Utolsó vérig a kvóták ellen

2018.05.16. 11:28
Kizárólag Németország érdekeit szolgálja a menekültügyi szabályozás, ezért Magyarország nem támogatja, derült ki az uniós diplomaták brüsszeli találkozóján.

Kedden este arról írt a Politico és a 444, hogy az uniós nagykövetek rendes brüsszeli találkozóján Magyarország hevesen támadta a készülőben lévő uniós jogszabályt a menedékkérők fogadásáról.

Ez az a javaslat, amelyik a működésképtelen Dublin-rendeletet váltaná föl, többek között a menedékkérők kötelező kvóta alapján történő elosztásáról rendelkezik. Arról is ez a jogszabály dönt, hogy mennyi ideig köteles felelősséget vállalni egy menedékkérőért az az ország, amelyiknek a területén az illető először lépett az EU-ba. Ami praktikusan azt is jelentheti, hogy ha például valakit Magyarországon regisztrálnak, de továbbmegy Nyugat-Európa felé, mennyi ideig lehet visszaküldeni Magyarországra.

 

Nem, nem és nem

A Dublin-rendelet reformjára két évvel ezelőtt adta be a javaslatát az Európai Bizottság. Ezután a törvényhozókon: az Európai Parlamenten és a nemzeti kormányokon múlt, hogy mit fogadnak el belőle, és mit változtatnak rajta. Az Európai Parlament tavaly novemberben elfogadta a saját álláspontját, a kormányok viszont mostanáig sem tudtak megegyezni egy olyan verzióról, amely mindegyiküknek elfogadható.

Az ügy annyira megosztotta a nemzeti kormányokat, hogy másfél évig érdemben nem tudtak előrelépni a tárgyalásokkal. Arra vártak, hogy politikai szinten majd megegyezés születik, például az egyik csúcstalálkozón meg lehet egyezni Orbán Viktorral, hogy valamilyen formában fogadja el a kötelező kvótákat, és onnantól kezdve elkezdhették volna kidolgozni a jogszabály szövegét.

Ilyen megegyezés persze nem született. Idén januárban fél évre Bulgária vette át a nemzeti kormányok brüsszeli testületének, a Tanácsnak az irányítását, és úgy döntöttek, hogy megfordítják a hozzáállást: szakértői szinten nekiállnak megtárgyalni a szöveget, hátha ez lendületet ad a politikai egyeztetésnek is.

Nem így történt. Úgy tudjuk, hogy a szakdiplomaták elmúlt hónapokban zajlott találkozóin a magyar küldöttek az ülések elején leszögezték, hogy a szöveget semmiképpen sem tudjuk elfogadni, különösen a menedékkérők kötelező áthelyezése miatt. Utána derekasan részt vettek a közös munkában, de ez nem változtatott a helyzeten, hogy a jogszabályt, úgy ahogy van, elvből elutasítjuk.

Pedig a bolgár elnökség puhított az eredeti kötelező kvótás javaslaton: csak akkor indítaná a menedékkérelmek kötelező elosztását, hogyha olyan sok menedékkérelmet adnak le például Olaszországban és Görögországban, ami a 160 százaléka a rájuk jutó fair mennyiségnek. Ha ennél sokkal több ember jön, akkor pedig a kormányfők kezébe adná a döntést, hogy mi legyen. A Bizottság eredeti verziója 150 százaléknál indította volna az automatikus elosztást. Egyes számítások szerint azonban ez nem jelent nagy különbséget, mert Dél-Európában már most olyan sok menekült él, és annyi menedékkérelmet adnak le minden évben, hogyha elindul egy újabb menekülthullám, az azonnal beindítaná a kötelező áthelyezéseket.

Hány évig vagyunk felelősek?

A másik kényes ügy: a bolgár javaslat szerint a belépési ország, azaz ahol a menedékkérők belépnek az EU területére, öt évig bírna felelősséggel a menedékkérők iránt, miután döntöttek arról, hogy maradhatnak-e vagy menniük kell az EU területéről. Az eredeti terv még 10 évről szólt, míg az olaszok például két évnyi időt akartak volna a tervben látni. 

A Politico azt írta: Magyarország azzal utasította el a tervet, hogy ez csak egyetlen tagállam, Németország érdekét szolgálja. Két további diplomata is megerősítette nekik, hogy ez a párbeszéd lezajlott. Mint egyikük fogalmazott, civilizált és diplomatikus szóváltás zajlott, és a magyarok nem említették konkrétan Németországot, de mégis világos volt, hogy azzal vádolják a bolgárokat, hogy "Berlin szolgái".

A magyar diplomaták nem kívánták kommentálni a tárgyalásokat, más országok küldöttei ugyanakkor elmondták, hogy a bolgárok próbálták összehozni a legjobb megoldást, hiába.

Rákészültek, hogy hosszú menet lesz

Az Európai Bizottság fél éve még úgy gondolta: a június végi uniós csúcstalálkozóra megszülethet a kompromisszum a Dublin-reformról. Brüsszeli diplomaták azonban hetek óta arról beszélnek az EUrologusnak , hogy ez szinte teljesen kizárt. Még további hónapokig elhúzódó tárgyalásokra számítanak, amelynek a végén nem kizárt, hogy a többség a magyar ellenkezés dacára is elfogadja azt a verziót, amelyben kivételes esetben beindulna a menedékkérők áthelyezése.

A többség azonban szeretné elkerülni, hogy szavazásra kelljen bocsátani az ügyet, mert az csak még jobban elmélyítené a törésvonalakat a kelet- és nyugat-európai országok között. És mindenki emlékszik rá, hogy mi történt, amikor a mindössze két évre szóló ideiglenes áthelyezést megszavazták a közép-európai országok akarata ellenére: Orbán Viktornak akkora politikai ütőkártyát adtak a kezébe, amit azóta is havonta megjátszik a magyarországi kampányában, ha arra van szükség, hogy az Európai Unió ellen hangolja a választóit.

A dél-európai országoknak fontos lenne, hogy szerepeljen egy ilyen eszköz a jogszabályban. És nem azért, mert mindenáron Magyarországra szeretnék küldeni a hozzájuk érkezett menedékkérőket. Azzal a néhány ezer átvállalt menedékkérelemmel még nem lennének nagyon kisegítve. 

Elsősorban azért lehet fontos, hogy benne maradjon a szövegben a kötelező elem, hogy Németországot is mindig rá lehessen venni, hogy vállalja át a menedékkérelmek egy jelentős részét. A megértő-konzervatív Angela Merkel sem marad örökre kormányon. Elképzelhető, hogy a bevándorlási hullám első frontján álló országok már most szeretnék bebiztosítani, hogy a jövőben egy esetlegesen bezárkózó Németország se tudja olyan könnyen ledobni magáról a felelősséget.

A nagy kérdés most az, hogy mit gondol a menekültügy európai kezeléséről az új olasz kormány, amelyik feltehetően a baloldali-populista 5 Csillag mozgalom, és a radikális jobboldali Északi Liga koalíciójából jön majd létre. Ha világossá válik az olaszok álláspontja kvótaügyben, akkor kialakulnak a valódi erőviszonyok a vitában.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!