EP-elnök: Ne kelljen menedékkérőt fogadnia annak, aki nem akar

2018.10.18. 15:35 Módosítva: 2018-10-18 15:47:02
Antonio Tajani nyitna a „rugalmas szolidaritás” felé. Nem kellene mindenképpen menedékkérők befogadásával segíteni a többi országot. Ahogy közeledik a törvényhozási ciklus vége, annál fogékonyabbak az EU-s vitákban korábban egymásra kígyót-békát kiabáló felek a kompromisszumokra. Ez igaz az EU-s vezetőkre és a magyar kormányra is. A megoldást csak az az utolsó pillanat fogja elhozni, amikor valamelyik vitapartnernek muszáj lesz engednie.

"Sürgősen el kell mozdítani a holtpontról az európai uniós menekültpolitika megrekedt reformját, mégpedig egyhangú döntés helyett többségi szavazással" – jelentette ki Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke az EU-tagországok állam-, illetve kormányfőinek migrációval foglalkozó csütörtöki ülésén Brüsszelben, írta az MTI.

Az uniós parlament elnöke azt mondta, hogy a menekültügyi rendszer reformja körül kialakult patthelyzet valóságos ajándék „a populistáknak és az eurofóboknak”.

„Nem szabad, hogy túszaivá váljunk annak, hogy mindenáron konszenzussal kényszerüljünk dönteni, többségi szavazásra van szükség, ahogy azt az uniós szerződés előirányozza” – fogalmazott. Tajani szerint azoknak az országoknak, amelyek nem akarnak menedékkérőket befogadni, alternatívát kell kínálni.

Az egész menekültügyi javaslatcsomag parkolópályán van

Mindenki egyetért, hogy a mostaninál hatékonyabb, európai uniós szintű eljárásokra van szükség a menekülthelyzet kezelésére. Az Európai Bizottság a menekültpolitika minden aspektusának a reformjára beadott már javaslatot több mint két éve. Majdnem az összes törvényhozási folyamat megrekedt, mert a legmagasabb politikai szinten képtelenség megegyezni egy kérdésről: a menedékkérők EU-s országok közötti szétosztásáról.

A javaslatcsomag legfontosabb elemei:

  • az európai menekültügyi ügynökség megerősítése
  • a közös menekültfogadási szabályok kialakítása
  • európai szintű lista azokról az országokról, amelyek biztonságosnak minősülnek
  • migránsok integrációja
  • törvényes bevándorlási utak biztosítása
  • együttműködés az EU-n kívüli országokkal a migráció kezelésére
  • új európai vízum-szabályok
  • hatékonyabb rendszer azoknak a migránsoknak a visszaküldésére, akik nem jogosultak védelemre
  • európai határőrség
  • a Dublin-rendelet reformja

Rugalmas szolidaritás

A magyar kormány évek óta, minden alkalommal azt hangsúlyozza, hogy maximálisan hajlandó szolidaritással viseltetni a többi uniós országgal szemben, de az ki van zárva, hogy azzal járuljon hozzá a közös erőfeszítéshez, hogy menedékkérőket vegyen át más tagállamoktól.

Az EP európai néppárti elnöke, a Silvio Berlusconi pártjába tartozó olasz Antonio Tajani csütörtökön arra utalt, hogy ezt az álláspontot el kell fogadni. Pénzügyi hozzájárulással, szakemberek és tárgyi eszközök felajánlásával, határvédelemmel is lehetne szolidaritást mutatni a korábban felvetődött javaslatok szerint. 

A felszólalása másik részével viszont azt javasolja, hogy húzzák ki a talajt a közös megoldások ellen ágáló kormányfők alól. Azért nem született ugyanis eddig megállapodás menekültügyben, mert a legmagasabb politikai szintre, a kormányfőkhöz emelték föl a döntést, akik egyhangúan döntenek. Elvileg nem ezen a szinten kellene, hogy tárgylják az ügyet, hanem a szakminiszterek szintjén, akik viszont többséggel határoznának róla, és nem lehetne vétózni.

Jövő májusban lejár a mostani Európai Parlament mandátuma, és ezzel véget ér a 2014 és 2019 közötti európai uniós törvényhozási ciklus. Ősszel az Európai Bizottság is új vezetést kap. Mindkét intézmény mostani irányítói számára presztízskérdés, hogy a teljes ciklus legnagyobb politikai kihívását, a bevándorlás kérdését el tudják rendezni.

Az uniós döntéshozás egyik tulajdonsága, hogy minél közelebb kerülünk egy ilyen végső határidőhöz, annál fogékonyabbak lesznek a vitában álló felek a kompromisszumokra. Csak az utolsó pillanathoz egészen közel érve szokott kiderülni, hogy valójában mi az elfogadható a tárgyalópartnereknek. Ezt látjuk a brexit-tárgyaláson és a migráció ügyében is.

A tagállamoknak érdekükben áll nyitva tartani a migrációs vitát a választásokig

A migrációs vitában a rugalmas szolidaritás kínálhat megoldást. Arról viszont, hogy a rugalmas szolidaritás intézményét beemelik-e az uniós javaslatokba, nem az Európai Bizottság, és elsősorban nem is az Európai Parlament fog dönteni. Sokkal inkább a legerősebb tagállamok a saját politikai érdeküknek megfelelően. Őket pedig nem kifejezetten szorítja az idő.

Németországnak és Franciaországnak valószínűleg az is megfelel, ha a következő uniós ciklusban zárják le az ügyet. Sőt, szinte kínálja magát kampánytémának a migrációs vita az EP-választásra, ezért kifejezetten megéri életben tartani.  A következő hónapokban fog eldőlni, hogy elég nagy-e a lobbiereje van az uniós intézményeknek az állami vezetőknél, hogy mégis rávegyék őket egy választás előtti kompromisszumra.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?