Most gyilkolja meg az EU az internetet?

GettyImages-498871107
2018.06.20. 19:16 Módosítva: 2018-06-20 22:42:42
Közel sem. Viszont elővette a szerszámosládát, hogy leszabályozza vele az internetes zenepiacot, és a kalapács van a leginkább a keze ügyében.

Tizenöt európai parlamenti (EP) képviselő tíz ellenében szerda délelőtt elfogadott egy javaslatot, ami a jövőben arra kötelezheti a nagy internetes tartalommegosztókat, mint a Youtube és a Facebook, hogy automatikusan szűrjék a tartalmakat, amiket felteszünk rájuk. A szerzői jogokat szeretné védeni a javaslat, de benne van a veszély, hogy ha rosszul alkalmazzák, cenzúrázhatják vele az internetet. Miről van szó, és miért érdemes róla mindenkinek tudnia? 

A Youtube egy jogi kiskapuból gazdagszik, és ez nem oké

Az alapvető probléma az, hogy a nagy videómegosztók, mint például a Youtube, óriási üzletet csinálnak azzal, hogy mások tartalmait közzéteszik, miközben ezekért a tartalmakért viszonylag keveset fizetnek. Amíg egy tévécsatorna, rádióállomás, vagy zenét közvetítő applikáció, mint a Spotify súlyos jogdíjakat fizet azért, hogy lejátszhassa egy előadó számait, a Youtube-nak nincsen ilyen kötelezettsége. A Youtube is fizet a zenekiadóknak a klipek előtt és közben megjelenő reklámbevételeiből, de nem azért, mert muszáj neki, hanem mert megállapodott a kiadókkal.

Ez a megállapodás a Youtube-nak kifejezetten előnyös. Ugyanis ahhoz képest, hogy a Spotify átlagosan nagyjából húsz dollárt fizet jogdíjakban minden felhasználója után évente, a Youtube évente felhasználónként korülbelül egy dollárt juttat a kiadóknak a reklámaiból – a zeneipart képviselő világszervezet, az IFPI számításai szerint. A Youtube-nak másfél milliárd felhasználója van, tizenötször annyi, mint a Spotifynak, tehát abszolút értékben nagyon sok pénzt utal a kiadóknak, a jogdíjat fizető szolgáltatókhoz képest viszont aránytalanul keveset.

A Youtube azért nem fizet jogdíjakat, mert az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv szerint nem minősül tartalomszolgáltatónak. Eszerint a törvény szerint a Youtube csak egy internetes tárhely, olyan, mint például a Dropbox, vagy az iCloud, és nem tartozik felelősséggel azért, amit a felhasználói tárolnak rajta. Következésképpen a szerzői jogi visszaélésekért sem vonható felelősségre, amelyeket a felhasználói elkövetnek. 

Csakhogy ezt az irányelvet húsz évvel ezelőtt írták. A Youtube 2005-ös megalapításakor tényleg inkább volt tárhely, mostanra azonban egész máshogy viselkedik: kategorizálja a zenéket, ajánlatokat ad – úgy viselkedik, mint egy tartalomszolgáltató, és nem úgy, mint egy internetes merevlemez. A világ nagyon sok részén pedig az emberek kizárólag Youtube-ról hallgatnak zenét a neten. 

Az európai zenekiadók és rajtuk keresztül a zeneszerzők tisztességes hasznot szeretnének látni a saját alkotásaikból, ezért igyekeznek évek óta megváltoztatni a jogszabályt. Jogosan állítják: nem fair, hogy a kreatív iparágak forgalma esik vissza, miközben nagy internetes cégek jól járnak. Meg akarnak állapodni a Youtube-bal és másokkal is, például a francia illetőségű Dailymotionnel, hogy fizessenek a piaci erejükhöz mérten arányosan a tartalmaikért. Ha pedig nem tudnak megállapodni, rá szeretnék őket kényszeríteni, hogy szűrjék ki a jogtalanul közzétett zenéiket. Még azelőtt, hogy azokat publikálják! És itt jön be a képbe a cenzúrától való félelem.

 

Ha gépek nekiállnak szűrni az internetet, annak áldozatai lesznek

Hogyha törvénybe iktatják, hogy az internetes szolgáltatóknak szűrniük kell, hogy melyik tartalmat védi szerzői jog, és melyiket nem, akkor azt emberi erővel nem fogják tudni elvégezni. Automatizálni kell a feladatot, és szoftverekkel, gépekkel kell végrehajtani. A törvény pedig nemcsak a Youtube-ra fog vonatkozni, hanem minden olyan felületre, ahol eredeti alkotások: elsősorban zenék, képek, vagy filmek jelennek meg. 

Elképzelhető, hogy a gépek az olyan tartalmakat is kiszűrnék, amelyeknek teljesen jogosan az ingyenes, nyílt interneten van a helyük: paródiát, kritikát, idézeteket, tudományos ismeretterjesztést. És extrém esetben akár a mémeket is.

És mi lesz akkor a magyar mém szupersztárral, Hide the Pain Harolddal? Az ő fényképeinek is van egy tulajdonosa, akitől meg kell venni, ha például egy reklámban használni szeretnénk a végtelen kínokat rejtő mosolyát. Ha viccből rakjuk ki a Facebookra, akkor persze nem kellene érte fizetni, de elképzelhető, hogy ezt egy gép nem tudja megállapítani. Vagy ott van az a mém, amelyikben Leonardo Dicaprio a poharát emeli a Nagy Gatsbyből. És a Willy Wonkás „mesélj még”? Vagy Spongya Bob?

Ezért is tiltakoznak a javaslat ellen a civil szervezetek, akik a szólásszabadságot védik. „Robotok döntenék el, mit oszthat meg az ember és mit oszthatnak meg vele mások. Mindent kiszűrnének és letiltanának, ami bármiféle problémát okozhat. A szólásszabadságunk forog kockán. Nyakunkon a cenzúra” – írja a Liberties jogvédő szervezet, akik kampányt szerveztek arra, hogy lebeszéljék az európai parlamenti képviselőket a javaslat megszavazásáról.

A kérésre fölfigyeltek az EP-képviselők, és kiélezett vita támadt az Európai Parlamentben. „A szerzői jogi irányelveket érdemes felülvizsgálni, az új szabályozás azonban semmiképp sem korlátozhatja az internetes tartalmak szabad megosztását, vagyis a közösségi webhelyek alapvető lényegét – reagált többek között Ujhelyi István magyar szocialista EP-képviselő. – Az uniós irányelv tervezete ugyanis jelenleg arra irányulna, hogy a jövőben – az adatvédelmi- és szerzői jogi visszaélések elkerülése érdekében a weboldalak tartozzanak a jelenleginél jóval nagyobb felelősséggel a náluk megjelent tartalmakért.”

Miért vonható felelősségre egy videómegosztó?

Jogos az az igény, hogy egy videómegosztó vállaljon nagyobb felelősséget a tartalmakért, amelyeket közzétesz. Az viszont már nagyon nem egyértelmű, hogy mennyit viseljen ebből a felelősségből.

Ha ugyanis minden felelősséget rájuk terhelünk, az nemcsak azt jelentené, hogy a Youtube-nak büntetést kell fizetnie egy engedély nélkül sugárzott Rihanna klip után. Akkor azért is neki kellene börtönbe mennie, ha valaki gyerekpornót tölt föl hozzájuk, vagy afrikai bevándorlók ellen uszítja a fehérbőrű lakosságot, vagy terroristákat toboroz. A Youtube nem működhet úgy, ha állandó jogi bizonytalanságban van amiatt, hogy mikor jelentik föl egy videóért.

Tehát valahogyan szűrni kell, ahogy a tartalmaikat már most is szűrik a megosztók. A különbség az, hogy most egy jogi oltalom alatt álló zenét csak akkor vesznek le, ha a kiadó panaszt tesz náluk miatta, hogyha nem, akkor fönt hagyják. Ez sokkal kevesebb munka, mintha minden videóra automatikusan cselekedniük kellene.

Ehhez képest a mostani javaslat a következő eljárást szeretné:

  1. A lemezkiadó menjen oda a megosztóhoz, és mondja azt, hogy itt a katalógusom, ha használni akarod, fizess érte.
  2. Ha nem fizetsz érte, akkor viszont ezeket a dalokat ne engedd meg, hogy feltöltsék hozzád, és szűrd ki őket.

A jogi felelősség és a szűrés feladata optimális esetben egyaránt terhelné a videómegosztót, a felhasználót és a tartalom gyártóját. A baj az, hogy nincsen optimális eset.

Hogyan szűrjön?

Ha a megosztók közösen szűrik a tartalmakat a kiadókkal és a szerzőkkel, még akkor is nagyon nehéz a dolguk. Az egyik javaslat a következő:

Ha föl akarok tölteni például egy Spongya Bobos mémet, akkor kérdezze meg a Youtube vagy a Facebook, hogy van-e hozzá jogom, hogy ezt megtegyem. Erre a kérdésre beírhatom, hogy igen, mert ez egy mém, és nem egy teljes 20 perces epizód. Ezután a felület engedi közzétenni, és küld egy automatikus értesítést a Spongya Bob gyártójának, a Nickelodeonnak, hogy nézze meg, szerinte rendben van-e. Nade akkor a Nickelodeon naponta hárommillió ilyen értesítést fog kapni? Ők sem tudják ezeket emberi erővel végignézni, ugyanúgy egy szoftvert kell alkalmazniuk a jogos és a jogtalan tartalom szétválasztására, és ott vagyunk, ahol a part szakad.

Egy évig még biztosan tárgyalnak erről

Nem arról van szó, hogy a gonosz amerikai cég, a Youtube élősködni akar a szegény zenekiadók kárára. Nem is arról, hogy az Európai Bizottság cenzúrázni szeretné az internetet.

Arról van szó, hogy a mostani tudásunk szerint feloldhatatlan ellentmondással állunk szemben: azt várjuk el a nagy tartalomszolgáltatóktól, hogy vállaljanak felelősséget és kössenek szerződéseket a tartalmak készítőivel, de azt is szeretnénk, hogy ezt tartalomfelismerő szoftverek és a feltöltések automatikus monitorozása nélkül tegyék.  Viszont, ha a tartalomszolgáltató felel a tartalomért, de közben nem szűrheti, akkor hogyan kerülje el azt, hogy folyton felelősségre vonják?

Mindenki elismeri, hogy a mai helyzet nem megfelelő, és az összes érdekelt fél nagyon erősen tolja a saját igazát a politikai térben, és ez folytatódni fog a következő években is. A szerdai döntés még messze nem végleges. Szerdán az Európai Parlament jogi szakbizottságában szavaztak. Az EP plenáris ülésére júliusban kerülhet az ügy, és amilyen megosztottak a kérdésben a képviselők, egyáltalán nem biztos, hogy ugyanez az eredmény születik. A szakbizottságban 15-10 arányban szavazták meg a szűrési kötelezettséget a szolgáltatóknak.

Amikor a plenáris szavazás meglesz, egy következő szinten folytatódik a a tárgyalás: az Európai Parlament és az európai nemzeti kormányok között. A kormányok már korábban jóváhagyták ezt a vitatott cikket. Ez a tárgyalás még valószínűleg egy évig eltart, és közben változni fog a szöveg. Ezután legalább két év, mire az uniós tagállamok életbe léptetik, és a lényeg csak azután fog kiderülni: hogy hogyan fogják alkalmazni a jogszabályt.

Kis előzetes, hogy mire lehet számítani: az egyik bécsi kereskedelmi bíróság június elején első fokon kimondta, hogy  hogy a Youtube igenis felel a tartalomért, amelyből pénzt keres, még akkor is ha nem ő töltötte föl, és lesz szíves tartalomszűrőt alkalmazni.

Tehát egyelőre ott tartunk, hogy az Európai Unió elővette a szerszámosládát, hogy szabályozza az internetes zenepiacot. Van benne kalapács és fűrész is, miközben mindenki tudja, hogy a tűreszelőnél is finomabb szerszám kellene a szereléshez, de olyanunk egyelőre nincs.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?