Az EU-jogból gúnyt űzve szívóznak velünk az osztrákok

2018.10.29. 11:36 Módosítva: 2018-10-29 11:48:26
Jogszerűen már nem lehetne fenntartani a határellenőrzéseket Ausztria és Magyarország között, pláne nem erősíteni őket. Az Európai Bizottság elemzi a helyzetet, és évek óta arra biztatja Ausztriát, hogy váltsa föl a határellenőrzéseket közúti rendőri ellenőrzésekkel, de büntetni nem fog.

Ausztria több határátkelőhelyet is lezárt az autósok és motorosok elől – szólt az osztrák Heute múlt heti híre. Hivatalosan ugyan a migrációval magyarázták a helyzetet, de a lap egyértelműen arról írt, hogy a burgenlandiak így akarják szűkíteni a Magyarország és Ausztria között ingázók átkelési lehetőségeit 2015-ben bevezetett, de eddig nem nagyon alkalmazott korlátozásokkal.

Az Index helyszíni riportja alapján még csak helyenként raktak ki megfelelő táblákat és kezdtek bírságolni, de 14 kisebb átkelőt le fognak zárni a kocsik és a motorok előtt.

Az osztrák lépéssel viszont van egy kis bökkenő: tavaly tavasszal is írtuk, hogy

2017 novemberében elvileg meg kellett volna szüntetni az ellenőrzéseket. Mégis hogyan lehetnek azóta folyamatosan érvényben, ráadásul úgy, hogy 2019-ig meg akarják hosszabbítani?

Lejárt a határidő? Húzz új kártyát! Megint lejárt? Dobj újra!

Előbbihez, a „schengeni övezet működését általánosan veszélyeztető kivételes körülmények esetén alkalmazható különös eljáráshoz” nyúlt több tagállam, köztük Ausztria 2015 szeptemberében, a migrációs válság csúcsán. Akkor ez nem is volt teljesen indokolatlan, mert Görögország szinte senkit nem ellenőrzött, így kezdetben Magyarországra maradt a feladat. Épp csak akkortájt épült meg a kerítés, amely túlnyomórészt Szlovéniára terelte át a migrációt, de az osztrákoknak ez csak annyit jelentett, hogy másik határon vezet hozzájuk a nyugat-balkáni útvonal. A magyarázat olyan, mintha valaki szándékosan az uniós jogról szóló legrosszabb előítéleteket akarná igazolni. A schengeni övezetben – amelynek Magyarország 2007 óta a tagja – nincs ellenőrzés a belső határokon, de különleges esetben lehet kérni ez alól ideiglenes kivételt. Ilyen az, ha például egy külső tagállam nem végzi el a dolgát és ellenőrizetlenül enged tovább menekülteket, vagy biztonsági okokból, például uniós csúcs miatt van erre szükség. Előbbire a schengeni határkódex 29. (2016-ig, a vonatkozó uniós szabály megváltozásáig 26.), utóbbira a 27. cikk határozza meg a 25. cikkben található általános szabályokkal együtt a feltételeket és a határidőket is.

Azóta egy egyszer már megbillenni látszó, de még mindig működő uniós-török egyezmény egyik napról a másikra 97 százalékkal csökkentette a migrációt a Nyugat-Balkánon keresztül, uniós segítséggel a görög ellenőrzés is nagyságrendekkel javult, ráadásul Magyarország felől a déli kerítés végképp értelmetlenné tette az osztrák határőrizetet. Miközben Olaszország felől többen érkeztek, arra a határra csak 2016 májusáig jelentettek be hasonló intézkedéseket.

Ha ez nem lenne elég, a Bécs által választott indoklással – fél éves hosszabbítgatásokkal – legfeljebb két évig lehetett fenntartani korlátozásokat. Az EUobserver szerint az utolsó hosszabbítást már meg se próbálták számokkal alátámasztani az osztrákok, de az Európai BIzottság is felhívta rá a figyelmet:

Ez az utolsó alkalom, hogy a szóban forgó ellenőrzések az uniós szabályok alapján jogszerűen meghosszabbíthatók.

Igen ám, de Ausztria a többi, belső határellenőrzést bevezető tagállammal, köztük Németországgal fogta magát, és egyszerűen indokot váltott a „közrendet vagy a belső biztonságot fenyegető komoly veszélyre”, amivel legfeljebb fél évre be lehet vezetni az ellenőrzéseket. (Egyedül Franciaország lóg ki valamennyire a sorból, amely a nizzai támadás óta állandó terrorfenyegettségre hivatkozik minden határánál.)

Újraindult a számláló, mert nulláztuk – mondhatta volna az osztrák kormány, amikor a kétéves határidő után hajszálpontosan egy nappal, 2017. november 12-én „ismét” bevezette az intézkedéseket. De ha így csak fél év a határidő, mégis hogyan lehet május óta is érvényben? Az alábbi táblázat szerint a magyarázat egyszerű:

a határidő lejártával minden további nélkül újra beadták a kérelmet ugyanazzal az indoklással.

Herbert Kickl belügyminiszter – a többiekhez, így a németekhez hasonlóan – egyszerűen közölte, hogy meghosszabbítják az ellenőrzéseket. A tavaly decemberben hatalomra került konzervatív-szélsőjobboldali koalíciós osztrák kormány szerint az illegális határátlépések száma még mindig nem csökkent eléggé ahhoz, hogy megszüntessék az ellenőrzéseket, írta az Euronews. „Különösen az embercsempészek éreznék bátorításnak” – üzente a belügyminiszter a bizottságnak címzett levelében az értesülés szerint. „Az egész Európai Unióra érvényes látens terrorfenyegetettség” is azt indokolja az osztrák tárcavezető szerint, hogy megakadályozzák „a potenciális veszélyeztetők beutazását”.

Lenne eszköz ellene, mégse nyúltak hozzá

Ha az uniós kvázi-kormányt, az Európai Bizottságot nem győzik meg az érvek, véleményt adhat ki, de ilyennek nem találtuk nyomát. Ha valamelyik tagállam uniós jogot sért, a bizottság kötelezettségszegési eljárást indíthat, amiből bírósági per, végül pénzbírság lehet.

Az Európai Parlament egy idén májusban megszavazott jelentésben elítélte „a belső határellenőrzések folytatódó újbóli bevezetését, mivel ez aláássa a schengeni térség alapelveit”, mert jogszerűtlennek tartja azokat, és „sajnálatának ad hangot a tagállamok azon gyakorlata miatt is, hogy mesterségesen megváltoztatják az ellenőrzés visszaállításának jogalapját, hogy ugyanazon ténybeli körülmények mellett a maximális lehetséges időszakon túl is meghosszabbítsák”. Külön felhívta rá a Bizottság figyelmét, hogy „lépjen fel határozottan a közösen elfogadott szabályok megsértése esetén, és a többi tagállam és az Unió egésze érdekeinek védelme érdekében hozzon arányos és szükséges intézkedéseket – a kötelezettségszegési eljárásokat is beleértve – az érintett tagállamokkal szemben”.

A jelentés felelőse, Carlos Coelho egy interjúban kiemelte, hogy az ellenőrzést fenntartó országok „megszegik a szabályokat és az Európai Bizottság néma”.

Az Európai Bizottság széttárja a karját

A testületet is megkérdeztük arról, hogyan lehetségesek még mindig ezek az ellenőrzések, ha májusban még a két plusz fél év is lejárt, illetve arányosnak érzik-e a most bevezetett intézkedéseket – különösen úgy, hogy a Heute szerint kifejezetten az ingázók miatti átmenő forgalmat akarták korlátozni.

„Ausztria október 11-én értesítette a Bizottságot, hogy a schengeni határkódex 25. cikke alapján 2018 novemberétől újabb hat hónappal meghosszabbítják a belső határellenőrzéseket. Mint minden alkalommal, a Bizottság értékelni fogja a bejelentést, és folytatja annak a monitorozását, hogy hogyan hajtják végre az ellenőrzéseket” – válaszolt az EUrologusnak az Európai Bizottság illetékes szóvivője.

Hozzátette még, hogy a Bizottság nagyon örülne bármilyen lépésnek, ami afelé mutatna, hogy az érintett Schengen-országok megszüntessék az ellenőrzéseket. „Ugyanazt szeretnénk elérni: hogy visszatérhessünk egy teljesen működőképes Schengen-zónához olyan gyorsan, amennyire lehetséges.”

Kiemelte, hogy a Bizottság készen áll rá, hogy támogassa azt a hat országot, amelyik belső határellenőrzéseket tart fenn. Az uniós testület azért dolgozik, hogy fokozatosan kivezessék ezeket, és felváltsák alternatív intézkedésekkel, például rendőri ellenőrzésekkel a határközeli régiókban, vagy pedig határon átnyúló együttműködéssel. Az Európai Bizottság már 2017 májusában és októberében is ezt javasolta – jegyezte meg végül.

Nem olcsó mulatság a határellenőrzés

Az Európai Parlament 2016-os elemzése úgy számolt, hogy csak a két év alatt 2,5-5 milliárd euróba kerülnek az ellenőrzések. A magyar ingázóknak évi 5-19 millió euró kárt okoznak, ehhez jönnek még hozzá a turizmus (0,13-0,5 millió euró) és a közúti szállítás veszteségei (itt már átlagosan fél óra késés is összesen 98 millió euróba fájhat a magyar fuvarozóknak).

Az Európai Parlament májusi határozatánál a fideszes képviselők tartózkodtak, a jobbikosok pedig nemmel szavaztak. Az ellenszenvüket az a rész válthatta ki, amely az ideiglenes kvótahatározat végrehajtására szólít fel, „hogy helyreállítsák a rendet a migráció kezelésében, és erősítsék a Unión belüli szolidaritást és együttműködést”.

A schengeni határkódex

25. cikk

A belső határokon történő határellenőrzés ideiglenes visszaállításának általános kerete

(1) Ha a belső határokon történő határellenőrzés nélküli térségben az egyik tagállamban a közrendet vagy a belső biztonságot fenyegető komoly veszély áll fenn, akkor a szóban forgó tagállam kivételesen visszaállíthatja a határellenőr­zést belső határainak egészén vagy azok meghatározott részein egy korlátozott, legfeljebb 30 napos időtartamra, illetve a komoly veszély várható időtartamára, ha az meghaladja a 30 napos időszakot. A belső határokon történő határellenőrzés ideiglenes visszaállításának alkalmazási köre és időtartama nem lépheti túl a komoly veszély elhárításához feltétlenül szükséges mértéket.

[...]

(3) Amennyiben a közrendet vagy a belső biztonságot az érintett tagállamban fenyegető komoly veszély e cikk (1) bekezdésében meghatározott időtartamon túl is fennáll, a szóban forgó tagállam a belső határokon történő határellenőr­zést [...] legfeljebb 30 napos megújítható időtar­tamokra meghosszabbíthatja.

(4) A belső határokon történő határellenőrzés visszaállításának teljes időtartama – beleértve az e cikk (3) bekezdése szerinti meghosszabbítások idejét összesen – nem haladhatja meg a hat hónapotA 29. cikkben említett jellegű kivételes körülmények esetén ez a teljes időtartam az említett cikk (1) bekezdésével összhangban legfeljebb kétéves időtartamra meghosszabbítható.

[...]

27. cikk

A belső határokon történő határellenőrzésnek a 25. cikk szerinti ideiglenes visszaállítására irányuló eljárás

(1) Ha egy tagállam a 25. cikk alapján a belső határokon történő határellenőrzés visszaállítását tervezi, akkor legkésőbb négy héttel a tervezett visszaállítás előtt, vagy – ha a belső határokon történő határellenőrzés visszaállítását szükségessé tevő körülmények kevesebb, mint négy héttel a tervezett visszaállítás előtt válnak ismertté – ennél rövidebb időn belül erről értesíti a többi tagállamot és a Bizottságot. E célból a tagállam megadja az alábbi információkat: a) a tervezett visszaállítás indokolása, amely tartalmazza a közrendjét vagy a belső biztonságát fenyegető, komoly veszélyt jelentő eseményeket részletesen leíró valamennyi releváns adatot; b) a tervezett visszaállítás alkalmazási köre, megjelölve, hogy a belső határok mely részén vagy részein tervezik vissza­állítani a határellenőrzést; c) az engedélyezett átkelőhelyek neve; d) a határellenőrzés tervezett visszaállításának időpontja és időtartama; e) adott esetben a többi tagállam által meghozandó intézkedések.

Az első albekezdés szerinti értesítést két vagy több tagállam közösen is benyújthat. A Bizottság szükség esetén további tájékoztatást kérhet az érintett tagállam(ok)tól.

(2) Az (1) bekezdésben említett információkat az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak is meg kell küldeni azzal egyidejűleg, hogy az említett bekezdésnek megfelelően ezekről a többi tagállam és a Bizottság is értesítést kaptak.

[...]

(4) Egy tagállam által az (1) bekezdés szerint küldött értesítést követően, valamint az (5) bekezdésében előírt konzul­táció céljából a Bizottság vagy bármely tagállam – az EUMSZ 72. cikkének sérelme nélkül – véleményt nyilváníthat. A Bizottság véleményt ad ki, ha – az értesítésben foglalt információk vagy bármely egyéb, részére nyújtott kiegészítő tájékoztatás alapján – aggályai vannak a belső határokon történő határellenőrzés tervezett visszaállításának szükségességét vagy arányosságát illetően, vagy ha úgy ítéli meg, hogy az értesítés valamely részére vonatkozóan konzultációra lenne szükség.

(5) Az (1) bekezdésben említett információkról, valamint a Bizottság vagy egy tagállam által a (4) bekezdés szerint nyilvánított bármely véleményről a belső határon történő határellenőrzés visszaállítását tervező tagállam konzultációt folytat – és ennek részeként adott esetben együttes üléseket tart – a Bizottsággal és a többi tagállammal, különösen a határellenőrzések visszaállítása által közvetlenül érintett tagállamokkal, hogy amennyiben szükséges, megszervezzék a tagállamok közötti kölcsönös együttműködést, valamint megvizsgálják, hogy az intézkedések arányban állnak-e a belső határokon történő határellenőrzés visszaállítására okot adó eseménnyel és a közrendet vagy a belső biztonságot fenyegető veszélyekkel.

[...]

29. cikk

A schengeni övezet működését általánosan veszélyeztető kivételes körülmények esetén alkalmazható különös eljárás

(1) Kivételes körülmények esetén, amikor a belső határellenőrzés nélküli térség általános működését a külső határ­ellenőrzés végzése terén mutatkozó tartós és súlyos, a 21. cikkben említett hiányosságok veszélyeztetik, és amennyiben ezek a körülmények a belső határellenőrzés nélküli térségben vagy annak bizonyos részein komoly veszélyt jelentenek a közrendre vagy a belső biztonságra, az e cikk (2) bekezdésével összhangban legfeljebb hat hónapos időtartamra a tagállamok visszaállíthatják a belső határokon történő határellenőrzést. Ha a kivételes körülmények továbbra is fennállnak, ez az időszak legfeljebb három alkalommal további hat hónappal meghosszabbítható.

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/399 rendelete (2016. március 9.) a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről (Schengeni határ-ellenőrzési kódex)

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?