Mint amikor leosztják a lapokat, és először körbenézel az asztal körül

2018.02.23. 11:57 Módosítva: 2018-02-23 12:09:43
Orbán Viktor egy hónapokig tartó politikai kártyapartit kezd az európai kormányfőkkel, aminek a végén lesz egy uniós költségvetés.

Nagyon nincs egyetértés az európai kormányfők között, hogy mennyit fizessenek az Európai Unió 2020 utáni hétéves költségvetésébe. Pénteken ülnek össze először Brüsszelben, hogy megbeszéljék az ügyet. Nagy-Britannia kilép, és viszi magával a pénztárcáját is, elsősorban erre kell megoldást találni. Ezen kívül az utóbbi időben kiderült, hogy EU-nak el kellene még látnia néhány feladatot, amire korábban nem gondoltak. Például ellenőriznie kellene a határait, rendben kell tartania az európai bankszektort, és a tagországainak a költségvetését. Ez pénzbe kerül, és az Európai Bizottság múlt héten tételesen össze is szedte, hogy mennyibe.

Orbán Viktor és a kormányfő, államfő kollégái, akiket Európai Tanácsnak hívnak, ma elkezdenek tapogatózni, hogy ki mit szeretne, mennyivel hajlandó többet fizetni, mennyit szeretne visszakapni, és kit mivel lehet meggyőzni. Mint amikor leosztják a lapokat, és először néznek körül a játékosok a kártyaasztalnál. „Enyhén szólva nincs nagy lelkesedés abba az irányba, hogy többet kellene fizetni a közös kasszába. Viszont intézményi válságot sem akar senki” – mondta egy magas rangú uniós tisztviselő a héten.

Magyarország amellett fog érvelni, hogy meg kell tartani a régi programokat: a mezőgazdasági támogatásokat és gazdasági felzárkóztatást, és ha új feladatokat szánunk az EU-nak, akkor ezekre fizessünk is többet közösen. Lázár János januárban az elsők között be is jelentette, hogy hajlandóak vagyunk a nemzeti jövedelmünk 1,2 százalékára emelni a hozzájárulásunkat a mostani 1 százalék körüli arányról. Magyarország ebből a két alapból jelentős támogatásokat kap, tehát az az érdekünk, hogy a mostani formájukban megmaradjanak. Viszont ha vágnak a költségvetésen, egész biztosan ebből a kettőből fognak vágni.

„Félénken optimisták az emberek azzal kapcsolatban, hogy lesz-e több forrás a költségvetésbe – mondta egy uniós diplomata. – Úgy tűnik, hogy a németek hajlanak rá, hogy többet fizessenek, és ha ez tényleg így lesz, az a többi nettó befizetőre is jó hatással lehet.”

 

Aki migránsozik, ne kapjon pénzt

Elő fog kerülni az a téma is, amelyik a mi kormányunknak vörös posztó: hogy újabb feltételekhez kötnék az uniós támogatásokat. Az országok egyik csoportja azon a véleményen van, hogy csak olyan tagállamokat támogasson az EU, ahol tisztelik a jogállami elveket, tökéletesen független az igazságszolgáltatás, és ahol a kormányok hajlandóak együttműködni a migráció kezelésében. A Financial Times szerint van is erről egy német javaslat. Egy másik csoport azt mondja, hogy most is vannak feltételei az uniós támogatásnak, és lehetnek újabbak, de csak akkor, ha objektív módon, és mindenkire érvényesen sikerül bevezetni őket. Tehát például az a megoldás, hogy visszavonják a gazdasági kohéziót segítő támogatásokat, ha egy ország nem vesz át menedékkérelmeket Dél-Európától, nem alkalmazható mindenkire, mert a nyugat-európai országok nem kapnak támogatást a Kohéziós Alapból.

Egy kivitelezhetőbbnek tűnő ötlet beemelné a menekültek ellátását a gazdasági felzárkóztatási alapok céljai közé. Ezzel érnék el, hogy a pénzalapoknak egy részére csak menekültek beilleszkedését segítő programokkal lehetne pályázni. Egy ilyen lépéssel viszont megindulhat a vita, hogy milyen más célokra is lehetne még költeni ezt a pénzt. Például családi pótlékra, vagy rokkant nyugdíjra – ötletelt egy diplomata.

Készülnek a jövő évi választásra

Valószínűleg jóváhagyják, hogy kevesebb európai parlamenti (EP) képviselő üljön az EP-ben a jövő évi választás után. Az EP azt javasolta, hogy miután 73 brit képviselő távozik, 751-ről 705-re csökkenjen a parlament létszáma. 27 fennmaradó helyet szétosztanának a mostani tagállamok között. Magyarország nem kap plusz mandátumokat.

Előkerült egy régi ötlet, hogy ne csak nemzeti listákról lehessen képviselőket választani az Európai Parlamentbe, hanem egy közös, európai listáról is. Ez jövőre még nem fog megvalósulni, de Donald Tusk úgy gondolja, hogy érdemes észben tartani ezt az ötletet, és megfontolni, hogy 2024-ben bevezessék-e.

A győztes párt jelölhesse az Európai Bizottság elnökét?

Hónapok óta őrlődnek azon a kérdésen Brüsszelben, hogy az EP-választások eredményéhez kössék-e, ki lehet az EU javaslattevő szervezetének, az Európai Bizottságnak az elnöke. Logikusnak tűnik, hogy egy választáson pártok indulnak, és a győztes párt listavezetője lesz a kormányfő. Az európai parlamenti választásokon viszont nem ez a rendszer. A választás eredményének jogilag semmi köze nincs ahhoz, hogy ki lesz az Európai Bizottság elnöke.

A bizottság elnökét ugyanis a nemzeti miniszterelnökök és államfők szokták kiválasztani egy olyan kifinomult módszerrel, hogy zárt ajtók mögött összeülnek, és megbeszélik, hogy ki legyen az.

Ezt a jogukat jövőre is meg akarják tartani, és holnap arról fognak megegyezni, hogy milyen óvatos megfogalmazással küldjék el melegebb éghajlatra az európai parlamenti pártokat, akik saját jelölteket állítanak majd, és azt szeretnék, ha a győztes párt jelöltjét ki is neveznék Jean-Claude Juncker helyére. 

Az európai pártoknak is osztottak lapot ebben a játékban, mert a kormányfők által kiválasztott embert az új Európai Parlamentnek kell majd megszavaznia. Ezért nem árt, hogyha közösen gondolkodnak a jelöltekről. Mivel a nemzeti kormányok vezetői is tagjai ezeknek a pártoknak, nincsenek elzárva egymástól. A színfalak mögött nagyjából most indul a casting a jelöltekre.

Olyan kérdéseket kell tisztázni, hogy például egy párt csak egy listavezetőt jelölhet-e. Hogyha valaki listavezető, akkor az Európai Bizottság elnöke kell, hogy legyen, vagy kaphat esetleg más pozíciót? Bonyolultak az EU-ban a kinevezések, mert hogyha túl sok fontos poszton ül ugyanolyan nemzetiségű ember, a többi nemzet panaszkodni fog. Tegnap a német uniós biztoson kérték számon, hogy miért van tele németekkel az EU vezetősége.

„Olyasmi lesz a megfogalmazás, hogy az Európai Tanács vállalja, hogy figyelembe veszi majd a választás eredményét – nyilatkozta egy magas rangú uniós forrás. – Tehát ha a győztes párt jelöl valakit, az növelheti az esélyeit, de nem lesz garancia semmire.”

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!