Aggódik, de széttárja karjait az EU-biztos a magyar hajéktalanok ügyében

A magyar kormány tavaly októberben új szintre emelte a hajléktalanság kriminalizálását: az alaptörvényt úgy módosították, hogy az egész országban tilos lett az életvitelszerű közterületi tartózkodás, a szabálysértési törvény pedig a kiszabható pénzbírságot cserélte le a szabálysértési eljárásra, amivel akár 60 napra elzárhatják a hajléktalanokat.

Ujhelyi István szocialista EP-képviselő még akkor küldött egy írásbeli kérdést a szociális ügyekkel foglalkozó EU-biztosnak, a belga Marianne Thyssennek. Megkérdezte, hogy mi a bizottság hivatalos álláspontja az új magyar jogszabályról, az összhangban áll-e az uniós szerződések alapját képező európai értékekkel, amelyek őrzése és érvényesítése a bizottság feladata? Arra is kíváncsi volt, hogy a többi tagállamban van-e hatályban a magyarhoz hasonló jogszabály, és hogy vannak-e olyan uniós alapok, amelyek a hajléktalanokat hivatottak segíteni a munkaerőpiacra való visszatérésben, vagy megfelelő lakhatási körülmények biztosításában?

Marianne Thyssen szerdán küldte el a válaszát.

A Bizottság osztja a Tisztelt Képviselő aggodalmait a hajléktalanokkal szembeni bánásmód tekintetében Magyarországon bekövetkezett alkotmányos és jogi fejleményekkel kapcsolatban, és továbbra is elkötelezett az Unió alapvető értékeinek megőrzése és fenntartása mellett.

Marianne Thyssen

Fotó: Aris Oikonomou / AFP

A biztos emlékeztetett rá, hogy a hajléktalanság és a lakhatásból való kirekesztettség elleni küzdelem elsősorban a tagállamok felelőssége. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a tagállamok együttesen hirdették meg a szociális jogok európai pillérét, és ezáltal kötelezettséget vállaltak arra, hogy megfelelő elszállásolást és szolgáltatásokat biztosítanak a hajléktalanok számára társadalmi befogadásuk elősegítése érdekében.  

„Több uniós pénzügyi eszköz is rendelkezésre áll a kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek munkaerőpiacra történő visszailleszkedését és a megfelelő, megfizethető lakhatáshoz való hozzáférést elősegítő fellépések és projektek finanszírozására – fejtette ki az EU-biztos.

Ilyen eszközök például az európai strukturális és beruházási alapok (különösen az Európai Szociális Alap és az Európai Regionális Fejlesztési Alap), a foglalkoztatás és a szociális innováció európai uniós programja és az Európai Stratégiai Beruházási Alap. Megemlítendő továbbá a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap, amely anyagi segítséget és támogatási szolgáltatásokat is nyújt.”

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !