Életmentő-e a traffipax, veszélyesek-e az öreg autók?

DSOKI20160421001
Az Európai Unióban folyamatosan csökken a halálos kimenetelű balesetek száma, egyetlen tagállam kivétel ez alól, Málta. Az adatok azonban nagy szórást mutatnak, hiszen míg Romániában egymillió lakosra 98 áldozat jut a közutakon, Svédországban 25. Vannak országok, ahol a jó eredményekhez sok traffipax kell, máshol azonban ez sem hat. Mint ahogy az is kiderül írásunkból, hogy öreg autókkal is lehet biztonságosan közlekedni.

2017-ben 25 300-an veszítették életüket közlekedési balesetben az uniós országok területén. Ez a szám 2002-ben még 54 ezer volt, ami 50 százalékos esést jelent, a tendencia pedig folyamatosan javul. Ugyanakkor míg 2010-ig 22 500-zal haltak meg kevesebben az utakon, addig a következő nyolc évben csak 6200-zal, vagyis húsz százalékkal csökkent az áldozatok száma 2010 és 2017 között. Elemzésünkben azt mutatjuk be, hogy az egyes országokban milyen a baleseti statisztika és azt is vizsgáljuk, hogy van-e összefüggés a halálos kimenetelű balesetek és az országokban elhelyezett traffipaxok száma, illetve az autók átlagéletkora között.

CartoDb térkép embed

Az Eurostat adatai szerint a halálos balesetek szempontjából a két véglet Románia és Svédország. Egymillió lakosra vetítve 2017-ben Romániában 98-an, Svédországban pedig 25-en veszítették életüket. A románok mögött nem sokkal maradnak le a bolgárok (96), aztán jönnek a horvátok (80), majd a lengyelek (75) és a lettek (70).

Magyarország ebből a szempontból 8. a sorban, 64 halálos áldozattal egymillió lakosra vetítve, ez azt jelenti, hogy 624-en haltak meg az utakon 2017-ben, ami 14 emberrel több, mint az előző évben.

Az EU-s átlag 50 halálos áldozat/egymillió lakos, 16 tagállam van az átlagon vagy afölött. Ahogy említettük, a svédeké a legjobb mutató, őket követi az Egyesült Királyság (27), Dánia (32) és Hollandia (31).

Lássuk a sebességmérő készülékek számát, az SCDB gyűjtésének köszönhetően. A logikus az lenne, hogy minél több a traffipax, annál kevesebb a baleset. Találunk is erre utaló adatokat, de vannak kivételek is.

A sebességmérők számát úgy tudjuk megadni, hogy az adott országban ezer négyzetkilométerre hány ilyen berendezés jut. A két véglettel kezdjük itt is: Szlovákiában és Írországban (0,2-0,2) van a legkevesebb, Belgiumban (67,6) és Máltán (66,5) a legtöbb, Magyarország 2,8-as értékkel a traffipaxszal kevésbé felszerelt országok között van, még ha ezt az autósok nem is érzik így. Mindenesetre az EU-ban minden ezer négyzetkilométerre 11,7 sebességmérő jut átlagosan.

Az árulkodó, hogy a legtöbb halálos balesetet felmutató Romániában meglehetősen kevés a traffipax (0,9/ezer  km² ). Sőt, az első 11 ország közül 10-ben van ezer négyzetkilométerenként 0,2-4,5 készülék. A 12. helyen álló Olaszország esetében nagy az ugrás: itt 56 halálos áldozat jut minden egymillió lakosra, de 33,8 radarberendezés ezer négyzetkilométerenként. Sőt, őket követi a legtöbb traffipaxot használó Belgium, ahol így is 55 az áldozatok száma egymillió belgára. A lista végét böngészve sem leszünk túl okosak, hiszen míg az utolsó előtti briteknél sok a traffipax (31,3) és kevés az áldozat (27), addig a legjobb eredménnyel (25) rendelkező svédeknél meg kevés a műszer (3,8).

Itt azonban tegyünk egy kitérőt a máltaiak kedvéért. Máltán valami nincs rendben. 2001 és 2017 között valamennyi uniós országban csökkent a balesetek száma, kivéve Máltán. Sőt, a balti államok közül 16 év alatt Észtországban és Lettországban 75, Litvániában 72 százalékkal kevesebb halálos baleset történt. Máltán viszont 18 százalékkal több, úgy, hogy az őket követő Romániában is 20 százalékkal javult a helyzet ezen időszak alatt. Magyarország 49 százalékos csökkenése az uniós országok 21. helyére elegendő, és ez a mérték elmaradt az EU-s átlagtól (54,1) is. Ennek fényében érthető, hogy Máltán miért próbálkoznak meg például a sebességmérők felszerelésével, a szigetországban van a második legtöbb radar, azonban az eredmény még mindig csak a gyenge középmezőnyt jelenti számukra.

Vessünk egy pillantás az autók átlagéletkorára is, amelyről csak 2014-es adatokat találtunk. Logikusnak tűnik, hogy ahol öregebbek, esetleg rosszabbul felszereltek vagy karbantartottak az autók, ott nagyobb veszélyben van az emberi élet, vagyis több az áldozat. A számok mást mutatnak. A legidősebb járműparkkal a szlovákok rendelkeznek (11,3 év), alig van traffipaxuk (0,2/ezer km²) mégis a középmezőnyben vannak, bár az EU-s átlag fölött (57 áldozat/millió lakos). Az észt autók életkora is 11 év, kevés traffipax mellett 36 közlekedési tragédiában elhunyt ember jut egymillió lakosra. De átlagosan kilenc évnél idősebb autókkal járnak a finnek, a spanyolok és a hollandok, és nekik jók a baleseti statisztikáik. Az előbbi négy ország közül csak a hollandoknál van jelentősebb mennyiségű kamera az utakon (23,7/ezer km²).

Ami még ebben a körben érdekes: a rossz baleseti statisztikával rendelkező románok, bolgárok és lengyelek viszonylag új autókkal közlekednek (7,72, 5,54, 5,75 év). A legfiatalabb autók pedig Luxemburgban róják az utakat (átlagban 5,55 évesek), ahol azonban az uniós országok közül a legmagasabb a minimálbér (1738 euró), de ez már egy következő írás témája lesz.

A cikk az Eurológus és az Európai Adatújságírók Hálózata közötti együttműködés eredményeként készült.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!