Nekiültek a magyar hetes cikknek az EU-ban

2018.10.16. 19:52
Az osztrák elnökség nagyon körültekintően fog eljárni a magyar jogállamiság vizsgálatánál. Nem akarnak hibát véteni a procedúrában.

Kedden került először az uniós kormányok tanácsának napirendjére a magyar hetes cikkes eljárás, amit az Európai Parlament indított szeptemberben. A nemzeti kormányok tanácsának soros elnöksége nevében az osztrák EU-ügyi miniszter ismertette, hogy hogyan fognak eljárni az ügyben.

Az unió alapszerződése azt írja elő a tanácsnak, hogy vizsgálja meg: az európai alapértékek: a demokrácia, a jogállamiság, az egyenlőség  rendszerszintű kockázatnak vannak-e kitéve Magyarországon. A vizsgálat közben meghallgatja a magyar kormány álláspontját. 

A keddi ülésen nem volt vita és tárgyalás, csak tájékoztatta a kollégáit az osztrák miniszter, Gernot Blümel. A miniszter az ülés utáni sajtótájékoztatón kifejtette, hogy Magyarország ügyében lépésről lépésre szeretnének haladni. Az első lépés az volt, hogy megkérték az Európai Bizottságot, hogy informálja a tanácsot a tényekről: mutassa be az összes Magyarországgal szemben zajló uniós kötelezettségszegési eljárást, amelyek kapcsolódnak a jogállamiság helyzetéhez. Ugyancsak megkérték Magyarországot, hogy készítsen a tanácsnak egy írásos nyilatkozatot.

Ezek a dokumentumok először az uniós országok EU-hoz küldött diplomáciai képviselői elé fognak kerülni, mielőtt legközelebb a miniszterek tárgyalnak róluk.

„Ez az első alkalom, hogy az EP kezdeményezte a hetes cikket, ezért feltérképezetlen területen járunk. Nagyon fontos az osztrák elnökségnek, hogy helyesen járjon el” – hangsúlyozta Gernot Blümel.

Az óvatosság indokolt: az Európai Parlament szeptemberben nem készült föl elég alaposan arra, hogy milyen jogi bizonytalanságok rejtőzhetnek a hetes cikket elindító szavazás mögött, és a magyar kormány ki is használta a lehetőséget, hogy bíróságon támadja meg a szavazás érvényességét.

A Guardian újságírója megkérdezte, hogy azért kérnek-e tájékoztatást az Európai Bizottságtól, mert nem bíznak meg a Sargentini-jelentés tartalmában. Blümel elkerülte a választ, és csak megismételte, hogy a legnagyobb körültekintéssel szeretnének eljárni, és ennek a része, hogy tájékoztatást kérnek az Európai Bizottságtól.

Frans Timmermans, az alapjogok védelméért felelős uniós biztos hozzátette, hogy a Bizottság az uniós szerződések őre, és ezért mindig készen áll arra, hogy ilyen tájékoztatást nyújtson. Az Európai Parlament ezt nem teheti meg helyette. Hasonlóképpen, az Európai Parlament is felettébb alkalmas a saját álláspontjának a kifejtésére, amelybe pedig az Európai Bizottság és a Tanács nem szól bele.

A kormány részletes tájékoztatást ad majd

A magyar kormány kész tisztázni magát a vádak alól, ezért részletes tájékoztatót fog összeállítani az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti jogállamisági eljárás keretében - tájékoztatott telefonon Varga Judit miniszterelnökségi államtitkár a tagországok európai ügyekkel foglalkozó minisztereinek keddi luxembourgi tanácskozásának szünetében.

Varga azt mondta, az eljárást kezdeményező Európai Parlament azt kérte, hogy a képviselőtestületet is vonják be a folyamatba, de a tanács jogi szolgálata az uniós szerződések alapján "ennek lehetőségét nem látta biztosítottnak". Hozzátette, ennek ellenére több kollégája is támogatólag nyilatkozott az EP részvételéről.

"A migrációs politikája miatt Magyarországot erősen támadó tagországok még attól sem rettentek vissza, hogy a jogi szolgálat nagyon egyértelmű és nagyon tisztán levezetett véleményével vitatkozzanak, sőt nyíltan vállalták, hogy azzal politikai alapon nem értenek egyet" - emelte ki az államtitkár, Görögországot és Svédországot említve név szerint, de hozzátéve, hogy például a britek és a lettek az ellenkező állásponton voltak.

Hangsúlyozta: ez is mutatja, hogy folytatódik a "boszorkányüldözés", a kormány azonban kész tisztázni magát a vádak alól, még a héten megtámadja az EU bíróságán az Európai Parlamentben "csalással elfogadott" Sargentini-jelentést. (MTI)

A lengyelek rosszabbul állnak, mint mi

Ugyanezen az ülésen folytatták a tárgyalást a miniszterek a lengyel jogállamiság helyzetéről.

„Nem javult a helyzet, sőt romlott – mondta erről az eljárásról Frans Timmermans. – Különösen aggasztó, hogy most már folyik egy eljárás az EU Bíróságán is, a lengyel hatóságok mégsem függesztették fel az alkotmánybíróság átalakítását, hanem még fel is gyorsították azzal, hogy újabb bírókat neveztek ki.”

Arra sem adott garanciát Lengyelország, hogyha megszületik az uniós bírósági határozat, azt betartják-e, tette hozzá sajnálattal.

A lengyel bíróknak korlátlan lehetőségük kell, hogy legyen arra, hogy az EU Bíróságához fordulhassanak jogértelmezésért, folytatta Timmermans. Olyan vádakra utalt ezzel, melyek szerint előforult, hogy Lengyelországban megfenyegettek bírókat, akik élni szerettek volna ezzel a jogukkal.

„Az egész Bizottságban nem túl pozitív a megítélése Lengyelországnak” – jegyezte meg az EU-biztos. Aláhúzta: nagyon fontos, hogy minden alkalommal megadják a lehetőséget Lengyelországnak a saját álláspontja kifejtésére és a konzultációra. Végül kifejezte a reményét, hogy hamarosan eljutnak arra a pontra, ahol konstruktív párbeszédet folytathatnak a lengyel kormánnyal.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?