A kormány megszavazta az erősebb uniós határőrséget

shutterstock 291886562
2019.04.02. 19:19 Módosítva: 2019.04.03. 09:18
Magyarországon migránsok betelepülését segítő szervezetként állították be, Brüsszelben jóváhagyták a javaslatot.

A magyar kormány brüsszeli állandó képviselője hétfőn jóváhagyta az európai határ- és parti őrség megerősítését. Ekkor szavaztak az uniós kormányokat az EU-ban képviselő nagykövetek a javaslatról, amely szélesebb jogkörrel ruházza fel az EU határőrizeti ügynökségét, a Frontexet.

A terv szerint a Frontex személyi állományát 2027-ig fokozatosan tízezer főre bővítenék, a költségvetését 2021 és 2027 között közel megháromszoroznák, a szárazföldi határok védelmére járműveket, a Földközi-tengeri határ védelmére hajókat, a kitoloncolt menedékkérők visszaszállítására pedig repülőgépeket szereznének be. A Frontex együttműködne az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségével (EASO), amelynek az a feladata, hogy segítse a tagállamokat a menedékkérelmek elbírálásában. 

Extrém bevándorlási nyomás esetén a Frontex segítene a nemzeti határőrségeknek a menedékkérők fogadásában, a kérelmek elbírálásában, és a védelemre nem jogosultak visszaküldésében.

A magyar kormány otthoni kampánya szeptember óta úgy állítja be a javaslatot, mintha az lenne a célja, hogy segítsen minél több bevándorlót bejutni az EU-ba, és hogy elvegye a határőrizet jogát a tagállamoktól. Az Európai Bizottság többször is cáfolta mindkét állítást. A magyarországi Brüsszel-ellenes kampányra február végén kiadott válaszukban hangsúlyozták, hogy a Frontex a nemzeti határőrséggel együttműködve léphetne csak fel, és az a tagállam irányítaná és felügyelné a Frontex embereit, amelyiknek segítségre van szüksége.

A magyar kormány nem tiltakozott

Az Európai Parlament (EP) tárgyalódelegációja és a kormányok Tanácsát ebben a félévben vezető román elnökség múlt héten állapodott meg a javaslat végső szövegéről, ezt szentesítették a szavazatukkal hétfőn a nagykövetek.

Három nagykövet szavazott nemmel: az olasz, a spanyol és a szlovén. Az első kettő túlzásnak tartotta a tízezer főre szóló bővítést. A szlovén kormány azért szavazott nemmel, mert a szöveg legutóbbi verziójából kikerült az a lehetőség, hogy a Frontex EU-n kívüli országokban, például Szerbiában, Bosznia-Hercegovinában vagy Macedóniában is jogosult legyen együttműködni a helyi határőrséggel, hogy segítse a védelmet nem kapó menedékkérők visszaküldését.

Az Európai Parlament kérése volt, hogy a Frontex EU-n kívüli bevetésének lehetősége ne kerüljön bele a jogszabályba.

Pontosan arról szól, amit Orbán Viktor követel

„Alapvetően érthető, hogy a magyar kormány egyetért a reformtervezettel, hiszen az EU pontosan azt teszi, amit az Orbán Viktor évek óta követel: egy migrációs válság esetén alkalmazandó vészforgatókönyvvel erősíti meg az uniós határokat, ami a nemzeti szuverenitást is tiszteletben tartja” – nyilatkozta kedden Niedermüller Péter, aki az EP-ben a szociáldemokrata frakció részéről vett részt a jogszabály megalkotásában.

Kedden az Európai Parlament állampolgári jogi szakbizottsága is jóváhagyta a javaslatot: a liberális, a néppárti és a szociáldemokrata frakciók is megszavazták, csak a Zöldek és a radikális baloldali frakció szavaztak ellene. Ők azért, mert mert nem szerepelnek olyan erős emberi jogi garanciák a szövegben, amelyeket föl tudnának vállalni – mondta el az EUrologusnak a Demokratikus Koalíció EP-képviselője.

Niedermüller saját frakciójának, a szociáldemokrata képviselőcsoport azt szabta feltételül a javaslat elfogadásához, hogy a szöveg ne engedje meg a Frontexnek, hogy harmadik országból harmadik országba vigyen vissza menekülteket. „A jogellenesen itt tartózkodó bevándorlók visszaszállítása a Frontex fontos feladata, de csak az Európai Unión belülről. Ez egy európai uniós ügynökség, és az EU-n kívül nincsen semmiféle jogi alapja a működésének” – szögezte le az EP-képviselő.

A következő hetekben az EP plenáris ülésének és a tagállami kormányok minisztereinek is áldásukat kell adni a szövegre – erre Niedermüller Péter szerint az erőviszonyok ismeretében biztosan sor kerül majd.

Ezután az uniós országok, köztük Magyarország is hozzá kell, hogy lássanak átültetni a rendelkezést a gyakorlatba. Ez éveket vesz majd igénybe: a tízezer fős állományt 2027-ig, fokozatosan éri majd el a szervezet. A jogszabály más elemeinek a megvalósításához is több időre van szükség: például annak a monitorrendszernek a kiépítéséhez, amely nyomon követi a tagállami határőrségek munkáját.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!