Orbán: Tisztelünk téged, te, nagyszerű, magyarokat sértegető, alkalmatlan ember!

D KOS20150604006
2019.05.08. 07:26 Módosítva: 2019.05.08. 15:04
Hatalmas léptekkel távolodik az európai középtől Orbán Viktor és a Fidesz, a Néppártban alig van már támogatottsága, de úgy tűnik, erre nincs is szüksége. Ugyanakkor a szélsőjobb tárt karokkal várja, ami azonban nem kecsegtet túl sok sikerrel és befolyással az európai színtéren.
  • Orbán és a Fidesz nevében 2018. október 18-án Rogán Antal közölte, hogy a Fidesz és Orbán Viktor miniszterelnök Manfred Weber jelölését támogatja az Európai Néppárt csúcsjelölti tisztségére.
  • Orbán Viktor 2019. március elején azt mondta egy német lapnak, hogy ő világossá tette: végig támogatni fogják Manfred Webert. 
  • Orbán Viktor 2019. május 6-án hétfőn kijelentette, alkalmatlannak tartja Manfred Webert, éppen ezért ő és pártja nem támogatja a Néppárt csúcsjelöltjét.

De mi történt ez alatt a fél év alatt?

A Fidesz és az Európai Néppárt távolodása egymástól többéves folyamat. 2015 decemberében az Európai Parlament elfogadott egy állásfoglalást, amelyben felszólítják az Európai Bizottságot, hogy kezdjék meg a magyarországi jogállamiság mélyreható vizsgálatát, de ekkor a parlamenti matematika alapján az Európai Néppárt többsége még kiállt a Fidesz mellett. Két év múlva azonban elkezdtek fogyatkozni a néppárti támogatók, mindez a Sargentini-jelentéssel összefüggésben követhető végig.

A Néppárt jóváhagyása nélkül maga a vizsgálat sem indult volna meg: a szükséges többség úgy jött össze, hogy a néppárti képviselők jó része tartózkodott vagy támogatta az eljárás megindítását. Ekkor fordult elő először, hogy a Néppárt többsége nem úgy szavazott, hogy az a Fidesz érdekeit szolgálja. 2018. szeptember 12-én, a Sargentini-jelentés 2/3-os megszavazásánál pedig már egyértelmű volt, hogy a Néppárt valamit másképpen akar Magyarországon, az események pedig néhány hónap alatt úgy felgyorsultak, hogy a Fidesz–Néppárt-szövetség gyakorlatilag felbomlott, jelenleg úgy beszélnek egymásról, mint ellenfélről.

Orbán és a Fidesz nevében 2018. október 18-án még azt  közölte a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter, hogy a Fidesz és Orbán Viktor miniszterelnök nem Alexander Stubb, hanem Manfred Weber jelölését támogatja az Európai Néppárt (EPP) csúcsjelölti tisztségére. Rogán akkor azt mondta, Orbán egyértelműen a Néppárt keresztény szárnyához tartozó bajor kereszténydemokrata Webert támogatja, szemben az EPP liberális szárnyához tartozó volt finn miniszterelnökkel, Alexander Stubb-bal. Ez azért is érdekes, mert maga Weber is megszavazta a magyarországi jogállamisági folyamatok kritikájaként értelmezhető Sargentini-jelentést. A szavazás magyarázataként kemény kritikát fogalmazott meg : „Magyarországon jelenleg rendszerszintű veszély fenyegeti a jogállamiságot, és ezen uniós alapértékek tekintetében nem szabad kompromisszumot kötni”.

Ugyanakkor 2018 novemberében Weber még azt hangsúlyozta, nincs napirenden a Fidesz kizárása a Néppártból, de azért nyomást fognak gyakorolni Orbán Viktorra, hogy mint a pártcsalád tagja, tartsa tiszteletben az európai alapjogokat és az alapelveket. A helsinki néppárti kongresszuson, november 8-án Orbán kiállt Weber mögött: „Nagyon köszönjük, Manfred, hogy eljöttél Magyarországra, és támogattál minket a nemzeti választásunkon. Tisztelünk téged, mert mindig tudod, hogy mikor van a vita ideje, és mikor jön el annak az ideje, hogy egységesek legyünk” – jelentette ki. Helsinkiben nagy többséggel Webert választották csúcsjelöltnek.

Az ezt követő hetekben a Néppárt és Manfred Weber is azon az állásponton volt, hogy a Magyarországgal kapcsolatos eljárásban a tagállamokon a sor. Weber nem először igyekszik másra hárítani a felelősséget Orbán és kormánya kapcsán. A CEU-val kapcsolatban például először azt mondta, hogy majd az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárása megmondja, mi a helyes út és azt kell követni a magyar kormánynak. Ezzel a kormány nem törődött, erre a Bizottság beperelte Magyarországot. Weber ezt úgy kommentálta, hogy rendben, akkor majd a bíróság ítéletét kell betartani.

Weber, az ember barátja

2019 elején még a magyar miniszterelnök nyíltan támogatta Webert, egy kormányinfón erre magyarázatként úgy felelt : „van úgy, hogy az ember barátját bepalizzák". Utalva ezzel a CEU-val kapcsolatos Weber-kritikákra.

A töréspont az volt, amikor Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság leköszönő, néppárti elnöke is megjelent az utcai plakátokon, Soros Györggyel együtt. A kormányzati plakátkampány csúsztatásokkal és félremagyarázásokkal manipulálta az embereket, ki is verte a biztosítékot szerte Európában. A Néppárt különböző tagpártjai fordultak a párt elnökségéhez, hogy vegyék napirendre a Fidesz tagságának kérdését.

000 1EJ2K6
Fotó: Kisbenedek Attila / AFP

Weber ultimátumként jelentette ki , hogy azonnal és végleg le kell állítani a magyar kormány Brüsszel elleni kampányát. Emellett még két feltételt támasztott Orbánékkal szemben: Orbán bocsánatot kér az EPP tagpártjaitól, és biztosítja a CEU további működését. Ezután Weber is hirtelen eljött Magyarországra, de azt mondta, hogy semmiben sem kerültek közelebb Orbán Viktorral. Igaz, a reptérről a városba vezető útvonalon legalább a plakátokat gyorsan leszedték.

A Fidesz Néppártból való felfüggesztéséről március 20-án döntöttek. A döntés előtt Gulyás Gergely bejelentette, hogy ha felfüggesztik őket, azonnal elhagyják a Néppártot. Végül ez a döntés született, ám azzal a trükkös megoldással, és a Fidesz részéről tökéletesen kommunikálható csavarral, hogy gyakorlatilag együtt szavazták meg a Fidesz ötletét a felfüggesztésről, merthogy a magyar kormánypárt is ezt kérte.

Weber úr a jövő

Március elején Orbán a Welt am Sonntag című újságnak adott interjújában még azt mondta, „ha az EPP győzni szeretne Közép-Európában, azt kell mondania itt: Juncker úr a múlt, Weber úr a jövő”, illetve úgy fogalmazott: „a mi jelöltünk egy nagyszerű ember”. De ami ennél is fontosabb, azt mondta: „a választás után kezdődnek az alkuk, egyezségek, dealek. Ott még lesznek más jelöltek is a bizottság élére. Megpróbálják Webert majd letaszítani erről a pozícióról. 

Világossá tettem, hogy mi végig támogatni fogjuk. De még nagyon nehéz idők várnak rá.”

Március végén aztán a német ZDF-en volt Webernek egy nyilatkozata , amelybe kapaszkodva most Orbán előállt azzal, hogy már nem támogatják Webert, mert nem kell neki a magyar emberek szavazata. A riporter megkérdezte a néppárti politikust, hogy akkor is lenne-e Bizottság elnöke, ha csak a populista Fidesz szavazataival érhetné ezt el. Weber azt mondta, hogy nem szeretné ilyen körülmények között elfoglalni a hivatalát, azt akarja, hogy a politikai közép, ne a bal- vagy- jobboldal választottja legyen. A magyar emberek voksairól szó sem volt.

Erre először államtitkári szinten ugrottak rá, majd Orbán április elején, amikor bejelentette az EP-kampányprogramjukat, úgy fogalmazott Manfred Weber mondatairól, hogy az kedélyeket és nemzeti önérzetet borzoló, Weber sértegette a magyarokat, ezért meg is érti, hogy sokan mondják nekik, hagyják ott a Néppártot, de akkor még nyugalomra intett. Aztán a Kleine Zeitung című osztrák lapnak nyilatkozva arról beszélt, hogy Európának át kellene vennie az osztrák modellt, amelyben a jobbközép a jobboldallal működik együtt, és hozzátette: fennáll a kockázata, hogy végleg szakítanak az európai kereszténydemokratákkal.

Weber alkalmatlan

Így jutottunk el odáig, hogy Orbán Viktor 2019. május 6-án hétfőn végül kijelentette, alkalmatlannak tartja Manfred Webert, éppen ezért ő és pártja mégsem támogatja a Néppárt csúcsjelöltjét. És ez eredményezte azt, hogy a Néppárt legnagyobb politikai erőjének, a német CDU-nak a vezetője is ajtót mutasson a Fidesznek. Orbán szavai után pedig a Néppárt is reagált: „nem Manfred Weber lenne az első bizottsági elnök, akit a Fidesz szavazatai nélkül választanak meg” – mondta a szóvivő. Weber pedig másnap arról beszélt, sajnálja, hogy Magyarország rossz irányba tart Orbánnal.

Orbán stratégiai célját azonban jól lehet látni, még ha kevéssé érthető is. Az ő többé-kevésbé kimondott terve az, hogy a bevándorlásellenes erőket bevigye a Néppártba, a liberálisokat meg kiszorítsa onnan. Igen ám, de a Néppártban senki sem kér a szóba jöhető pártokból. Egyaránt elutasított a német AFD, az olasz Liga, a francia Nemzeti Tömörülés, a belga nacionalista N-VA, a holland és az osztrák Szabadságpárt, a lengyel Jog és Igazságosság, a svéd vagy a dán demokraták és a finn populista párt is. Erre számos bizonyíték van.

„Mi nem megyünk el a Néppártból, csak elzavarni lehet minket”

– jelentette ki tavaly Orbán Viktor Tusványoson. Akkor is egyértelmű volt : az Orbán sugalmazta nyitás az Európa-kritikus jobboldal felé, a Salvini-féle Liga, sőt a lengyel PiS felvétele ugyan továbbra is garantálhatná a Néppárt számszerű többségét az új Európai Parlamentben – de ez a bővülés a kilépés felé taszíthatja a liberálisabb és az európai integráció iránt elkötelezettebb Benelux és skandináv tagpártokat. Azaz Németország fontos szövetségeseit és nem mellesleg komoly üzleti partnereit.

Sorsközösség Salvinivel

Októberben – a Spiegel hetilap erről beszámolót is közölt – Merkel a magyar kormányfő fejére olvasta a Salvini-ügyet egy néppárti vezetői csúcstalálkozón, mire Orbán hirtelen hivatalosan is támogatásáról biztosította Webert, és több fórumon egyértelművé tette: nem keresi az együttműködést Matteo Salvinivel. Hiszen Merkel már tavaly nyáron világossá tette: az a Salvini, aki emberhúsnak nevezte a menekülteket, korábban az olasz társadalmon belül keresett hasonló ellenségeket és szított feszültséget, ráadásul Orbán állításával ellentétben egyáltalán nem feltörekvő újonc az uniós porondon, hiszen az elmúlt másfél évtizedben már kétszer is európai parlamenti (EP-) képviselő volt, az Európai Néppárt értékeivel összeegyeztethetetlen.

Ehhez képest tavaly nyáron azt mondta Orbán Viktor Milánóban: Matteo Salvini olasz belügyminiszter az első mediterrán politikus, aki meg akarja állítani a migránsokat, és ebben Magyarország támogatja. A sokak, elsősorban a néppárti elit döbbenetét kiváltó nyilatkozatában a magyar miniszterelnök azt mondta Salviniről, hogy

ő az én hősöm, sorstársam is, (...) és van néhány tapasztalatom, amit meg tudok vele osztani.

Márciusban a Politico már tényként állította, információi szerint a Fidesz folyamatosan tárgyal a Néppárttól jobbra helyezkedő Nemzetek és Szabadság Európájával (ENF), azaz azzal a frakcióval, ami a francia Marine Le Pen és az olasz Matteo Salvini pártjait is tömöríti. Miközben a néppárti szócsaták közben Magyarországon is fel-felmerült, sőt a március 15-i megemlékezés idejére bizonyos források már egyenesen bejelentést vártak, a Fidesz vezetői következetesen tagadták az új összefogást. Gulyás Gergely például éppen az Indexnek cáfolta ezt a hírt, és arról is beszélt egy kormányinfón, hogy a Politicót úgy kell olvasni, hogy ha valami ott megjelenik tényként, akkor annak az ellenkezője igaz.

Orbánnak a legerősebben Salvini udvarol, hiszen az olasz miniszterelnök-helyettesnek komoly belpolitikai tervei vannak az uniós törekvései hátterében, ehhez pedig szüksége van Orbánra. Néhány hete Milánóban megalakította saját leendő EP-csoportját, azonban erre az eseményre csak négy párt ment el, az igazán komoly politikai erőt képviselők távol maradtak. Május 18-án újabb felvonulást szerveznek ezeknek a csoportoknak Milánóban. Ha Orbán vagy a Fidesz jelen lesz, a kérdés eldőlt.

Orbánék és a parlamenti matek

A nagy jobboldali összefogással van, azaz lenne egy még nagyobb probléma: úgy tűnik, esélytelen vele többséget szerezni, márpedig Manfred Webernek erre van szüksége. Webernek az Európai Parlamentben egyszerű, az uniós állam- és kormányfők között minősített többség kell, hogy ő vezethesse az EU következő kvázi-kormányát. Utóbbinál kevés lenne, ha Orbán Viktor leszavazná lengyel és akár olasz kollégájával együtt a bajor politikust. Nem hiába mondta azt egy néppárti szóvivő, hogy legutóbb is megvoltak nélküle .

Úgy néz ki, az Európai Parlamentben is baloldali szavazatok kellenek Manfred Webernek. Irreálisnak látszik Orbán Viktor javaslata, hogy az Európai Néppárt a szélsőjobbal fogjon össze, mert együtt aligha tudnának összekaparni többséget, szemben a kényelmes előnnyel, amit a baloldallal hozhat ki a Néppárt.

A Politico május 6-án frissített összesítése már megpróbál az új csoportokkal is számolni, de itt se jön ki a jobbos többség. A brexit utáni EP-be a Néppártnak 177, a Salvini-féle szélsőjobbos szövetségnek 72, az euroszkeptikus ECR-nek 55 szavazatot számoltak össze. Ez összesen 301 (az öt csillagosok tervezett frakciójával együtt is csak 323), ami édeskevés a 353 fős többséghez. Ezzel szemben a Néppártnak, a szocialistáknak és a liberálisoknak (Emmanuel Macronékkal együtt) még a Fidesz nélkül is 387 képviselője lenne.

Az előrejelzések természetesen tévedhetnek (például a Politico 15 fős Fidesz-frakcióval számolt, aminél még a kormányközeli Nézőpont Intézet is csak kevesebbet mert mondani). Most kisebb az esély a meglepetésre, mint a módszertanilag problémás brexitnépszavazásnál vagy az USA elektori rendszere miatt az abszolút szavazatszám kisebbségével győző Donald Trumpnál. Az sem kizárt, hogy valamilyen esemény borítja a papírformát, a nyárhoz közeledve például erősödik a migráció. Ha mégse lesz nagy felfordulás, akkor viszont csak egy nagykoalíció esélyes Manfred Weberrel vagy inkább egy baloldalnak elfogadhatóbb jelölttel.

Az a Fidesz néppárti (ön)felfüggesztése körül is látszott , hogy egyrészt nagyon elfogyott a levegő körülöttük, másrészt a magyar kormánypárt keményen igyekszik elébe menni a dolgoknak, hogy elmondhassa, önként szállt ki. A felfüggesztés időt adhatott mindkét félnek, hogy lássák, a szélsőjobb erősödésével tényleg megkerülhetetlenné válik-e a Fidesz és az általa javasolt összefogás. Két és fél héttel a szavazás előtt úgy néz ki, nem, és a trendek se utalnak ilyesmire. Közben a Fidesz azt is láthatta, hogy a népszerűségét nem csappantotta meg a felfüggesztés, ráadásul a néppárti határozatban is elítélt, fake newsnak kimondott brüsszelezés előtt is szabadabb lenne az út, ha nem nyaggatnák a pártcsaládból emiatt.

A matekozásban van még egy fontos körülmény: a franciák. Emmanuel Macron mozgalma ugyanis körülbelül 20 képviselővel lesz jelen az új EP-ben. A jóslatok szerint inkább a Liberálisokat támogatnák, merthogy a Néppárthoz nem akarnak közeledni – Orbán miatt. Egy Fidesz nélküli Néppárt azonban már vonzó lehet számára – akár külső támogatóként is –, így Manfred Weber 13-14 elveszített Fidesz-szavazó helyett kaphat 20 újat, és hozzá az EU egyik legnagyobb országának támogatását, ami a kibontakozó német–francia tengelyhez nagyon jól mutat.

Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök (b) és Manfred Weber az Európai Néppárt frakcióvezetõje megbeszélésük után nyilatkoznak Budapesten az Országház Munkácsy-termében 2015. június 4-én. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!