Juncker: Örülök, hogy Orbán szerint jó a személyes kapcsolatunk, én is így érzem

2019.05.07. 15:57
Az elmúlt öt évét értékelte az Európai Bizottság elnöke kedden. Büszke rá, hogy Görögországot bent tudta tartani az eurózónában, és sajnálja, hogy nem reagált azonnal a Luxleaks botrányra, és hogy hallgatott a brit kormányra, amikor arra kérték: ne avatkozzon be a brexit-népszavazási kampányba.

Az egység és a remény üzenetét kell sugároznunk, meggyőzni az embereket, hogy a mi közös európai projektünkről szavaznak május 26-án, mondta az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker egy keddi sajtótájékoztatóján. Annak apropóján állt a kamerák elé, hogy csütörtökön az Európai Unió jövőjéről fognak tárgyalni az EU-s országok vezetői egy csúcstalálkozón a romániai Nagyszebenben.

„Mindenkinek azon kell elgondolkodnia, hogy milyen lenne az Európai Unió a választás utáni napon, hogyha például mindenki a szélsőségesekre szavazna – buzdított szavazásra az elnök. – Mindenkinek azt kell mondogatnia magának: 

Ma én vagyok Európa."

Az Európai Uniót ért kritikákról megjegyezte: nem tartja fairnek, hogy teljes egészében az EU-nak róják föl, hogy sok választópolgár csalódott az európai projektben. „A nemzeti politika is kiábrándítja az embereket. Ha az EU-t tesszük meg mindenért bűnbaknak, akkor a nemzeti valóságokat vetítjük az európai valóságra.”

Orbán mindig meg tudja lepni

„Örömmel láttam, hogy Orbán Viktor néhány nappal ezelőtt azt mondta egy interjúban, hogy jó a személyes kapcsolatunk egymással. Én is így érzem” - mondta a Hír tv arra vonatkozó kérdésére, hogy mit szól hozzá, hogy a magyar miniszterelnök már nem támogatja a néppárti Manfred Weber jelöltségét Juncker idén ősszel megüresedő posztjára.

A kérdést elterelte azzal, hogy bizottsági elnökként ő nem szól bele pártpolitikai ügyekbe, viszont Orbán Viktorral kapcsolatban még hozzátette: „Orbán Viktor mindig meg tud lepni. Például, amikor azt mondta, hogy hiba volt elvállalnom a bizottság elnökségét, amikor a britek világosság tették, hogy ellenzik a kinevezésemet.”

A magyar kormányfő korábban azt mondta: az Európai Bizottság hibája, hogy a briteket nem tudták az EU-n belül, a migránsokat pedig az EU-n kívül tartani. Juncker a szívére vette a megjegyzést, és több sajtótájékoztatón is kikérte magának.

Brexit: nem fél semmitől, nem reménykedik semmiben

„Angolul mindenki ért, Angliát viszont senki nem érti” - viccelt Jean-Claude Juncker arra utalva, hogy a három nyelven tartott sajtótájékoztatóján a német és a francia nyelvű részeknél a csordultig megtelt előadóterem nézőinek nagy része föltette a fejhallgatót, és a tolmácsolást hallgatta.

A brexittel kapcsolatban azt kérdezték tőle: korábban mindenki attól félt, hogy Nagy-Britannia ki fog lépni az EU-ból, de most, hogy a kilépés határidején túl vagyunk, és még mindig nem történt meg a brexit, sokan inkább attól tartanak, hogy mégis bent maradnak az EU-ban a britek. Juncker azt felelte: „Nem félek semmitől, és nem reménykedem semmiben.” Felidézte egy korábbi megjegyzését, miszerint a brit parlamenthez képest az egyiptomi szfinx egy nyitott könyv.

A nagyszebeni csúcstalálkozóhoz közeledve kiemelte: az összejövetel egyik célja, hogy az EU újból megtalálja a közös céljait 27-es körben is.

Egy dologra nagyon büszke, két dolgot sajnál

Juncker úgy érzi, hogy az általa vezetett Európai Bizottság megtartotta az ígéreteit. Három célkitűzéssel lépett az EU javaslattevő testületének élére: hogy munkahelyeket teremtsen, felgyorsítsa a gazdasági növekedést és a ösztönözze a beruházásokat Európában. „Ezeket a célokat teljesítettük” – jelentette ki. Kiemelte, hogy 2014 óta a munkanélküliség átlagosan 11,5 százalékról 7,7 százalékra csökkent, a gazdaság hat éve folyamatosan növekszik, és közel 400 milliárd eurónyi beruházást valósítottak meg vagy hagytak jóvá csak az általa indított programon keresztül.

Az Európai Bizottság szemléletes összefoglalókat készített minden olyan témában, amelyben előrelépés történt az elmúlt öt évben uniós szinten, például a gazdasági növekedésben, szociális intézkedésekben, biztonságpolitikában és sok másban. A teljes listát ezen az oldalon böngészheti.

A legnagyobb sikerének azt tartja Jean-Claude Juncker, hogy 2015-ben sikerült Görögországot az eurózónában tartania. Komolyan fenyegetett ugyanis az a veszély, hogy kiesnek a közös valutát használó országok sorából, idézte föl a bizottság elnöke.

Két dolgot pedig rosszul csinált, vallotta be. Az első: amikor botrány robbant ki amiatt, hogy miniszterelnöksége alatt nemzetközi cégek jogszerűtlen adókedvezményeket kaptak Luxembourgban, csak egy héttel később reagált a vádakra, nem pedig azonnal.

A második: hogy hallgatott David Cameron brit kormányára, amikor azt kérték tőle, hogy ne avatkozzon be a brexit-népszavazás előtti kampányba. Ugyanis, mint később kiderült: a Bizottság lett volna az egyetlen, aki szembeszállhatott volna azokkal a hazugságokkal, amelyeket a kilépéspárti kampány terjesztett az Európai Unióról.

Weltpolitikfähigkeit

A csúcstalálkozótól azt várja az Európai Bizottság ősszel leköszönő vezetője, hogy lépéseket tesznek afelé, hogy az EU világpolitikai tényezővé válhasson. A technológiai fejlődés azt jelenti, hogy új értékek mellett kell kiállnia az EU-nak. Erősíteni kell az EU fellépését a világgazdaságban, a környezetvédelemben. Fejleszteni kell a szociális védelmet is, amit az Európai Unió nyújt.

Az EU működésének reformjáról pedig azt mondta: szükség van rá, hogy néhány fontos területen megszüntessék az uniós országok vétójogát, hogy hatékonyabban haladhasson előre az EU törvényhozása. Azt sem zárta ki, hogy egyes célok elérése érdekében az EU alapszerződését is lehet módosítani, viszont hangsúlyozta, hogy a mostani szerződések is sok mindenre lehetőséget adnak, ha van rá politikai akarat.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !