Még az is lehet, hogy kifizetik nekünk a kerítést

DSC 3174
2018.02.24. 06:52
A jövőben feltételekhez fogják kötni az uniós támogatásokat, de ügyes taktikával akár jól is járhatunk velük.

Puhatolózó megbeszélést tartottak az uniós országok vezetői pénteken Brüsszelben. A 2020 utáni költségvetés és a 2019-es európai parlamenti választások volt a fő téma. Döntések nem születtek, nem vitatkoztak. Türelmesen meghallgatták egymás álláspontjait, és biztosan jó hangulatban telt az ülés, mert vicces kedvű vezetők álltak a sajtó elé a tárgyalás után.

Tusk: Meglepett, hogy mindenki pozitívan reagált

Az egyik legmegosztóbb javaslat, amiről a következő hónapokban tárgyalni kell, hogy feltételekhez fogják kötni az uniós támogatásokat.

„Csak pozitív reakciókat hallottam erről az ügyről, és ez kellemesen meglepett – mondta az ülés után Donald Tusk, a csúcstalálkozók állandó elnöke. – Senki nem kérdőjelezte meg, hogy feltételekhez kell kötni a támogatásokat. Ma csak általánosságban beszéltünk erről a kérdésről, de a különböző feltételek kevésbé tűnnek vitatottnak, mint korábban.”

Néhány fontos tagállam, többek között Németország szerint a strukturális támogatások elosztásánál azt is figyelembe kellene venni a jövőben, hogy egy ország például elkötelezett-e a legális menekültek befogadásánál. Erről beszélt Angela Merkel kancellár a csúcstalálkozó előtt. Egy másik ötlet ahhoz kötné a támogatásokat, hogy mennyire egészséges egy országban a jogállam.

Ennek fényében tényleg meglepő, ha Magyarország és Lengyelország nem tiltakozott hangosan.

 

Lehet, hogy ki tudjuk taktikázni a kerítés árát

Ezekből a feltételekből jól is ki lehet jönni – magyarázta el nekünk a helyzetet az ülés után az egyik magas rangú résztvevő segítője. „Olyan feltételek is születhetnek még, amelyek nem büntetnek, hanem lehetőséget adnak. Egyelőre őrültség lenne ágálni ellenük.”

Itt van például a magyar határvédő kerítés ügye, amit a kormány legalább részben szeretne kifizettetni az Európai Unióval. Orbán Viktor már augusztusban küldött ezzel a kéréssel egy levelet az Európai Bizottság elnökének. Jean-Claude Juncker kioktató hangnemben válaszolt, és pontokba szedte, hogy mennyi támogatást ajánlottak eddig Magyarországnak a migrációs válság kezelésére, amit viszont Magyarország visszautasított.

A miniszterelnök nem hagyta annyiban az ügyet. A mai ülésre is azzal a céllal érkezett, hogy elkéri ezt a pénzt, hiszen Európát is védi a kerítés, nemcsak a magyar határt.

Ott kínálkozik nekünk a nagy lehetőség, hogyha például a 2020 utáni költségvetést úgy alakítják, hogy az megjutalmazza a kiváló teljesítményt a határok ellenőrzésében.

Egy ilyen feltétel pedig nem büntetés lenne, hanem egy bónusz. Nem szankció, hanem egy ösztönzés

– magyarázta a bennfentes szakértő.

Megkérdeztem tőle, hogy Orbán Viktor felhozta-e újból a kerítés árát a megbeszélésen. „Igen! – mondta. „És megkapjuk a pénzt?” – kérdeztem. „Persze, aláírták a csekket, és odanyújtották neki” – ironizált.

A lengyelek alatt forr a víz

Az elefánt a porcelánboltban kategóriában azok az országok vannak, akiknek valamilyen jogállamisági vagy korrupciós problémájuk van az Európai Bizottsággal, folytatta. „Lengyelországnak, Magyarországnak és Romániának most az az érdeke, hogy ezeket a vitás ügyeket kezeljék azelőtt, hogy elkezdünk a pénzről beszélni. Azért, mert akkor sokkal erőteljesebben léphetnek fel a saját jövőjükről szóló tárgyalásokon, mintha vinnék magukkal a kínos ügyeket.” 

Elsősorban a lengyelekre figyel most az EU vezetése, „alattuk forr a víz” – mondta, és ezt megerősíti, hogy a csúcstalálkozó előtti este Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke és Jean-Claude Juncker, a bizottság elnöke is külön találkozott a lengyel miniszterelnökkel. „Szagolgató… nem, szimatoló megbeszélés volt!” – mondta a vicces kedvében levő Juncker.

Az Európai Bizottság beindította Lengyelországgal szemben az EU szerződésének hetes cikke szerinti eljárást, mert úgy értékelték, hogy rendszerszintű veszély fenyegeti a jogállamiságot, és ezzel a többi nemzeti kormánynak is foglalkoznia kell.

Donald Tusk, aki korábban lengyel miniszterelnök volt, és a mostani kormány ellenzékéből jött, lengyelül üzent a tárgyalás végi sajtótájékoztatón. „Én is beszéltem a lengyel miniszterelnökkel. Azt mondtam neki, hogy próbálom védeni az országunk becsületét, ami nem egyszerű feladat mostanában. A helyzet nagyon súlyos, közvetlenül érinti a lengyel érdekeket. Azt tanácsoltam, hogy két hullámot kell megállítani, két olyan hullámot, amelyek már cunami méretűek: az egyik a rossz vélemények terjedése Lengyelországról, a másik pedig a politikusok meggondolatlan antiszemita túlkapásai.” Arra a lengyel törvényre gondolhatott például, amelyik büntethetővé tenné, ha valaki azt sugallja, hogy Lengyelország is felelős a náci Németország által elkövetett bűnökért.

Ezzel kapcsolatban Frans Timmermans érzelmes beszédet tartott az Európai Bizottságban két hete.

„Mindannyian keményen dolgoztunk Lengyelországért az elmúlt harminc évben. Nem engedhetjük, hogy ez romba dőljön – mondta Donald Tusk. – Még nem késő visszatérni a józan észhez.”

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !

(Borítókép: Bődey János / Index)

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!