Egyiptomot kérjük meg, hogy állítsa meg nekünk a migránsokat

2018.09.20. 17:17 Módosítva: 2018-09-20 19:29:24
Észak-afrikai országokkal egyezne meg az Európai Unió, hogy lépjenek föl az illegális bevándorlás ellen – az EU helyett.

Törökország után Egyiptommal készül megállapodást kötni az Európai Unió, hogy segítsen visszafogni az embercsempészetet, valamint visszatartani és visszafordítani a menekülők hajóit, akik Európa felé igyekeznek.

„Egyetértettünk abban, hogy a fő cél megfékezni az illegális bevándorlást Európába” – mondta Donald Tusk tanácselnök az EU-s állami vezetők csütörtöki csúcstalálkozója után, amelyen az egyik fő téma a migráció volt. Ezt pedig úgy tervezik elérni az Európai Unió irányítói, hogy együttműködést ajánlanak észak-afrikai országoknak. A következő hetekben európai uniós delegációval fognak tárgyalni ezekben az államokban. Közülük is elsősorban Egyiptomot nevezte meg Donald Tusk, mint fő partnert az illegális migráció elleni harcban.

Sebastian Kurz osztrák kancellár, az ülés házigazdája kifejtette: azt szeretnék elérni, hogy a lehető legkevesebb illegális migráns hagyja el Egyiptomot. Ha pedig mégis vannak olyanok, akik útra kelnek, akkor a helyzetet olyan közel kell kezelni az észak-afrikai parthoz, amennyire lehetséges. Ugyanis ha ez nem sikerül, akkor a nyílt tengeren lehet csak kimenteni a menekülőket.

Kérdéses, hogy az EU jogilag köteles-e ezeket az embereket elvinni Európába – jelentette ki az osztrák kormányfő. Utalt rá, hogy nagyon sok menekülővel teli hajót nem is az európai partokhoz közel találnak meg. Sőt, civil szervezetek néha odahajóznak az észak-afrikai parti vizekhez. „Néhányan arról beszélnek, hogy van egy informális megegyezésük az embercsempészekkel” – tette hozzá, a máltai miniszterelnök ezzel kapcsolatos panaszaira hivatkozva.

„Senki nem mondhatja azt, hogy az eddigi hozzáállásunk segített életeket menteni, mert többen halnak meg a tengeren, mint valaha” – fejezte be az arról szóló érvelését, hogy miért van szükség Egyiptomhoz hasonló erős partnerekre Észak-Afrikában.

Más, korábban hangsúlyosan szereplő megoldásokról, mint például a menedékkérők szétosztása, kevesebb szó esett a találkozót követő sajtótájékoztatókon. Érdemes kiemelni, hogy Angela Merkel az ülés után megjegyezte: azok a tagállamok, amelyek nem akarnak átvenni menekülteket más tagállamoktól, azok pénzügyileg járulhatnának hozzá a más országokban okozott migrációs kiadások csökkentéséhez (MTI).

 

Egyiptom kicsit katonai diktatúra, de ez már a török–EU-s alkunál sem volt akadály

Az Európán kívüli és belüli ellenőrzött fogadóközpontok ötlete, úgy látszik, a háttérbe szorult, és az EU vezetői inkább annak a megegyezésnek a mintájára próbálják megfékezni a bevándorlást, amelyet korábban Törökországgal kötöttek. A török megállapodás lényege az, hogy az EU gazdasági segítséget nyújt Törökországnak, cserébe a helyi hatóságok erőteljesen fellépnek az embercsempészet ellen, és gondoskodik a területén rekedt menekültekről.

Sokan kritizálták az EU–Törökország megállapodást, mert Törökország egy autoriter állam, amelyik nem tartja tiszteletben az Európában alapvető fontosságú emberi jogokat.

Az Egyiptom élén álló Abdel-Fattáh el-Szíszi elnök úgy került hatalomra 2014-ben, hogy katonai erővel elmozdította posztjáról az iszlamista Mohamed Murszit, akinek az uralma ellen tömegtüntetések zajlottak, sok halálos áldozattal. Valódi kihívója persze nem akadt, mert addigra az összes ellenfelét így-úgy kiiktatta: az egyiket letartóztatták, a másikat megverték, többen pedig megfélemlítés miatt visszaléptek.

Szíszi augusztusban aláírt egy internettörvényt, ami alapján a hatóságok elhallgattathatják azokat az internetes oldalakat, amelyek nem tetszenek nekik, így a kormánynak még nagyobb hatalma lesz az internet fölött.

Brexit: októberig döntés kell, vagy nincs alku

Kemény hangot ütöttek meg az uniós vezetők a brit kilépéssel kapcsolatban a csúcstalálkozó után. Donald Tusk azt mondta, többé-kevésbé világos a helyzet: mind a két oldalon – az EU és Nagy-Britannia részéről is – engedményekre van szükség. Viszont van két ügy, amiben nem hajlandó kompromisszumot kötni az Európai Unió.

Egyrészt a közös piac négy alapvető szabadságát nem lehet szétbontani. Vagyis az Egyesült Királyság csak úgy maradhat része a közös piacnak, ha elfogadja, hogy nemcsak az árukereskedelmet, de a személyek szabad mozgását sem korlátozhatja a kilépés után. Másrészt: Londonnak jogi biztosítékot kell adnia arról, hogy ha nem sikerül megegyezni a jövőbeli kapcsolatokról, akkor Észak-Írország része marad a közös európai piacnak – hogy semmiképpen ne kelljen visszaállítani a határt az Ír Köztársaság és az Egyesült Királyság között.

Ezek miatt az okok miatt szkeptikusan viszonyulnak Theresa May júliusban kiadott javaslatához, amelyik egyesített vámterületet vázolt föl a UK és az EU között, amelyben árukkal szabadon lehetne kereskedni, de a külföldiek munkavállalását szabályozná a brit állam – fogalmazott Donald Tusk.

Emmanuel Macron francia elnök határozottabban foglalt állást. Azt mondta: „Világosan le akarom szögezni, hogy a [brit] javaslatok a mai formájukban elfogadhatatlanok, különösen a gazdasági aspektusaik.”

Donald Tusk októberig adna időt az EU-nak és Nagy-Britanniának, hogy megegyezzenek. Ezután szükség van egy kis időre, hogy hivatalos formába önthessék a megállapodást az EU és Nagy-Britannia jövőbeli kapcsolatáról. „Ha úgy érezzük, hogy novemberben véglegesíthetjük az egyezményt, akkor összehívok egy novemberi csúcstalálkozót” – mondta az Európai Tanács lengyel elnöke. Utána elárulta, hogy november 17-18-a az a dátum, amit kijelölt erre a rendkívüli összejövetelre.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke viccelődve beszélt arról a nagyon is valós lehetőségről, hogy nem sikerül megegyezni, és Nagy-Britannia világos jövőbeli kilátások nélkül távozik az európai gazdasági közösségből. Azt mondta: „Pozitív végkimenetelre van szükség, és legkésőbb októberig szükségünk van rá. Viszont ha megtörténne, hogy nem sikerül megállapodni, ne aggódjanak, fel vagyunk készülve. Be happy, don’t worry” – fejezte be a sajtótájékoztatót.

Uniós határőrség: visszadobták a vitatott részt

Friss: A vezetők megvitatták a javaslatot az uniós határőrizeti ügynökség, a Frontex személyi állományának kibővítéséről és a hatásköreinek az erősítéséről. „A z eredmény az lett, hogy „visszadobták” az indítvány azon részét, amely hatásköröket vont volna el a nemzeti szuverenitásból, például a magyar határőrségtől és rendőrségtől” – nyilatkozta az MTI-nek a találkozó után Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter. „ A csata azonban nem ért véget, a javaslatot év végéig újra napirendre veszik a tagállamok vezetői” – tette hozzá.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!