A brit kormány Theresa May mögé állt, és elfogadta a brexit megállapodást

Két éve nem lépett akkorát előre a brexit-tárgyalás, mint szerda este. A brit kormány jóváhagyta azt a megállapodást, amelyet Theresa May miniszterelnök megbízottja a napokban tető alá hozott az Európai Unió brexitügyi képviselőjével.

Szerda délután „hosszú, részletes és szenvedélyes vitát folytattak” a brit kormány miniszterei a megállapodásról, amely Nagy-Britannia EU-ból való kilépésének a feltételeiről szól, mondta a tanácskozás után Theresa May a Downing Street 10. előtt.

„Szilárdan hiszem, hogy ez a megállapodás volt a legjobb, amit kialkudhattunk. Szilárdan hiszem az eszemmel és a szívemmel, hogy ez áll az egész Egyesült Királyság érdekében” – tette hozzá.

A miniszterelnök szerint ez egy döntő lépés afelé, hogy a következő napokban véglegesítsék a kilépési szerződés szövegét, és annak a nyilatkozatnak a szövegét is, amely az EU és az Egyesült Királyság (UK) jövőbeli kapcsolatát fekteti le.

„Az a feladatom miniszterelnökként, hogy elmagyarázzam a döntést, és ezt el is fogom kezdeni holnap, amikor felszólalok a parlamentben” – jelentette be Theresa May.

EU-s főtárgyaló: megtörtént a döntő előrelépés

Elegendő előrelépés történt egy rendkívüli novemberi csúcstalálkozó összehívásához azáltal, hogy sikerült „technikai szinten” elfogadni egy megállapodástervezetet az Egyesült Királyság európai uniós kiválásának feltételrendszeréről, és ezt a londoni kormány is jóváhagyta – jelentette be Michel Barnier uniós brexit-ügyi főtárgyaló szerda este Brüsszelben (MTI).

Az Európai Bizottság szerda este közzétette a kilépési megállapodást, azt a dokumentumot, amelyiknek a pontos tartalmát hónapok óta találgatja a média. A rövidebb, egyelőre angol nyelven elérhető összefoglaló ezen az oldalon olvasható.

Michel Barnier elhozta a szerda esti sajtótájékoztatójára a frissen kinyomtatott szöveget, és büszkén bemutatta az újságíróknak. 185 cikkből, 3 jegyzőkönyvből és több függelékből áll. „Nincsenek már benne színek – a fehér az új zöld” – mondta nevetve, arra utalva, hogy amíg egy szövegen dolgoznak a tárgyalók, színkódokkal jelzik a sorokat: pirossal azokat, amelyekben nincs megegyezés, sárgával azokat, amelyek magasabb szintű döntést igényelnek, és zölddel azokat, amelyeket jóváhagytak a felek.

Miről szól a megállapodás?

A megegyezés fő szövege öt részből áll: 

1. Az állampolgárok jogai: a 2019. március 29-i kilépéstől 2020. december végéig egy átmeneti időszak következik, amelynek az ideje alatt a Nagy-Britanniában élő uniós állampolgárok, és az EU-ban élő britek megtarthatják a korábban élvezett jogaikat.
2. Pénzügyi megegyezés: Nagy-Britannia és az EU vállalja, hogy a britek tagsága alatt vállalt be- és kifizetési kötelezettségeiket mindketten teljesítik, akkor is, ha kilépés dátuma után esedékesek.
3. A szétválás lebonyolítása: például a meglévő szerzői jogok védelme, a folyamatban levő rendőrségi és más igazságszolgáltatási ügyek befejezése, és hogy az átmeneti időszak előtt kereskedelmi forgalomba bocsátott áruk eljuthatnak a célállomásukra.
4. A kilépési megállapodás végrehajtásával kapcsolatos kérdések: például, hogy mi történik, ha az egyik fél nem tartja be a megállapodásban lefektetett kötelességeit.
5. Az átmeneti periódus alatti szabályok: 2019. március 29. és 2020. december 31. között majdnem minden úgy történik majd, mintha Nagy-Britannia még tag lenne az EU-ban, az egyetlen kivétel az, hogy nem vehet részt az EU-s intézmények munkájában, tehát például nem lesz EP-képviselője, EU-biztosa, és a brit kormány nem vehet részt az EU-s miniszterek Tanácsának ülésein és az üléseket előkészítő találkozóin. Az átmeneti időszak egyszer meghosszabbítható, ha az Egyesült Királyság és az EU közösen eldönti, hogy meg szeretné hosszabbítani.

A biztosítékok, amelyekről hónapokig vitáztak  

A fenti öt pont volt a viszonylag könnyű rész, amelyekről már tavaly megegyeztek. Az elmúlt hónapokban viszont arról szóltak a tárgyalások, hogy London és Brüsszel hogyan tudják kölcsönösen biztosítani egymást arról, hogy a kilépés után nem jön létre határ az Ír Köztársaság és az Egyesült Királysághoz tartozó Észak-Írország között, és nem jön létre határ az Egyesült Királyságon belül, Észak-Írország és Nagy-Britannia között sem.

A napokban sikerült olyan megegyezést találni, amely a brit kormánynak és az EU tárgyaló-küldöttségének is elfogadható volt.

Az elsőszámú cél az, hogy 2020 júliusáig eljussanak odáig az EU és a UK közötti jövőbeli kapcsolatok felépítésében, hogy végleges megoldást találjanak a határkérdésre. Ha ez nem sikerül, akkor eldöntik, hogy meghosszabbítják-e az ilyen kérdések rendezésére szánt átmeneti időszakot. Ha a meghosszabbítás végére sem tudják megoldani, akkor jöhet a biztosíték. Ezt a biztosítékot angolul „backstop”-nak hívják, és ez volt a leggyakrabban emlegetett szó a brexit-tárgyalások alatt Brüsszelben és az angol nyelvű médiában. Ezt a részt a megállapodáshoz csatolt egyik jegyzőkönyv tartalmazza.

A backstop azt jelenti, hogy létrehoznak egy közös vámterületet az EU és az Egyesült Királyság között, ami lehetővé teszi, hogy Írországból ellenőrzés nélkül lehessen árukat szállítani Észak-Írországba, ugyanakkor Észak-Írország korlátozások nélkül kereskedhet Nagy-Britanniával is.

Ebben az esetben Nagy-Britannia is hozzáférhet az EU-s piachoz, de azon az áron, hogy be kell tartania az EU állami támogatásokra vonatkozó szabályait, gazdasági versenyszabályait, adózási előírásait, szociális és környezetvédelmi sztenderdjeit. Ezek pontosan olyan szabályok, amelyektől a brexit támogatói meg akartak szabadulni, és ezért félő, hogy a brit parlament nem fogja áldását adni a megállapodásra.

Beindulhat a dolog

A brexit ügyében innentől felgyorsulhatnak az események. Egy nem hivatalos csatornákon terjesztett optimista forgatókönyv szerint csütörtökön Brüsszelben átnézhetik az uniós kormányok EU-hoz rendelt diplomatái a megállapodás szövegét, pénteken az unióhoz küldött nagykövetek is rábólinthatnak, hétfőn pedig az EU-ügyi miniszterek is megtehetik ugyanezt.

Csütörtök reggel az EU brexit-ügyi főtárgyalója, Michel Barnier találkozik az Európai Tanács elnökével, Donald Tuskkal, és beszámol neki az eredményekről.

November 25-én egy uniós csúcstalálkozón mondhatják rá a szövegre a végső áment Brüsszelben az EU-s tagállamok első emberei.

A brit parlament a legkeményebb dió

Az Európai Unió vezetői jó eséllyel igent mondanak erre a megállapodásra, de a brit parlament egyáltalán nem biztos, hogy hasonlóan tesz. Az, hogy Theresa May a saját kormányát meg tudta győzni, hogy fogadják el a javaslatot, nem óriási meglepetés azután, hogy a keményvonalas brexit-hívők Boris Johnson volt külügyminiszterrel az élen néhány hónapja kiléptek a kormányból, és csak azok maradtak bent, akik alapvetően egyetértettek az iránnyal, amerre a brit miniszterelnök tartott.

A brit parlament alsóházát viszont továbbra is nagyon megosztja Theresa May hozzáállása. Nagyon sokan úgy gondolják a saját pártján, a Konzervatív Párton belül is, hogy elárulta a brexit-népszavazás eredményét, túl nagy engedményeket tesz az EU-nak, és valójában nem a kilépésen dolgozik. Ha a következő napokban nem sikerül többséget állítania a szerdán technikai szinten jóváhagyott megegyezés mögé, az pedig egyúttal a miniszterelnöki székébe is kerülhet.

Michel Barnier EU-s főtárgyaló nem fűzött kommentárt arra a kérdésre, hogy van-e terve arra az esetre, ha a brit parlament elutasítaná a megegyezést.

„A két tárgyalócsapat felvállalta a felelősséget a munkáért, amit elvégeztek. A brit kormány is vállalta a felelősséget. Most a többi szereplőnek is fel kell vállalnia a saját felelősségét” – mondta.

A megegyezést az Európai Tanácson és a brit parlamenten kívül az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia jövő március 29. előtt. Guy Verhofstadt, az Európai Parlament illetékes megbízottja leszögezte: a körvonalazódó egyezség lehetővé tenné, hogy a szigetország kilépjen, de közben továbbra is szoros kapcsolatban maradjon az EU-val. Hozzátette, hogy a kompromisszum tiszteletben tartja a bennmaradó tagállamok által lefektetett alapelveket.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !