A zöldeket a fiatalok, a populistákat a középkorúak szeretik

További Eurologus cikkek
-
Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
Legfrissebb híreink
- Elismerte Dél-Korea, tömegesen exportáltak gyerekeket külföldre
- Tarjányi Péter: Túl nagy a kabát az amerikai adminisztrációra
- Mindenre gondoltak a tervezők csak erre nem: újabb probléma merült fel a csernobili szarkofágnál
- Biztonságpoitikai szakértő a kiszivárgott amerikai hadititkokról: egy ilyen műveleti fegyelemsértés kivizsgálást igényel
- Az Atlantic a jemeni offenzíváról szóló teljes Signal-csoportbeszélgetést közzétette
- Szijjártó Péter Moszkvából jelentette be, hogy optimista a béketárgyalásokat illetően
- A változásról álmodtak Európa közepén, de csak csalódást és adósságot kaptak
- Lezárják a kisebb határátkelőket Szlovákia és Magyarország között
- 18+Nagyszülei ölhették meg a 2023-ban eltűnt két és fél éves francia kisfiút
- Döntöttek az örmény képviselők, megindulhat az ország EU-csatlakozása
Érdekes elemzést tett közzé a Europe Elects nevű oldal, amely az európai választási eredmények monitorozásával, illetve közvélemény-kutatások összesítésével foglalkozik. Az EP-választások után azt vetették össze, hogy az Európai Parlamentben képviselettel rendelkező pártcsaládok szavazói az egyes korosztályokban milyen mértékben képviseltetik magukat. Nagy általánosságban azt lehet mondani, hogy az idősebbek a konzervatív, a fiatalok pedig a baloldali pártokra szavaznak szívesebben, csak a liberálisok és a szocdemek szavazóbázisa nem mutat korosztályok szerinti eltérést.
Az Európai Parlamentben a következő frakciók megalakulása várható: Európai Néppárt, Szociáldemokraták, Liberálisok, Zöldek, Konzervatívok, GUE-NGL (szélsőbal) és ENF/EAPN (a Marine Le Pen- és Salvini-féle szélsőjobb).
A Néppárt legstabilabb szavazóbázisa a 70 év fölöttiek közül kerül ki, az idősebb népesség 30 százaléka támogatja őket, míg a fiatal korosztályban kevesebb mint húsz százalékos a bázisuk. A Szociáldemokraták esetében a népszerűségi mutatók épp az előbbivel ellentétes képet adnak: a közép-bal formáció az első szavazók között a legnépszerűbb, de a többi korosztályban is stabilan húsz százalék körüli arányban szavaznak rájuk.
Az öt évvel ezelőtti helyzethez képest jelentősen megerősödött Liberálisok is kiegyensúlyozottan teljesítenek, valamennyi korcsoportban 14-15 százalékos szavazati aránnyal rendelkeznek. Ugyanakkor a Zöldek – akik szintén erősebbek lettek erre a parlamenti ciklusra – a fiatalok körében sokkal népszerűbbek. Olyannyira, hogy a 25 év alatti szavazók körében a harmadik legnépszerűbb párt 16 százalékkal, aztán egyre hátrébb kerülnek a rangsorban, a hetvenen fölülieknek már csak 8 százaléka szavazott rájuk.
Az alábbi táblázaton nagyon jól nyomon lehet követni akár minden egyes „évjárat" pártszimpátiáját, 18 és 82 éves kor között. A kurzort mozgatva mind a hét parlamenti frakció szavazóinak arányait leolvashatjuk. A legnagyobb és a legkisebb érték a legidősebbekhez köthető: ők szavaznának legnagyobb arányban az Európai Néppártra (33,3 százalék) és a legkevésbé a szélsőbaloldalra (3,2 százalék).
forrás: europeelects.eu
A legnagyobb változatosságot a szélsőjobboldali, populisták szavazóbázisa mutatja. Míg a fiataloknál csak 5 százalékos a népszerűségük, a középkorúak körében ezt már megduplázzák, aztán a hatvanon felülieknek csak 8, a nyolcvanon túliaknak pedig 6 százaléka szavaz rájuk. Az is érdekes, hogy ennek a pártcsaládnak a szavazóbázisa elsősorban a munkavállalók köréből kerül ki: akik most lépnek be a munkaerőpiacra, vagy éppen elhagyják azt, nem szívesen szavaznak a bevándorlásellenes politikusokra.
A populisták szavazóbázisát nem sokkal a választások előtt egy másik keresztmetszetben is bemutattuk. Az a vizsgálat arra világított rá 63 ezer szavazóköri adat elemzése után, hogy a populisták ott remélhetnek több szavazót, ahol viszonylagos gazdasági visszaesés tapasztalható, alacsonyabb az ott élők iskolai végzettsége, kevesebb a munkalehetőség, alacsonyabb az egy főre jutó GDP. Az is kiderült, hogy a migráció pedig egyáltalán nem olyan fontos kérdés a szavazatok leadása során, mint ahogy azt a populista pártok bemutatják. A rendszerellenes szavazás pedig semmiképpen nem kapcsolódik a szegényebbek által lakott helyekhez, sőt, a gazdagabb régiók nagyobb valószínűséggel szavaznak populista pártokra, mint a kevésbé tehetősök. És még egy adalék: az idősebb korúak nem támogatják nagyobb mértékben ezeket a pártokat – ez tökéletesen visszaigazolódott a választási eredményekben.
Az Európai Konzervatívok és Reformerek Pártja jórészt a brit és a lengyel kormánypárt tagjaiból áll, ők azok, akik egyértelműen az idősebb korosztályoktól kapnak szavazatokat. A 35 év alattiaknak csak az 5, a 65 éven felülieknek viszont több mint 10 százaléka szavaz rájuk. Az idősebb szavazók támogatására magyarázatot adhat, hogy például a lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság – amely megnyerte a választást Lengyelországban – előszeretettel hivatkozik a konzervatív kereszténységben gyökerező értékekre.
A GUE-NGL (Egyesült Baloldal-Északi Zöld Baloldal) szavazói folyamatosan fogyatkoznak az életkor előre haladásával, az első szavazóknak még a 8 százaléka szimpatizál velük, de a nyugdíjasok körében már csak kicsivel több mint 3 százalékot tudnak felmutatni.
A Europe Elects a zöldek és a szélsőbal adataira azt a magyarázatot adja, hogy a fiatal korosztály még jobban hajlamos a nagy társadalmi változásokra, ezért népszerűbbek azok a pártok, akik ezt a programjukban is megjelenítik.
A cikk az EUrologus és az Európai Adatújságírók Hálózata közötti együttműködés eredményeként készült, a CC BY-SA 4.0 licenc szerint.
Rovataink a Facebookon