A Néppárt elnöksége kiáll a liberális demokrácia mellett

D MTI20180911026
2018.11.06. 08:13 Módosítva: 2018-11-06 10:39:06
Az Európai Néppárt e heti kongresszusán egyszerre szeretnének hitet tenni az európai liberális demokrácia mellett és a politikai családban tartani a Fideszt. Nem számítunk meglepetésre, de érdekes vitákat tartogat a szerda-csütörtöki pártértekezlet Helsinkiben.

Szerdán és csütörtökön tartja éves kongresszusát az Európai Néppárt (EPP) Helsinkiben. Összegyűlnek a politikai család pártjainak a képviselői Európa minden részéből, hogy megvitassák a közös céljaikat és a programjukat a jövő májusi európai parlamenti választásra. Itt fogják kiválasztani a pártcsalád jelöltjét az Európai Bizottság élére, vagyis eldöntik, hogy szerintük ki lenne a legalkalmasabb politikus Jean-Claude Juncker helyére.

Ez lesz az a találkozó, ahol eldőlhet, hogy megmarad-e a Fidesz tagsága a pártcsaládban a választásokig. Kedden délután tartják az EPP választmányi ülését (political assembly), ahol beadhatnak olyan indítványt, amely egy párt tagságának a felfüggesztéséről vagy kizárásól szól. Ezt az EPP elnöksége indítványozhatja, vagy pedig hét tagpárt öt különböző országból, a Néppárt alapszabálya szerint.

Nem valószínű azonban, hogy akár az elnökség, akár pártok egy csoportja bead egy ilyen indítványt a Fidesszel szemben. Ami biztos: az EPP elnöksége benyújtott egy határozati javaslatot a liberális demokrácia értékeinek tiszteletben tartásáról, és azt szeretnék szavazásra bocsátani a kongresszuson. 

Az Európai Néppárt építette a liberális demokráciát 

A határozat arról szól, hogy hogyan növelheti az Európai Néppárt az emberek európai intézményekbe vetett bizalmát.

„A kereszténydemokraták a második világháború után élen jártak az európai liberális demokrácia létrehozásában, amelyik zsidó-keresztény értékeken és kereszténydemokrata eszméken alapult” – szögezi le a javaslat. Ez a liberális demokrácia a jogállamiságot, a többpártrendszert, a független médiával megtámogatott erős civil társadalmat, vallásszabadságot, szólás- és gyülekezési szabadságot hirdette. Manapság ezeket az alapértékeket és elveket példátlan kihívások érik – fejti ki a szöveg.

A populizmust, a nacionalista szélsőségeket, a félreinformálást, a diszkriminációt és a jogállamiságot érő fenyegetéseket sorolja föl ezek között a kihívások között. Azt írja, hogy a vasfüggöny leomlása óta ez a legnagyobb kockázat az európai szabadság és demokrácia számára.

A Néppárt elnöksége azt szeretné üzenni az európai polgároknak, hogy az Európai Uniót is ezen értékek mentén alapították meg. Ebből következik, hogy olyan társadalmak épülnek az Európai Unióban, amelyekben virágzik a pluralizmus, a diszkrimináció tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás és a férfiak és nők közötti egyenlőség. Ezeket az értékeket fektetik le az EU alapszerződései. 

Felhívja az EPP tagjait, hogy tiszteljék, védelmezzék és mozdítsák elő ezeket az elveket és értékeket, tegyenek hitet a demokrácia, a jogállamiság és a szociális piacgazdaság mellett. A populizmus és a nacionalizmus nem békíthető ki ezekkel, szögezi le a javaslat.

Az embereknek bízniuk kell az EU-s tagállamok jogrendszereiben, mert csak így lehet fenntartani a szabadság, biztonság és igazságosság térségét belső határok nélkül. Ennek elengedhetetlen kelléke a független igazságszolgáltatás. „Az igazságosságot nem lehet összekeverni a többség diktatúrájával” – olvasható a szövegben.

Az előterjesztés kiemeli az Európa Tanács szerepét az emberi jogok védelmében. Az Európa Tanács része az alkotmányossági ügyekben szakértői véleményeket adó Velencei Bizottság.

Kitér a korrupcióra, amely súlyos fenyegetést jelent a jogállamiságra, a demokráciára, az emberi jogokra és a társadalmi igazságosságra, hátráltatja a gazdasági fejlődést, és megrengeti a demokratikus intézmények stabilitását.

Kiemeli, hogy a civil szervezeteket hagyni kell működni, hogy humanitárius ügyekért dolgozhassanak, anélkül, hogy büntetésektől kellene tartaniuk. A civil szervezeteknek politikai irányultságuktól függetlenül egyenlő bánásmódban kell részesülniük a kormányok részéről, „feltéve, hogy a tevékenységük a liberális demokrácia keretein belül marad” – fogalmaz a javaslat.

A szöveg mélységesen elítéli az újságírók megfélemlítését, és aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy néhány tagállamban nincs független média, nem elég átláthatók a médiacégek tulajdonosi viszonyai, és nem kiegyensúlyozott a tartalomszolgáltatás.

A nyilvános vita az EU intézményeinek működéséről jót tesz az uniónak, és azt szolgálja, hogy az emberek jobban bízzanak ezekben az intézményekben – szól az utolsó pont. „Attól viszont tartózkodniuk kell egyes tagállami kormányoknak, hogy hogy összeesküvés-elméleteket gyártsanak az EU-val szemben, és támadják az Európai Bizottságot, az Európai Parlamentet vagy az európai együttműködést.”

Nem pont a Fideszről szól

Minden bizonnyal ez az az írásos nyilatkozat, amelyről az EPP egyik bizottságielnök-jelöltje, a finn Alexander Stubb beszélt az EUrologusnak. Akkor azt mondta: pragmatikus együttműködésre törekszik a Fidesszel, amelynek alapja, hogy megegyeznek bizonyos alapelvekben, amelyekhez a magyar kormánynak tartania kell magát. Ha ez nem sikerül, akkor szerinte a Néppárt és a Fidesz útjainak el kell válniuk.

A javaslatot úgy fogalmazták meg, hogy ne említse név szerint sem a Fideszt, sem Magyarországot. Olyan általános ígéreteket tartalmaz, amelyeket a Fidesz is megszavazhat, akkor is, ha a magyar kormány a gyakorlatban nem teljesíti őket. A liberális demokrácia többszöri említése és dicsérete ellentmond Orbán Viktor felvállalt ideológiájának, de a javaslat szövege még változhat, mielőtt szavazásra kerül.

Alexander Stubb valószínűleg nem lesz abban a helyzetben, hogy számonkérje a Fideszen ezt a hitvallást, akkor sem, ha a Fidesz küldöttjei nem hagyják jóvá. Ugyanis valószínűleg nem őt, hanem ellenfelét, a német Manfred Webert fogja megválasztani a kongresszus a Néppárt csúcsjelöltjének az EP-választásra. Weber pedig nyilvánosan kevesebbet kért a magyar kormánytól: hogy működjön együtt az Európai Bizottsággal két kötelezettségszegési eljárásban, a Közép-európai Egyetem és a civil szervezetek szabadsága ügyében.

Az Európai Néppártnak néhány hónappal az EP-választás előtt inkább az az érdeke, hogy egységet és erőt sugározzon, nem feltétlenül az, hogy súlyos belső vitákba kezdjen, és a pártcsalád szakadását kockáztassa. Ezért nem számítunk arra, hogy a választás előtt felfüggesztenék a Fidesz tagságát, vagy kizárnák a pártcsaládból. Ettől függetlenül érdekes felszólalások hangzanak majd el a kongresszuson, amelyeket a nyilvánosságnak szánnak, és amelyek azt mutatják majd, hogy a Néppárt komolyan foglakozik az európai értékválsággal, és hajlandó vitában kiállni a javaslatban megfogalmazott eszmék mellett.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !

Orbán Viktor miniszterelnök (k) az Európai Néppárt (EPP) frakcióülésén az EP épületében, Strasbourgban 2018. szeptember 11-én. Mellette jobbra Manfred Weber, az Európai Néppárt, az EPP frakcióvezetője. MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?