Navracsics: Nem csak a magyaroknak és a lengyeleknek szól a szigorú uniós költségvetés

2018.05.03. 15:00
Azoknak is elvehetnék az EU-s támogatásait, akik nem tartják tiszteletben az EU bíróságának döntéseit. Magyarország be szokta őket tartani.

Az Európai Bizottság szerdán közzétette indítványát az Európai Unió 2021 és 2027 közötti költségvetésére. Az egyik újdonság a tervben, hogy az EU javaslattevő testülete feltételekhez kötné az uniós támogatások kiosztását. Ha úgy találnák, hogy az egyik tagállamban nem működik megfelelően az igazságszolgáltatás, a hatóságok pedig nem lépnek föl elég hatékonyan az uniós pénzeket érintő visszaélések és korrupció ellen, az Európai Unió korlátozhatná, csökkenthetné vagy felfüggeszthetné a támogatásokat abba az országba.

A Hír TV csütörtök délelőtt megkérdezte Navracsics Tibort, az Európai Bizottság magyar tagját egy sajtótájékoztatón, hogy nem ütközik-e ez a javaslat a hamarosan fölálló Európai Ügyészség hatáskörével. 

A biztos a válaszában először is leszögezte, hogy a részletes jogszabály a költségvetési szankcionálásról még nincsen kidolgozva. A javaslat egyelőre „csak a lehetőséget nyitja meg, hogy abban az esetben, hogyha valamelyik ország esetében az uniós források felhasználásával kapcsolatban problémák lehetnek”, sor kerülhessen szankciókra. 

A magyar sajtó elsősorban nyilvánvalóan azt a részét hangsúlyozza ki, ami akár Magyarországot és Lengyelországot is érintheti, de Navracsics Tibor szerint ennél teljesebb képről van szó. Nem csak azokban az ügyekben mutatkozhatnak meg a jogállamiság gyengeségei, amelyek az Európai Ügyészségen kötnek ki, vagy amelyekkel kapcsolatban jogállamisági eljárást indít az Európai Bizottság, mint ahogy például a lengyel alkotmánybíróság átalakítása után történt.

Ha az EU törvényhozói elfogadják, akkor esetleg az is alátámaszthat majd egy költségvetési szankciót, ha egy tagállam az Európai Bíróság döntéseit nem hajtja végre, vagy azok közül többet nem hajt végre. „Hiszen tudunk olyan tagállamokról is, amelyek ebből a szempontból már mondhatjuk úgy, hogy notórius visszaesők. A jövőben szó lehet arról, hogy ilyen aggályok megfogalmazódása esetén az  uniós forrásokhoz csak szűkítetten jussanak hozzá” – fogalmazott Navracsics Tibor.

Görögország, Spanyolország és Németország ül a bíróság szégyenpadján

Az Európai Bizottság tavaly közzétett kimutatása szerint 2016-ban 95 kötelezettségszegési eljárás maradt lezáratlanul annak ellenére, hogy az EU Bírósága ítéletet hozott valamelyik tagállam ellen. A 95-ös listát Görögország (14 lezáratlan ügy), Spanyolország (8 ügy), Németország és Olaszország (7-7 ügy) vezeti, tehát ezek a tagállamok nem ültették át a gyakorlatba a legtöbb uniós szabályt, annak ellenére sem, hogy bírósági végzés kötelezi őket erre.

„A részletek még  kidolgozásra várnak, és én úgy gondolom, hogy sok vita lesz nyilvánvalóan nemcsak a többéves pénzügyi keretről, hanem ezekről a speciális kritériumokról is” – mondta Navracsics Tibor.

Szerinte az EU kényszerítő erővel rendelkező eszközei inkább kiegészítik, mint ütik egymást. A jogállamisági mechanizmus egy rendszerszerű fenyegetettséget tételez föl ahhoz, hogy elinduljon az eljárás. Az Európai Ügyészség az uniós forrásokkal való pénzügyi visszaélésekkel kapcsolatos intézmény, a hetes cikk szerinti eljárás a tagsági kötelezettségekkel kapcsolatos általános problémákat deríti föl. A most javasolt újítás pedig inkább „a pénzek felhasználásával kapcsolatos háttérintézményekhez, az igazságszolgáltatás függetlenségéhez, az igazságszolgáltatás hatékony működéséhez, a döntések végrehajtásához kötődik.”

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !

15%
5999 Ft
5100 Ft
15%
3899 Ft
3315 Ft