Több oktatási mutatónk is romlott az EU átlagához képest

Navracsics Tibor oktatásért is felelős uniós biztos kedden mutatta be az Oktatási és Képzési Figyelő 2018. évi kiadását, amely különböző mutatószámok alapján értékeli a tagországok, köztük Magyarország oktatási rendszerét. A kiadvány szerint a tagállamok további előrelépést tettek a 2020-ra kitűzött uniós célok végrehajtása felé vezető úton,

A nemzeti vállalásokról és elérésük módjáról nagyrészt még 2011 első felében egyezkedtek az Európai Unió Tanácsában, épp akkor, amikor a II. Orbán-kormány vezette a testületet.

Ahogy az a jelentés tavalyi kiadásából is látszott, a kezdeteknél a kötelező óvodáztatásnak köszönhetően uniós szinten is jól állunk, de az egyetem felé haladva egyre rosszabbak a magyar oktatási rendszer mutatói.

Rosszabbul teljesítünk, mint négy éve

Uniószerte a négyéves vagy annál idősebb gyermekek 95,3 százaléka részesült kora gyermekkori nevelésben és gondozásban, ami, ha kismértékben is, de meghaladja a 95 százalékban megállapított célértéket. Magyarországon hasonlóan alakult ez az arány 95,7 százalékkal.

Az iskolából lemorzsolódó diákok arányát tekintve már nem áll ilyen jól az unió, bár vannak biztató jelek. Ez az érték 2017-ben uniós szinten 10,6 százalékra esett vissza, ami már nagyon közel jár a 2020-ra kitűzött célhoz, vagyis ahhoz, hogy a lemorzsolódók aránya 10 százalék alá csökkenjen. Magyarországon ezzel szemben kismértékben romlott ez a mutató. Míg 2014-ben 11,4 százalék volt a korai iskolaelhagyók aránya, 2017-ben már 12,5 százalék. Ez már zsinórban a második év, hogy romlanak az eredmények, így egyre messzebb kerülünk a bevállalt 10 százaléktól.

A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya 2017-re az Európai Unió átlagát nézve 39,9 százalékra emelkedett, ami plusz két százalék a négy évvel ezelőttihez képest, és csak hajszálnyira van a 2020-ra elérendő 40 százalékos céltól. Magyarországon ezen a területen is ellentétes folyamat rajzolódik ki. Itt két százalékos csökkenés tapasztalható 2014 (34,1 százalék) és 2017 (32,1 százalék) között. 

Közben a felsőfokú oktatásban végzettek bértöbblete Magyarországon a legmagasabb az Európai Unióban az alsó középfokú oktatási rendszerekből kikerülő munkavállalók béréhez képest, vagyis

A 15 évesen alulteljesítők aránya is több téren romlott 2014 és 2017 között. Ez a mérőszám a PISA-felmérések adatain alapul: azt nézik meg, hogy egy adott ország diákjai közül hány százalék nem éri el az alapvető képességszintet. Amíg négy éve természettudományokból és olvasásból csak másfél-két százalékra voltunk lemaradva az EU-tól, mostanra jobban kinyílt az olló. Olvasásból 19,7 százalékról 27,5-re, természettudományokból 18 százalékról 26 százalékra nőtt a gyengén teljesítő tanulók aránya. Egyedül matematikából javítottunk 0,1 százalékot a 2014-es 28,1 százalékhoz képest. 

Magyarországot a közép-európai országokkal, illetve a jelentős oktatási reformot végrehajtó Észtországgal összehasonlítva látszik, hogy az elmúlt négy évben szinte mindenhol romlottak az értékek, mégis nagy különbségek vannak. Észtországban és Lengyelországban fontos oktatási reformok zajlottak. A kilenc évfolyamos általános iskola bevezetésével épp azt célozták meg, hogy minél több diák kapjon biztos alaptudást és alapkészségeket.

A Magyarországról szóló jelentés ugyanakkor épp azt emeli ki, hogy a magyar iskolák teljesítménye közötti jelentős különbségek erős szelektivitásra utalnak. Magyarra lefordítva: nagyon korán szétválnak a jobb és a rosszabb szociokulturális hátterű diákok egymástól az iskolarendszerben.

A jelentés szerint Magyarországon a diákok 37 százaléka olyan iskolába jár, ahol többségben vannak a hátrányos helyzetű gyerekek (ez a második legrosszabb arány az EU-ban). A hátrányos helyzetű diákok tehát nálunk már az iskolában sokkal jobban el vannak választva (szegregálva) a nem hátrányos helyzetűektől, mint más országokban. Idézik a PISA alapvető megállapítását is: eszerint Magyarországon határozza meg leginkább a 15 éves diákok iskolai teljesítményét a szocioökonómiai hátterük, azaz az iskola alig képes kompenzálni a hátrányos helyzetűek lemaradását.

A romló eredményeket ráadásul viszonylag sok pénzzel sikerült elérni az EU-ban. 2016-ban az oktatás állami finanszírozása átlagosan fél százalékkal bővült reálértéken számolva 2015-höz képest.

A jelentés nem teszi hozzá, de ez arra utal, hogy nem azzal van a baj, mennyit költünk, hanem hogy hogyan. Például a szakképzés erőltetése a jobb alapkészségeket adó gimnáziumokkal szemben, a közoktatás központosítása vagy a kötelező iskolába járás korhatárának leszállítása 16 évre talán nem a legjobb irány. 

Némi vigaszként majdnem duplájára, 6,2 százalékra emelkedett a felnőttek részvétele az oktatásban, bár ebben is van még hová fejlődni az EU 10,9 százalékához képest.

A kormány és az MTI csak a jó híreket hallotta meg

Az oktatásért is felelős emberminisztérium közleménye a fentiekből csak a magasabb kiadásokat és a kora gyerekkori eredményeket említi (azt nem téve hozzá, hogy a 4,9 százalékos költés kevesebb, mint a 2014-es 5,1 százalék). Maruzsa Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár azt is elmondta, hogy a jelentés szerint Magyarországon vonzóbbá vált a pedagóguspálya, és 2017-ben tovább nőtt a jelentkezők száma a tanárképzésben, különösen az óvoda- és a gyógypedagógusok körében. Utóbbihoz hozzájárult, hogy míg korábban csak Budapesten volt ilyen képzés, tavaly már hét helyre lehetett jelentkezni az országban, emellett pedig kiterjesztették a Klebelsberg Képzési Ösztöndíjat is erre a szakra.

A kiadványban pozitívumként emelték ki továbbá a pedagógusok béremelését, valamint az óvodai nevelés terén elért eredményeket - tette hozzá a helyettes államtitkár. A roma gyerekek óvodai részvétele közelít az országos átlaghoz, így EU-s szinten az egyik legmagasabbnak, a régió tagállamai között pedig a legjobbnak számít. Közölte, a jelentésben pozitívan nyilatkoztak az érettségi feltételeként bevezetett közösségi szolgálatról, valamint környezettudatosságra épülő programokat megvalósító iskolák egyre növekvő számáról.

Az MTI-n csak a kormány közleménye található meg a jelentésről, illetve egy rövidhír, amely szerint Maruzsa Zoltán az M1-en is beszélt a jelentésről, itt a magas fiatalkori foglalkoztatást kiemelve.

A teljes jelentés ide kattintva olvasható angolul, egy rövid, képes-táblázatos összefoglaló pedig ide kattintva.

(Borítókép: A szeptember eleji tanévkezdésre készíti elő az egyik tantermet Takács Szilvia tanító a Salgótarjáni Általános Iskola és Kollégiumban 2018. augusztus 27-én. Fotó: Komka Péter / MTI)