Sosem tűnt még ennyire rázósnak a brit kilépés

2018-09-21T162555Z 583617111 RC1D489EE690 RTRMADP 3 BRITAIN-EU-S

A salzburgi EU-csúcsra egy nehezen kiharcolt kompromisszumos javaslatával érkező Theresa May brit miniszterelnök jókora pofonnal távozott. Másfél évnyi egyezkedés után sem került sokkal közelebb egymáshoz az Egyesült Királyság és az Európai Unió a kilépési tárgyaláson. A tárgyalások folytatódnak, és mindenki tudja, hogy egy megegyezés nélküli brexit komoly károkat okozna, de a korábbiakhoz képest egyre valószínűbb egy olyan forgatókönyv is, hogy esetleg nem lesz végül megállapodás.

Pedig közeleg a kilépés 2019. márciusi dátuma, miközben Maynek saját pártján belül a növekvő széthúzással, a pozíciójára ácsingózó riválisokkal is szembe kell néznie. A legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt előrehozott választásokban érdekelt, miközben brexitstratégiájukban már egy második népszavazást sem zárnak ki.

Valakinek mozdulnia kell a másik felé, és Theresa May már sokat mozdult

Az Európai Unió vezetői a tárgyalások kezdete óta két dolgot hangsúlyoznak:

  1. Az európai uniós piac négy szabadságát: az áruk, a tőke, a szolgáltatások és a személyek szabad mozgását nem lehet szétbontani.
  2. Biztosítékot kérnek arra, hogy az ír–brit határon nem lesz határellenőrzés.

Minden egyes alkalommal, amikor az EU részéről egy illetékes nyilatkozik, ezt a két kívánalmat említi meg. Mostanra már világossá kellett válnia a brit kormány számára is: ezekből nem fog engedni az Európai Unió.

Amiből viszont engedhetne, az az, hogy nem próbál egy már létező együttműködési modellt ráhúzni az EU és az Egyesült Királyság jövőbeli kapcsolatára. Brüsszelben azt szeretnék, hogy ha Nagy-Britannia egyértelműen választana a szabadkereskedelmi együttműködés (kanadai modell) és a teljes piaci összehangolás (norvég modell) között. Nem szeretnének személyre szabott megoldásokkal előállni, nehogy az túl vonzóra sikerüljön, és aztán más uniós ország is kedvet kapjon hozzá, hogy újratárgyalják az együttműködés feltételeit.

Az Egyesült Királyságnak nem felel meg a kanadai modell, mert azzal újra kellene építenie a határt Észak-Írország és az Ír Köztársaság között. Ugyanakkor nem maradhat norvég módra a közös piac tagja sem, mert azzal olyasmiket kellene elfogadnia, ami miatt a népszavazáson elutasították az EU-tagságot az emberek: szabad munkavállalást az EU-s állampolgároknak és az EU Bíróságának fennhatóságát Nagy-Britanniában. Ráadásul úgy kellene betartani minden uniós piaci szabályt, hogy nem lenne beleszólásuk ezeknek a szabályoknak a kialakításába.

Jean-Claude Juncker és Theresa May Salzburgban
Jean-Claude Juncker és Theresa May Salzburgban
Fotó: Leonhard Foeger / Reuters

Ezért Theresa May a kettő közötti javaslattal állt elő, ami fenntartaná a közös piacot az árukereskedelemre, tiszteletben tartaná az uniós piaci szabályokat, azzal a lényeges kivétellel, hogy nem vállalhatnának munkát korlátozás nélkül az uniós állampolgárok az Egyesült Királyságban és britek az Európai Unióban.

Ez az Európai Unió szerint azt jelenti, hogy London kimazsolázná a neki tetsző részeket az unióval való együttműködésből, a többit pedig nem tartaná meg.  Az EU vezetői egyértelműen elutasították May tervét – viszont más-más hangnemet ütöttek meg.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke azt hangsúlyozta, hogy jó elemei is vannak a javaslatnak, a többin pedig lehet tovább dolgozni. Emmanuel Macron francia elnök sokkal durvábban fogalmazott, és azt mondta, hogy gazdasági szempontból teljesen elfogadhatatlan a javaslat.

Theresa May viszont úgy érzi, hogy nagyon sok engedményt tett az EU irányába, és lényegesen nagyobb rugalmasságot várt volna az uniós vezetők múlt heti salzburgi csúcstalálkozóján. Ezért ő is hasonlóan keményen vágott vissza: azt mondta, hogy egy rossz megállapodásnál még az is kedvezőbb, hogyha nem kötnek semmilyen megállapodást az EU-val.

Kemény brexit jöhet

Ha nem kötnek megállapodást, akkor kemény kilépésre készülhet Nagy-Britannia. Ennek az lenne a közvetlen hatása, hogy 2019. március 29-én vámhatár és légi határ létesül az Egyesült Királyság és az EU között. A brit kormány készül erre a lehetőségre: vészhelyzeti tervet állítanak össze a kikötők és a repülőterek bővítéséről, és kétoldalú légi közlekedési megállapodásokat szövegeznek, amelyek elháríthatják, hogy lebénuljon a közlekedés.

Rengeteg brit és uniós céget is sokkhatásként érne, hogy vámot kell fizetniük azokra az árukra, alkatrészekre, nyersanyagokra, amelyekkel eddig korlátozás nélkül kereskedhettek Nagy-Britannia és az EU többi része között. Borítékolható egy súlyos gazdasági visszaesés, amíg az ellátási láncok átrendeződnek. Évekbe telne, amíg London letárgyalja a szabadkereskedelem új feltételeit az EU-val és a világ többi részével. És a brit–ír határon elvileg fel kellene állítani a vámellenőrzéshez szükséges infrastruktúrát, amit viszont egy nagyon fontos korábbi megegyezés megtilt.

Egy kemény brexit után sem kell elhagyni Nagy-Britanniát

Arról már korábban megállapodott London és Brüsszel, hogy a jövő március végi kilépés után egy kétéves átmeneti időszak lépne életbe, amely alatt a mindennapi élet úgy folytatódhatna Nagy-Britanniában, mintha még mindig az EU tagja lenne. Viszont ha nem lesz végső megegyezés, akkor átmeneti időszak sem lesz.

Korábban azt is tisztázták, hogy a kilépéskor már Nagy-Britanniában élő külföldiek jelentkezhetnek letelepedett státuszért, és maradhatnak majd az országban. Viszont ennek is az a feltétele, hogy legyen végső megegyezés a kilépési csomagról.

Jó hír viszont: abban az esetben sem szűnnek meg azonnal a külföldiek jogai, hogyha nem lesz megegyezés. A brit parlament által elfogadott kilépési törvény ugyanis érvényben fogja tartani az összes uniós szabályt Nagy-Britanniában egészen addig, amíg ki nem dolgozzák az új feltételeket. A letelepedés új feltételeit ebben az esetben egyenként kell letárgyalni minden uniós országgal, ami valószínűleg sok időt venne igénybe. Érdemes elolvasni a “the3million” nevű szervezet erről írt tájékoztatóját.

Mi a helyzet az északír határon?

Minden fél egyetértett abban, hogy az Ír Köztársaság és Észak-Írország közötti határon nem szabad visszaállítani a határellenőrzéseket azután sem, hogy Nagy-Britannia kilép az EU-ból. Észak-Írország az Egyesült Királyság része, de gyakorlatilag már majdnem húsz éve megszűnt a szárazföldi határ, ami az Ír-szigeten elválasztja egymástól Írországot és az Egyesült Királyságot.

Az 1998-as „nagypénteki egyezmény” fektette le az ír–brit közeledés alapjait, ami egy békeszerződés volt az ír köztársaságpárti és a brit lojalista erők között Észak-Írországban. Senki nem szeretné megbolygatni ezt a békét. Arról viszont még nincs egyetértés, hogy hogyan tartsák egyben az Ír-sziget piacát és az Egyesült Királyság piacát is egyszerre.

Az EU azt szeretné, hogy Észak-Írország maradjon a közös európai piac része, és a kilépés után az Ír-sziget és Nagy-Britannia között legyen a határ. Az Egyesült Királyság egységét mindennél fontosabbnak tartó brit kormánypárti politikusok és a brit szavazók jelentős része azonban hallani sem akar egy ilyen megoldásról.

Brexit-ellenes tüntetők az ír-északí határon
Brexit-ellenes tüntetők az ír-északí határon
Fotó: Charles McQuillan / Getty Images Hungary

Erre a dilemmára nincs megoldás

Nem véletlen, hogy két évvel a kilépésről döntő népszavazás után sem tudtak dűlőre jutni a felek. A britek dilemmájára nem lehet olyan megoldást találni, ami mindenkinek megfelel. Szabadkereskedelmi egyezmény? Azzal felszabdaljuk az Ír-szigetet. Maradjunk a közös piacban? Az ellentmond a népszavazás eredményének. Köztes megoldás? Az az EU-nak elfogadhatatlan. Theresa May kormánya nagyon komoly bajban van, és lehet, hogy a bukásuk fogja elhozni azt a radikális váltást a tárgyalásokban, amelyik valamilyen irányba meglendítheti az ügyet.

Ennek ellenére a hivatalos narratíva továbbra is az, hogy folytatódnak a tárgyalások, októberig remélhetőleg megegyezik London és Brüsszel, és novemberben áldásukat adhatják a megállapodásra az uniós országok vezetői. Mindenki tisztában van vele, hogy a megegyezés nélküli brexit komoly károkat okozna, ezért szeretnék elkerülni ezt a forgatókönyvet. Ugyanakkor mindkét fél a számára legkedvezőbb megoldást szeretné kicsikarni a másikból, ezért az utolsó pillanatig nyomást fognak gyakorolni egymásra.

Most tartunk ott, hogy egymással hajtanak szembe az úton teljes sebességgel, és valamelyiküknek el kell rántania a kormányt.

Mit lépnek May ellenzői a torykon belül?

A brit belpolitika is egyértelműen a brexit körül forog, és természetesen befolyásolhatja is, hogyan alakul a tárgyalások következő szakasza. May hazatérve tőle szokatlan módon élő tévéadásban magyarázta a helyzetet, és azt is elismerte, hogy holtpontra jutottak a tárgyalások. Nem volt véletlen, hogy a font is esett a hírekre.

A patthelyzetet viszont mindkét oldalról megpróbálhatják kihasználni a torykon belül a kompromisszumos stratégiáját ellenzők. Az már korábban is kiderült, hogy Maynek az is óriási erőfeszítésébe került, hogy egyáltalán elfogadtassa azt a javaslatot, amit most köríves mozdulattal söpörtek le az asztalról a salzburgi csúcson. Pont a Chequers-terv elfogadása körüli vitára hivatkozva lépett ki a kormányból a nyáron Boris Johnson külügyminiszter és több másik, a népszavazási kampányban erősen brexitpárti kormánytag.

A régóta a kormányfői tisztségre ácsingózó Johnson azóta heti rendszerességgel ekézi Mayt, és ha úgy alakulna a helyzet, akár lehet is elég képviselője, hogy kiharcoljon egy bizalmi szavazást. Ennek menetéről és esélyeiről itt írtunk bővebben>>> A tárgyalások közepén a stabilitás fontosságára hivatkozó May azonban ezt is túlélheti, és az sem biztos, hogy a parlamenti képviselők között nem túl népszerű Johnsonnak lenne esélye a toryk vezetésének megszerzésére, habár a párttagság körében már sokkal jobb a volt londoni polgármester megítélése.

A lavírozásnál Maynek az is problémát jelent, hogy a brit alsóházban csak az északír unionisták támogatásával van meg a többsége. Mayék attól tartanak, hogy ha a kemény brexit valósulna meg, vagy nem lenne egyáltalán megállapodás, akkor felmerülhetne Észak-Írország elszakadásának kérdése, ahogy Skócia függetlenségi törekvései is felerősödhetnének.

Ebben a helyzetben elég fontos lesz, hogy a toryk hétvégén kezdődő pártkonferenciáján mi, és hogyan hangzik majd el Birminghamben. A belső harcok esélyétől függetlenül az egészen biztos, hogy a konzervatívok most nem nagyon akarnának egy új választást, az ellenzéki Munkáspártnak viszont pont ez lenne a végcélja.

A Labour már egy új népszavazást sem zár ki

A Labour alapvetése nagyjából az, hogy May már nem tudna jó megállapodást elérni az EU-val, ezért bármilyen majdani megegyezést elutasítanának, ha arról parlamenti szavazást kell tartani. Ha pedig a megállapodás nem megy át az alsóházon, akkor szerintük előre hozott választásokat kell kiírni, amin a felmérések alapján feljöttek a toryk nyakára. Amennyiben ezt nem sikerülne elérniük – márpedig a toryknak nem áll érdekében egy új szavazás –, akkor egyre többen szorgalmazzák azt, hogy egy új brexitreferendum mögé álljanak be.

A Labour kongresszusán a küldöttek a héten lényegében már jóváhagyták azt a brexitstratégiát, amelyben nyitva hagyták egy újabb népszavazás lehetőségét, arról azonban vita volt, hogy ha egyáltalán lesz ilyen, azon csak a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről lehessen-e majd dönteni, vagy arról is, hogy Nagy-Britannia maradhasson-e az EU tagja. Keir Starmer, a Munkáspárt brexitügyi árnyékminisztere többször is azt mondta, hogy

„senki sem zárja ki, hogy a maradás is lehetőség.”

Keir szerint a pártnak alternatívákat kell kínálnia azzal szemben, hogy a Konzervatívok megállapodás nélkül hagynák el az EU-t.

Sadiq Khan londoni polgármester is felvetette az új népszavazás lehetőségét, azonban a Guardian szerint a Munkáspárton belül is sokan vívódnak, hogy vajon beleálljanak-e ebbe a kérdésbe. Az eredeti brexitreferendum kampányában a Munkáspárt sem kardoskodott teljes mellszélességgel a kilépés ellen, noha a szavazóik többsége inkább ellene van a brexitnek. Azonban olyan fontos bázisuknak számító körzeteket fordíthatnának maguk ellen, ahol többségben vannak a kilépéspártiak.

Jeremy Corbyn pártelnök csütörtökön Brüsszelbe érkezett, ahol személyesen beszél majd EU-s vezetőkkel, akik tőle akarják hallani a Labour álláspontját. Corbyn azt mondta, hogy a megállapodás nélküli brexit elkerülésén fog dolgozni. Korábban pedig úgy fogalmazott, hogy a munkáspárti képviselők May terve ellen szavaznak, amennyiben nem fogadja el a javaslataikat a vámunióról, és a munkavállalók jogairól a brexit után.

Sadiq Khan
Sadiq Khan
Fotó: Bloomberg / Getty Images Hungary

May: A no deal is jobb, mint a rossz deal

May viszont ebben a helyzetben az Economist szerint reménykedhet abban, hogy ezt felhasználva nagyjából arra egyszerűsíthetné le a döntést a saját pártjának keményvonalasai előtt, hogy vagy brexit lesz May feltételeivel, vagy pedig ha a Munkáspárt kiharcolna egy új referendumot – még ha erről egyelőre nincs is szó –, akkor lehet, hogy egyáltalán nem lépnének ki az EU-ból.

Theresa May a New York-i ENSZ-közgyűlésen nyilatkozott a BBC-nek, és azt mondta, hogy szerinte nem az az ország érdeke, hogy még a 2019. márciusi kilépés előtt új választást tartsanak, amelyet normális ütemben csak 2022-ben rendeznének. A hétvégén a brit miniszterelnök hivatala tagadta azokat a sajtóhíreket, hogy készülne vészforgatókönyv egy előrehozott választásra. May kijelentette, hogy továbbra is arra koncentrál, hogy levezényelje a brexitet, és kedvező feltételekkel léphessenek ki. Azonban azt is megismételte, hogy szerinte a megegyezés hiánya is jobb, mint egy rossz megegyezés, ezért szerinte érthető, ha felkészítik az embereket egy no-deal forgatókönyvre is.

(Borítókép:  Lisi Niesner / Reuters)

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?