Európai Bizottság: Tisztázzunk néhány dolgot

DF16D2E1-EC0C-4E55-8002-7FB91DFAD9B2
2019.02.25. 19:22 Módosítva: 2019.02.25. 22:28
Brüsszel érthetően, röviden, magyarul összefoglalta a tényeket a migrációs programjairól és az uniós pénzek megvonásáról.

„Mivel az EU migrációs politikájával kapcsolatban számos félreértés, tévhit terjedt el, fontosnak tartjuk, hogy tisztázzunk néhány dolgot” – írja az Európai Bizottság (EB) egy hétfőn kiadott közleményben, amelyben érthetően és tömören összefoglalják a tényeket hét olyan témáról, amelyekről a kormány évek óta tudatosan félrevezető híreket terjeszt Magyarországon.

„Az Európai Bizottságnak nincsenek „titkos tervei” a migráció fokozására, és amúgy sem születhet semmilyen uniós döntés a tagállamok és az Európai Parlament nélkül” – szögezik le a legelején. Aztán kiemelik, hogy az EU-ban a tagállamokkal együtt, közösen sikerült visszaszorítani az illegális migrációt a 2015-ös menekültválság előtti szint alá.

Pontokba szedve a következőkről esik szó:

  • Humanitárius vízumok („migránsvízum”): nincs is miről szavazni

Az Európai Parlament javaslata volt, amely nem kötelező sem az Európai Bizottságra nézve, sem másra. A Bizottság egyértelművé tette, hogy nem szándékozik humanitárius vízumról szóló javaslatot tenni. „Az EU működése ilyen: sok különböző intézmény együttműködésén alapul. Ha akár az EP, akár a tagállami miniszterekből álló Tanács nem ért egyet egy javaslattal, nem lesz belőle uniós jogszabály – szögezik le. – Pláne, ha a Bizottság nem is tesz ilyen javaslatot, mert akkor nincs is miről szavazni.”

  • Határvédelem: az európai határőrség nem venne el jogokat Magyarországtól

„Európában mindenki számára egyértelmű: az EU külső határainak védelme alapvető fontosságú közös biztonságunk érdekében” – írja az EB. Ezért tavaly szeptemberben azt javasolták, hogy hozzanak létre egy 10 ezer fős közös határvédelmi alakulatot, azért, hogy segítsenek védeni a határokat és megállítani az illegális migrációt. Az a tagállam irányítaná és felügyelné őket, amelyiknek segítségre van szüksége.

  • Menekültügyi ügynökség: nem dönt Magyarország helyett a menekültekről

Az európai Menekültügyi Ügynökséghez azzal fordulhatna Magyarország, hogy segítsen eldönteni: kapjon-e valaki menedékjogot, vagy ne. Akkor lehetne tőle segítséget kérni, ha a magyar hatóságok nem tudnák elég gyorsan vagy hatékonyan elbírálni a menedékkérelmeket. A döntést mindenképpen a magyar hatóság hozná meg.

  • Migránskártyák: ez egy görögországi program

A regisztrált menedékkérők minden országban kapnak pénzt, hogy ne haljanak éhen. Görögországban van egy olyan program, ahol nem készpénzben, hanem kártyán kapják ezt a juttatást. Csak olyanok kaphatnak ilyen kártyát, akik már Görögországban vannak, és jogszerűen vannak ott. Nem is lehet a kártyákat máshol használni, csak ott. Havonta ellenőrzik, hogy annál van-e a kártya, akinek kiadták.

  • Kötelező kvóták: egyelőre nincsenek, valószínűleg nem is lesznek

„Az érvényes uniós menedékjogi szabályok nem tartalmaznak semmilyen kötelező kvótát az EU-ba érkező menekültek elosztására” – írja az Európai Bizottság. Viszont tárgyalnak róla, hogy mit kellene csinálni, mert úgy gondolják, hogy minden tagállamtól elvárható, hogy szolidáris legyen a többiekkel. „Ez a szolidaritás sokféle formában elképzelhető” – szögezik le. Hogy később lesz-e ilyen kvóta, arról a kormányok, köztük a magyar kormány közösen fognak dönteni. A magyaron kívül más kormányok is jelezték már, hogy nem fogadnak el egy kötelező kvótát.

  • Betelepítések: minden ország maga dönt erről, de össze lehetne hangolni

Az uniós országok most is telepítenek át embereket veszélyes helyekről (a magyar kormány például Venezuelából).  A Bizottság azt javasolta, hogy jobban hangolják össze ezeket az önkéntes alapú akciókat. Ettől azonban még semmiben nem változna Magyarország joga arra, hogy önállóan eldöntse: részt vesz-e ilyen tevékenységben, vagy nem, és ha igen, akkor hány menekültet telepítene át.

  • Uniós költségvetés: nincs büntetés, viszont több jut határvédelemre 

„A Bizottságnak a 2021–2027-es időszakra tett uniós költségvetési javaslata nem büntet egyetlen tagállamot sem – sem a migrációs politikája, sem más miatt” – szögezi le az uniós intézmény. Ellenben a korábbiaknál sokkal több pénzt javasol a közös határvédelem megerősítésére, az illegális migráció megelőzésére és az azzal szembeni fellépésre. A Bizottság külön támogatná az illegális bevándorlók visszaküldését. Pénzzel támogatná a háború elől menekülők beilleszkedését is a társadalomba,  „ez ugyanis ugyanúgy fontos társadalmi érdek, mint a munkanélküliség leküzdése vagy az infrastruktúra fejlesztése”. A regionális támogatások összege mindenkinek csökken, de Magyarország továbbra is a legtöbb uniós támogatásban részesülő országok egyike marad, írják végezetül.

Kovács Zoltánt nem lehet kizökkenteni

Az elmúlt napokban a kormány rendszeresen beszélt arról, hogy hogyan tagadja az Európai Bizottság és az európai intézmények a nyilvánvalót, vagyis azokat a terveket és elképzeléseket, amelyek mind a mai napig érvényben vannak az illegális migrációról – jelentette ki Kovács Zoltán. A kormányszóvivő szerint a „migránskártyák” rendszere tanúskodnak róla arról is, hogy egy, az illegális migrációt legális migrációvá tevő rendszerről van szó. Az MTI szerint még akkor is így tartotta, hogy elismerte: olyan embereknek adják, akik már az Európai Unió területén vannak. „Milyen felfogás már az, milyen cél már az, amikor az Európai Unió azt fogalmazza meg, hogy ezt a kártyát azért adják, hogy ezek az emberek minél hamarabb az Európai Unió belsejébe juthassanak?” - tette fel a kérdést.

Valójában – ahogy azt az Európai Bizottság is jelezte – a kártyát csak Görögországban tudják felhasználni,

vagyis pontosan azt a célt szolgálja, hogy a menedékkérők ott maradjanak,

ne induljanak tovább a nyugat-balkáni útvonalon Szlovénia vagy Magyarország felé.

Az államtitkár hozzátette: a rendszer további eleme a migránsvízum. Annak ellenére, hogy – mint azt már korábban többször megírtuk – az Európai Parlament hiába szavazta meg a humanitárius vízumokról szóló javaslatát, ebből a szavazásból nem születik jogszabály.

Az a testület, amely valóban javasolhat jogszabályokat, vagyis az Európai Bizottság elutasította, hogy ilyesmit kezdeményezzen, és erre a mai közlemény alapján sem hajlandó.

A plakátokra kitett harmadik elemet, a „kötelező betelepítési kvótát” is felemlegette, amelyet „az Európai Parlament továbbra sem vett le napirendjéről”. Nem tette hozzá, hogy a másik döntéshozónál, a tagállamokból álló Tanácsnál évek óta hozzá sem nyúlnak a javaslathoz, amely a menekültválság alatt – a magyar kormánynak is köszönhetően – összeomlott dublini rendszert váltaná föl, és csak az EU-ba érkezett, előzetesen vizsgált menedékkérőkre vonatkozna.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!