, és versenyképesebb legyen a gazdaság

– mondta végül Lenkei Péter.

Jövő hét végéig várják az új ötleteket Brüsszelben

Csehország, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Olaszország, Románia, Spanyolország és Szlovákia nézhet szembe rajtunk kívül az EU Bíróságával, hogyha nem javasolnak az eddigieknél hatékonyabb intézkedéseket a levegő minőségének javítására a jövő hét végéig, derült ki az uniós biztos keddi sajtótájékoztatóján.

A magyar delegációt vezető V. Németh Zsolt, környezetvédelmi ügyekért is felelős államtitkár azt mondta, hogy Magyarországnak is kiemelt célja a lakosság egészségi állapotának javítása. 2011 óta működik egy program a kisméretű részecske (szálló por) kibocsátás csökkentésére, és 160 milliárd forint értékben már számos intézkedés megvalósult.

Érdekli, hogy most milyen a levegő?

Az országos meteorológiai szolgálat honlapján Budapestre meg lehet nézni az óránként frissített légszennyezettségi adatokat.

A közlekedési szektorban buszcsere programok zajlanak, kijelölnek a teherforgalomtól védett övezeteket, be fognak vezetni egy új útdíjrendszert. Bővül a hibrid vagy tisztán elektromos gépkocsik használata, és Budapesten napokban elindul egy új közösségi elektromos autókölcsönzési rendszer. Javul a kerékpáros közlekedés infrastruktúrája, és terjed a közösségi kerékpárkölcsönző hálózat, tájékoztatott a környezetügyért felelős államtitkárság.

A lakáshőszigetelési támogatás eredményeként 2010 óta több, mint 400 ezer háztartásban valósulhatott meg kibocsátás-csökkentő beruházás, írják. 2011 óta tart a „Fűts okosan!” kampány, ami azt célozza, hogy a lakosság hogyan csökkentheti a levegőszennyezést.

Magyarország a lehetőségeihez képest eddig is sokat tett a levegőminőség javítása érdekében, és folyamatosan dolgozik további intézkedéseken, újabb lépések megtételén, elkötelezett a helyzet javítása mellett – zárul az államtitkárság közleménye.

(Borítókép:  Balogh Zoltán / MTI)

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?