Sargentini nélkül ülésezett a magyar jogállamiságról az EU Tanács

2019.04.09. 20:59 Módosítva: 2019.04.10. 09:16
Az uniós tagországok európai ügyekkel foglalkozó minisztereinek keddi tanácsülésén hét hónappal az Európai Parlament állásfoglalása után kimondták: „Készen állunk rá, hogy konstruktív és tartalmas párbeszédet folytassunk Magyarországgal.” A tárgyalást megelőző informális egyeztetésen EP illetékes képviselői, Judith Sargentini és Claude Moraes nem tudtak részt venni, mivel a román elnökség az utolsó pillanatban hívta meg őket.

Claude Moraest, az EP belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságának elnökét és a magyar különjelentést összeállító zöldpárti Judith Sargentinit az ülést megelőző informális találkozóra az utolsó pillanatban hívta meg a soros román elnökség, ezért a részvételt le kellett mondaniuk más elfoglaltságuk miatt.

Varga Judit, a Miniszterelnökség európai uniós kapcsolatokért felelős államtitkára pedig színjátéknak nevezte, hogy „Sargentiniék nyíltan megsértődnek, és nem hajlandóak” elfogadni az elnökség meghívását egy informális egyeztetésre, hiszen a céljuk továbbra is az, hogy részt vehessenek a tanácsülésen – írja az MTI.

Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke korábban arra szólított fel, hogy a képviselőtestület bemutathassa álláspontját a szakminiszterek formális tanácsülésén, erre azonban máig nem érkezett válasz a tanács részéről. Illetve Sargentini is korábban számon kérte a román elnökséget, hogy miért nincs hónapok óta fejlemény az ügyben.

A mai ülésen, hét hónappal az Európai Parlament állásfoglalása után, Franciaország és Németország egy közös nyilatkozatban mondja mondja ki : „Nem pusztán egyes törvényeket tartunk aggasztónak [Magyarországon]: az alapvető értékek tiszteletben tartásáról szóló EP jelentés által festett teljes kép nagyon aggasztó.”

Az Európai Unió jogi Chartája alapján számos intézkedést jogellenesnek talál továbbra is Magyarországon a francia és a német kormány: „A tény, hogy nem kormányzati szervezetek és egyetemek kénytelenek elhagyni az országot a kormány által bevezetett korlátozó intézkedések miatt, mindannyiunk számára aggodalomra adnak okot. (…) A magyar média élénk és változatos volt, most azonban egyre egysíkúbbnak tűnik. A független újságírók egyre nehezebben tudnak érvényesülni a magyarországi médiában.

Varga Judit az ügy kapcsán így reagált: „Koholt vádak alapján próbálja Magyarországot elítéltetni az Európai Parlament (EP) bevándorláspárti többsége, ezt bizonyítja az is, hogy nem halad előre a hetes cikk szerinti eljárás a tagállamok kormányait tömörítő tanácsban.”

Az államtitkár megismételte véleményét, miszerint az eljárás csupán politikai nyomásgyakorlás annak érdekében, hogy a magyar kormány hagyjon fel migrációellenes politikájával. Kiemelte, a tanácsi elnökség nehezen tudja kezelni az EP „szerződésellenes nyomulását”, azt, hogy a választásokhoz közeledve a magyarországról szóló jelentést összeállító zöldpárti Judith Sargentini és társai „egyre frusztráltabban” próbálkoznak részt venni az eljárásnak ezen szakaszában.

Varga Judit kijelentette, a kormány partner lesz egy tisztességes eljárásban, ugyanis „ha a tényekről vagy a jogi részletekről kell beszélni, akkor a bevándorláspárti többség muníció nélkül marad”. Ugyan több tagállam is támogatja, hogy a hetes cikk szerinti eljárást kezdeményező EP bemutathassa az álláspontját, a tanács jogi szolgálata októberben kimondta, hogy véleménye szerint a parlamentnek ebben a szakaszban már nincsen szerepe.

Németország és Franciaország kedden megfogalmazott álláspontja szerint szükséges, hogy a magyar a korrupcióval, a média szabadságával, a tanszabadsággal, a vallásszabadsággal, a szólásszabadsággal, a kisebbségek és a menekültek jogaival kapcsolatban a Tanácsban meghallgassák a magyar kormányt. A vita időpontjának júniust javasolták, közvetlenül az európai parlamenti választások után.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!